7 sportautó, amelyek sokkal gyorsabbnak néznek ki, mint amilyenek valójában

Azt hagyjuk, hogy pontosan mi számít a definíció szerint igazi sportautónak. Az emberek sportautónak neveznek bármit, ami lapos, kétajtós, agresszív megjelenésű, esetleg szárnyai vannak, legyen az egy roadster, GT vagy éppen kupé. Ennek megfelelően egy sportos kinézetű autótól mindenki kiemelkedő menetteljesítményeket vár el.

Ám a külső nem minden, van néhány típus, amelyik csak úgy csinál, csak úgy néz ki, mintha nagyon gyors lenne, a valóságban viszont sokkal lassabbak, mint azt elsőre gondolná az ember. A legtöbb sportos modellnek többféle motorváltozata is van, ám némelyik nem túl acélos. 

Opel Speedster

• Teljesítmény: 147 LE
• Gyorsulás 0-100 km/órára: 5,9s
• Gyorsulás 0-200 km/órára: 34,0s
• Végsebesség: 217 km/h

A 2,2 literes, szívó benzinmotorral szerelt alapkivitel nem volt egy kifejezetten gyors autó. Bár alacsony tömege (875 kg) és középmotoros felépítése miatt lehetett vele élvezetesen közlekedni, de a kinézete alapján sokkal jobb eredményeket várt volna el az ember. Viszont létezett belőle turbó is, amiben egy 2,0 literes motor szolgáltatott 200 lóerőt. Az már sportautósabban ment, 4,7 másodperc alatt gyorsult 100 km/órára, és meg sem állt egészen 242 km/óráig.

Peugeot RCZ

• Teljesítmény: 156 LE
• Gyorsulás 0-100 km/órára: 8,4s
• Gyorsulás 0-200 km/órára: 43,5s
• Végsebesség: 212 km/h

A Peugeot RCZ-t még maga a gyártó is sportautóként árulta és valóban, úgy is nézett ki, mint egy vérbeli sportautó. Ennek ellenére nem átalkodtak beletenni egy 1,6 literes motorocskát. Hiába volt turbóval lélegeztetve, annak teljesítménye, így az autó menetteljesítményei messze elmaradtak a várttól.

Ráadásul még dízel verzió (2.0 HDI, 163 LE) is kapható volt belőle! Mentségére szóljon, hogy a széria végén létezett az 1,6-os erőforrásból 270 lóerős kivitel is, ami már kellően gyors volt.

Mazda RX-8

• Teljesítmény: 192 LE
• Gyorsulás 0-100 km/órára: 7,4s
• Gyorsulás 0-200 km/órára: 36,3s
• Végsebesség: 222 km/h

A sportos kinézetű Mazda RX-8 nem igazán a menetteljesítményeivel, hanem különleges Wankel-motorjával lógott ki a sorból. Bátor húzás volt a japánoktól, hogy megpróbálták életben tartani az igényes, ugyanakkor kényes technikát. Nem is sikerült.

A kétféle teljesítménnyel kapható (192 és 231 LE), 1,3 literes motort végül a megbízhatósági problémák és a környezetvédelmi előírások ölték meg. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a forgódugattyús felépítés nagy literteljesítményt és magas működési fordulatszámokat eredményezett, ami kivételes vezetési élményt adott a tulajdonosok számára.

Toyota GT86 / Subaru BRZ / Scion FRS

• Teljesítmény: 200 LE
• Gyorsulás 0-100 km/órára: 7,9s
• Gyorsulás 0-200 km/órára: 30,9s
• Végsebesség: 226 km/h

Le kell szögezni, hogy ezeket a könnyű, 2+2 üléses autókat nem arra készítették, hogy Porsche 911 Turbo S-t gyorsuljanak le velük. Már a tervezőasztalon is arra szánták őket, hogy elérhető árért nagy vezetési élményt nyújtsanak a vezetőiknek.

Ebben zseniális partner a pörgős, 2,0 literes motor és az alapáron járó 6 sebességes kézi váltó. Ezek az autók is ránézésre gyorsabbak, mint a valóságban, ám nagyszerűen bizonyítják, hogy az élvezetes autózáshoz nem kell nagy teljesítmény, elegendő a kis tömeg, alacsony súlypont, jó futómű és persze a játékos hátsókerék-meghajtás.

Porsche Boxster

• Teljesítmény: 204 LE
• Gyorsulás 0-100 km/órára: 7,6s
• Gyorsulás 0-200 km/órára: 37,1s
• Végsebesség: 235 km/h

A Porschék génjeikben hordozzák a sportosságot, nem fordulhat elő, hogy egy modelljük nem elég gyors, eltekintve a divatos szabadidő-autóiktól, amelyek kategóriájukban egyébként nem számítanak lassúnak. A Porsche Boxster is gyorsnak tűnik (hiszen egy Porsche), pedig az első generációs modell alapkivitelét egy 2,5 literes motor hajtotta, kevéske 204 lóerővel. Ha a tulajdonos automata váltóval rendelte, akkor bizony nem számíthatott a leírtaknál jobb menetteljesítményekre.

Audi TT

• Teljesítmény: 180 LE
• Gyorsulás 0-100 km/órára: 7,5s
• Gyorsulás 0-200 km/órára: 41,6s
• Végsebesség: 228 km/h

Az első szériás Audi TT-vel voltak gondok, már ami a stabilitást érinti. Még jó, hogy az alapkivitelek nem voltak kifejezetten gyorsak, mert nagyobb sebességeknél szerettek leesni az útról a hátsó tengelyen keletkező felhajtóerő miatt.

Szerencsére ezt a fatális hibát hamar kijavították a gyár mérnökei. Az 1,8 literes, 4 hengeres turbómotor alapból 180 lóerőt teljesített, ami egyszerűen nem adott kellően jó menetteljesítményeket, legalábbis olyan jókat biztosan nem, amilyeneket ki lehetett nézni az autóból.

BMW Z3

• Teljesítmény: 116 LE
• Gyorsulás 0-100 km/órára: 10,5s
• Gyorsulás 0-200 km/órára: -
• Végsebesség: 194 km/h

Ugyan egy roadster messze nem a kiemelkedő menetteljesítményekről szól, mégis egy sportos kinézetű BMW-ről beszélünk. Az biztosan nem lassú. Na, ehhez képest a német gyártó képes volt az alapverzióba egy mindössze 116 lóerős, 1,8 literes négyhengeres motort belepakolni.

Nem is szedte a lábát a kicsike, akár egy sima Volkswagen Golffal is utol lehetett érni. Ha valaki nem volt megelégedve ezzel (senki sem), természetesen nagyobb és erősebb motorokkal is elérhető volt a BMW Z3. A csúcsot a 321 lóerős M-es kivitel jelentette, amely már büszke 5,3 másodperces gyorsulást és 250 km/órás végsebességet tudhatott magáénak.