A legtöbb ember a hétköznapok során csak 30-50 kilométert tesz meg egyedül a munkahelye és otthona között. Minek kellene ehhez egy ötszemélyes, kéttonnás autó?
Egyre több a kötelező biztonsági tartozéka egy autónak, miközben a kormányok világszerte a helyi emissziótól mentes autózást részesítik előnyben. Ám az elektromos járművek legnehezebb alkatrésze éppen az akkumulátor, így napjainkban egy kis villanyautó legalább másfélszer nehezebb, mint 10-20 éve egy ugyanakkora méretű hagyományos négykerekű.
A nagy tömeg rontja a hatótávot, ami a benzinen és gázolajon nevelkedett emberek legnagyobb félelme – még ha a legtöbben napi szinten nem is mennek többet 50 kilométernél. Így mára egy ördögi kör alakult ki a hatótáv kontra kedvező fogyasztás hajszolásából: egyre nagyobb hatótávokat szeretnénk elérni, ám a hatékonyságot nem lehet végtelenségig javítani, így egyelőre a nagyobb akkumulátorok jelentik a megoldást, amik aztán felesleges plusz fogyasztást és méretnövelést eredményeznek.
Lényeg a lényeg, a nagyvárosok egyik alapproblémája – a légszennyezésen túl – az állandó dugók és a szabad parkolóhelyek hiánya, mivel sokan egy autót tartanak, amit a családi nyaralás mellett az egyedül munkába járáshoz is használnak, márpedig egy 4,5-5 méter hosszú autó minden, csak nem ideális egyszemélyes közlekedési alternatíva.
A japánok már rég kitalálták a megoldást, a kei-carok képében, amelyek épp azért jöttek létre, mert adott helyen több fér el belőlük, gazdaságosan üzemeltethetők és egy hagyományos négykerekűhöz képest a mindennapos használatban nem sok kompromisszumot igényelnek. Korábban írtunk a 8 legmenőbb ilyen csöppségről, érdemes megnézni őket.
Az ilyen „minősítéssel” rendelkező autók temérdek méretbeli és motortípusra vonatkozó korlátozásnak felelnek meg, hogy kisebb környezeti terhelés mellett tulajdonosaik is kedvezőbb költségekkel használhassák őket. Úgy tűnik, erre Európa is kezd rájönni, legalábbis a legújabb hírek szerint az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) nagyon szorgalmazza egy, a japánokéhoz hasonló kategória bevezetését a miniatűr elektromos négykerekűekre vonatkozóan.
Nemrég a Renault-csoport vezérigazgatója és az ACEA elnöke, Luca de Meo fejezte ki reményeit egy előadáson azzal kapcsolatban, hogy az európai döntéshozókat is sikerüljön meggyőzni a városi miniautók kategóriájának fontosságáról. Szerinte a kei-car egy tökéletes példa az olyan dolgokra, amelyeket meg kellene tennünk - utalva arra, hogy a kategória bevezetése fontos lépés lenne.
A folyamatosan szigorodó EU-s környezetvédelmi intézkedések megnehezítik a gyártók helyzetét, ráadásul a különböző büntetések és extra adók drágítják a vételárakat. Ezeket lehetne az ilyen kategóriába illő négykerekűekkel mérsékelni – egyúttal ösztönözni az embereket a vásárlásra.
A japán szabályozással szemben fontos különbség, hogy csak elektromos autókra szeretnék elérni a kedvező feltételeket, méghozzá az autó méretei mellett az akkumulátor maximális kapacitása alapján. Egyelőre konkrétumokról nem lehet beszélni, de ez esetben az olyan kis EV-k is labdába rúghatnának a vásárlók kegyeiért, mint az általunk nemrég kipróbált Cenntro Avantier C.
