péntek - 2023. január 27.
0 °C
tiszta égbolt
alapjarat.hu logo
95 630 Ft
100 674 Ft
D 692 Ft
fuel prices icon fuel prices icon

Az eredeti Škoda Octavia, amiről valószínűleg te sem tudtál

2023. január 14. | 08:05

Több mint 60 évvel ezelőtt született meg a név, amely azóta méltán híres.

Ha KGST-autóra gondol az ember, nem hiszem, hogy sokaknak az Octavia név jutna eszébe, pedig igenis, ez a név már 1959-ben jelentett valamit. Sokan nem is tudják, de 1996-os megjelenésekor az azóta méltán híres Škoda Octavia újraélesztett egy rég elfeledett nevet, mivel a cseh autógyártó történetében már korábban is létezett ilyen nevű modell. Lássuk, mi is volt pontosan az eredeti Octavia!

Az 1959 januárjában az állami fennhatóság alatt álló Škoda bemutatta Octavia nevű kisméretű családi autóját, amely a 440/445-ös modellt váltotta fel. Nevét nem a római császár után kapta, hanem azon egyszerű tény miatt, hogy a nyolcadik modell volt, amely állami fennhatóság alatt készült.

Bár elődje alapjaira épült, az Octavia korszerű alkatrészeket és rendszereket kapott: az első futóműre modernnek számító és sokkal hatékonyabb tekercsrugókat, valamint teleszkópos lengéscsillapítókat szereltek, amely megkönnyítette a jármű irányítását és élvezhetőbbé tette az utazást. Az első modellváltozat a kétajtós szedán volt, amelyet 1964-ig gyártottak és mellette párhuzamosan, 1961-től a kombi változat is elérhetővé vált, de kabrióként Felicia néven is futott.

Az alig valamivel több mint 4 méter hosszú és 1,6 méter széles autó 1270 kilogrammot nyomott, és a tervezők egy soros, 1,1 literes motorral szerelték fel, amely a szedán változatot kerek 40 lóerővel tudta ellátni. Az Octavia másik, erősebb, 1,2 literes motorral is elérhető volt, amely akár 45 lóerő kifejtésére is képes volt. Az ezzel a motorral felszerelt modellek Octavia Super néven kerültek piacra.

A ’61-től gyártott kombi valamivel nehezebb, 1365 kilogrammos volt és az erősebb motorral szerelték fel mindegyiket. Az Octavia végsebessége 110-115 km/óra körül mozgott, fogyasztása is szintén az akkori átlagnak megfelelő, 7,7 liter/100 km volt.

A tervezéskor a kinézetre is odafigyeltek, az ’50-es évek végéhez igazodó ívek domináltak, a hátsó lámpák pedig az 1961-es modellévtől szárnyakat kaptak, így az Octaviáról lerítt a kor űrrakétákra hajazó futurisztikus, kerek vonalú hatása.

Az autóban kevésbé kényelmesen, de elfért öt ember, mind az első, mind a hátsó ülések egyben voltak, és a kombiban a hátsó padot előrehajtva egész tágas csomagtérhez juthatott hozzá az ember.

Az Octavia annyira sikeresnek bizonyult, hogy a KGST országainak határán is át tudott törni: bejutott Nyugatra! Nem csak Európában lett sikeres, hanem Észak- és Dél-Amerikában, valamint a Közel-Kelet országaiban és Ausztráliában is piacra került. Ezt meglovagolva 1960. március 10-én a Genfi Autószalonon mutatták be a közönségnek a Škoda Octavia Touring Sportot, amely az alapmodell felturbózott változata volt. Az 50 lóerős variáns a Nemzetközi Autós Szövetség elé került, mivel a Škoda az autóversenyzésben is meg akarta vetni a lábát és a Touring Sportban látták a siker kulcsát.

A versenypályán, valamint raliautózásban is indított Octavia az utcai autók kategóriájában indult és az 50 lóerős motorral képes volt 130 km/órás sebességre is, amelynek köszönhetően a kétajtós szedán zsinórban három évben is, 1961 és 1963 között megnyerte a Monte Carlo Ralit a saját kategóriájában.

Bár a szocialista országokban évtizedekre szánták az autókat, miközben vajmi kevés változtatást eszközöltek a modelleken az évek során, az Octavia csillaga a ’60-as évek végére leáldozott. A gyártó 1964-ben leváltotta a szedánt az 1000 MB-re, amelynek motorja az autó farában helyezkedett el és amely gyakorlatot a cég más modelljénél is alkalmazott.

A szedánt 1964-ben az 1000 MB modell váltotta fel

A kombi változat utolsó darabjai 1971. december 21-én gurultak le a gyártósorról és ezzel az Octavia név látszólagosan kihalt. Azonban 13 modelléve alatt hatalmas népszerűségre tett szert a típus, 1959 és ’71 között összesen 360 ezer Octaviát adtak el a KGST országaiban és néhány nyugati piacon, amelyek az írországi Škoda gyárból jutottak hozzá a modellhez.

Bár maga az Octavia nem, de technológiája részese volt az első új-zélandi gyártású autónak, a Trekkának. A Land Rover mintájára tervezett terepjáró alvázát, valamint motorját és kormányművét is az Octaviától kölcsönözte.

Bár nem annyira elterjedt KGST-autó és nincs manapság akkora kultusza, mint amellyel a Zsiguli vagy a Moszkvicsok bírnak, de az eredeti Octavia méltán megérdemli, hogy emlékezzenek rá. Szerencsére az új Octavia-vonalnak köszönhetően megmarad a neve is. Együttesen az elmúlt több mint 60 évben, 1959 óta nagyjából 6 és fél millió autót adtak el, amelyek az Octavia névre hallgattak.

Škoda

Škoda
BMW-motoros Peugeot egyterűt vennék, mi baj lehet? A saját szigetén fogták meg gyorshajtásért a milliárdost

Mások ezt olvassák

Kérek még hírt!