A hideg semminek sem barátja, de vajon a villanyautók vagy a hagyományos járművek szenvedik el jobban a lehűlés okozta extra megterhelést? Norvégiából – ahol kimagaslóan nagy az e-autók aránya – érkeztek adatok.
Sokszor éri kritika az elektromos autókat a hidegben tapasztalható hatótávcsökkenés miatt. Ezeket persze általában a benzinvérű, ilyen járműveket csak utcán látott felhasználók mondják, ami persze elég ahhoz, hogy beinduljon a heves vitázás.
De mi a helyzet, ha – a való életben – egymáshoz hasonlítjuk a belső égésű- és a villanymotorral szerelt járművek megbízhatóságát? Vajon melyik típus hagyja többször cserben tulajdonosát?
Chicagóban az extrém hideg időjárás miatt gondja akadt a töltéssel néhány Tesla-tulajdonosnak. Végül kiderült, hogy ahol gond volt az autó oldalán, azt sajnos több napra magára hagyták teljesen kihűlni alacsony töltöttség mellett, ám leginkább a töltőállomás nem bírta a mínusz 20-30°C-os hideget.
Mivel lokális problémáról van szó, nem kellene különösebb hangsúlyt fektetni rá, a blama mégis jó alapot adott az arra, hogy megbélyegezzék az összes villanyautót, mint a hidegben használhatatlan eszközöket. Az már más kérdés, hogy a belső égésű motoros autók beindítását végző 12V-os akku még érzékenyebb a hidegre, mint lítiumos társa, a dízelek esetében pedig előfordulhat, hogy megdermed a rendszerben az üzemanyag.
Ezen felbuzdulva járt utána az Electrek magazin annak, hogy az e-autózás Mekkájának számító Norvégiában mi a helyzet hideg időben a különböző meghajtású járművek megbízhatóságával. Az ország egyik legnagyobb asszisztencia szolgáltatóját, a Vikinget kérdezték, hogy milyen arányban hívták őket elakadt autósok mostanában.
Mivel az észak-európai országban is tombolnak a mínuszok január eleje óta, bőven akadt tennivalója a cégnek. Norvégiában jelenleg négy forgalomban levő autóból egy tisztán elektromos – tavaly egyébként az eladott új járművek 87%-a volt már az.
A Vikingnek az év első 9 napjában 34 ezer segítségnyújtási kérelmet kellett feldolgoznia. Ezek mindössze 13%-a volt villanyautóval kapcsolatos. Mivel az országban a regisztrált kocsik 23%-a elektromos, kiszámítható, hogy nagyjából dupla annyi hiba köthető belső égésű motoros modellekhez. A korrektséghez hozzátartozik, hogy az adatok nem említik a négykerekűek korát vagy futásteljesítményét, bár a norvégoknál nem sok 20-25 éves autóval találkozni.
