A Mercedes SLK már a V6-os benzinesekkel is egy dinamikus volt, de az igazi terrort a V8-as SLK55 AMG jelentette.
A Mercedes történelmében mindig is kiemelt figyelmet élveztek a fényűző, gyors kabriók. Az SL-vérvonal egészen a sirályszárnyas 190SL-ig, és annak nyitott tetős változatáig nyúlik vissza, melyek a maguk korában lélegzetelállító járműveknek számítottak. Az utána következő évtizedekben a széria szépen lassan a komfort irányába billent át, de a Pagoda után a stuttgartiak ismét letették a garast a tempó mellet, nem sajnálták bele a lökettérfogatot és a hengerszámot sem.
Az autóról képeket ide kattintva találsz.
Utódja, az R129-es vitte túlzásba a szteroidokat, ebből készült 7,3 literes, V12-es AMG-is, a hatalmas trezort cipőkanállal tuszkolták be a kabrió orrába. Már egy 500-as is csodálatos masina volt belőle, komfort, technika és presztízs szempontjából nem volt ellenfele abban az időben. Mondani sem kell, hogy a Mercedes egyik legdrágább termékeként szerepelt mindig is a palettán, sokaknak fájt is rá a foga.
A csillagosok ezért 1996-ban el is készítették az SL.rar-t, az SLK-t. Nevében is hordozza pozícióját a termékcsaládban, a „K” a kurtz-ra, vagyis rövidre utal. Bruno Sacco, a Mercedes legendás dizájnere álmodta meg a kis roadster külsejét, első ötleteit 1991-ben vetette papírra, de csak 1993-ban lettek készen minden részlettel. Amikor a Torinói Autószalonon debütált, a gyártó büszkén hangsúlyozta a rokonságot a 190SL modellel, valószínűleg Sacco neve is jó párszor elhangzott, de azért nem aratott osztatlan sikert. Lényegesen kedvezőbb volt az ára a nagytesóénál, de még így sem volt olcsó. Egészen sok fogyott belőle, de valahogy mindig is olyan kis maradéknak nézett ki, és az idő sem volt kegyes hozzá, sokat veszített presztízséből.
8 év után a Mercedes a második generációval igyekezett pedálozni, és nagyobbat dobbantani a nemzetközi piacon. Véleményem szerint sikerült is nekik: az R171-es kódjelű, 2004-ben bemutatott SLK dizájnja még mai szemmel sem tűnik idejétmúltnak. Az orránál egyértelmű, hogy az SLR-McLaren lebegett a tervezők szeme előtt, de jó döntés volt, mert ennek a méretosztálynak is kimondottan jól áll. Csinos külseje markáns innovációt rejtett: a karosszériánál nagyszilárdságú acélt használtak a torziós merevség és a biztonság jegyében. A tető nyitása a korszerűbb mechanika miatt már csak 22 másodpercet vett igénybe, sőt, a csomagtér is gyarapodott 63 literrel az elődhöz képest. Vicces, de az ülés nyak részén kialakított légbeömlők segítségével működtetett Air-Scarf is szerepelt már az R171-es extralistáján.
Míg az első generáció motorpalettája döntően négyhengeresekre támaszkodott, addig a 2004-től gyártott modell lényegesen komolyabb erőforrásokkal rendelkezett. A 163 és 184 lóerős alapváltozatok után indult az igazi buli, V6-os benzinesből akár 305 lóerős kivitel is szerepelt a palettán SLK350 néven. Fontos megjegyezni, hogy ez volt az utolsó generáció, aminél hathengeres benzines egységet lehetett kézi váltóval párosítani. Már ezekkel is tekintélyes tempóra volt képes, 1,4 tonnás súlyát vidáman röpítették, de az igazi őrületet a csúcsmodell jelentette.
Az AMG mindig is híres volt arról, hogy nem fukarkodik a köbcentivel, és képesek gigantikus motorokat is beépíteni zsebkendőnyi helyekre. Hozzáállásuk talán a W204-es C63 AMG-nél teljesedett ki a legjobban, amikor belepakolták a 6,2-es, szívó V8-ast középkategóriás szedánjukba. Véleményem szerint az SLK55 AMG az egyik legextrémebb építése az affalterbachi műhelynek. A legújabb Mazda MX-5-ös nagyjából 3,9 méter hosszúságú, elfér benne négy henger és két felnőtt mérsékelt komforttal. Már 2,0 literes, 180 lovas motorjával is nagyszerű menetdinamikára képes, tudja ezt minden benzinvérű. Na, a második generációs SLK kb. 10 centiméterrel hosszabb, és a németek belepasszíroztak egy 5,5 literes, V8-as gépszörnyet! El lehet képzelni, hogy mit tud egy MX-5 méretű autó két MX-5-ös teljesítményével. Az M113-as blokk ebben a változatában 360 lóerős teljesítmény leadására volt képes! Ez lehetővé tette, hogy az SLK55 4,9 másodperc alatt gyorsuljon álló helyzetből 100-ra, végsebességét természetesen limitálni kellett 250 km/óránál. Ahhoz, hogy üzembiztosan ki lehessen autózni, komolyabb fékrendszert és futóművet kapott a csillagos roadster.
Kevesen gondolnák, de az AMG még ezt is képes volt überelni, amikor piacra dobta a Black Series változatot. Az 5,5 literes motort itt tovább feszítették, immáron 400 ló várta a sofőr jobblábának parancsát. Ilyen kakaónál bizony figyelni kell, mert könnyen kilöttyen, amikor nem kéne, ezért a Mercedes egy komoly kipörgésgátló rendszert tett az 55 AMG alá, ami bekapcsolt állapotban szigorúan elvette gázt, hogy megakadályozza az esetleges kellemetlenséget. Az erőátvitelért a 7G Speedshift elnevezésű automata felelt, ami gyakorlatilag a hétköznapi Mercedeseknél is használt váltó volt, gyorsabb elektronikával.
Természetesen ezek a modellek már mindenféle kényelmi extrával fel voltak szerelve, de a csúcstechnikának meg is kérték az árát: 2006-ban 107 ezer eurót, durván 38,5 millió forintot kellett kiperkálni. Sajnos ehhez hasonló, V8-as über-roadstert már nem gyárt a Mercedes, így aki tulajdonol egy ilyen SLK 55 AMG-t, annak valószínűleg esze ágában sincs eladni. Befektetésnek sem utolsó.