„Ötvenkilenc éve vezetek, nem tudnék már újat tanulni, ráadásul pontosan tudom, hogy a baleset pusztán figyelmetlenség miatt történt” - így érvelt Vitray Tamás tévés műsorvezető, miután idén februárban Volvo terepjárójával, kanyarodás közben egy Audinak ütközött Budapest belvárosában, ezért a hatóság egy időre bevonta volna a jogosítványát.

A tévés személyiség ügye ismét ráirányította a közvélemény figyelmét az időskori vezetés kockázataira, hiszen sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy vajon van-e helyük az időseknek a volán mögött. Sajnos sok olyan esettel is találkozunk, hogy az ebbe korosztályba tartozó autóvezetők hajtanak fel az autópályára, a forgalommal szemben.

Először is tisztázzuk a kérdést, hogy honnantól tekintünk valakit idősnek. A többség a nyugdíjazástól, vagyis nagyjából a 65. életévtől számítja az időskor kezdetét. Ez az elgondolás messze nem állja meg a helyét, hiszen attól, hogy valaki hivatalosan nyugdíjba vonul, még nem válik egyik napról a másikra időssé. A legfontosabb szempont a mentális és fizikai állapot változása, hiszen az öregedés biológiai folyamat, amely személyenként máskor kezdődik és eltérő lefolyású lesz.

 idős vezető a volán mögött szemből

Az Európai Unióban és Magyarországon is demográfiai öregedés tapasztalható, ami azt jelenti, hogy az itt élők közül minden ötödik ember 65 év feletti, és arányuk évről-évre nő, így 2020-ra majdnem elérte a társadalom húsz százalékát. A tendencia folytatása miatt sem kerülhető ki az időskori vezetés kérdése, sőt, talán egyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a közlekedésbiztonság ezen szegmensére, és nem csak az autósok esetében.

Az idősek biztonságos közlekedését több tényező is befolyásolja, ilyenek például a mentális és fizikai határok, illetve ezek változásai. A Holland Nemzeti Közlekedésbiztonsági Kutatóintézet (SWOV) felmérése szerint a közlekedés egyéb résztvevőihez viszonyítva a 75 év felettiek esetében hétszer nagyobb a baleseti kockázat, ráadásul ez utóbbi korosztály fizikai sérülékenysége is nagyobb. Összességében az idősek ugyan kevesebb baleset részesei, de azokat azonban túlnyomórészt ők maguk okozzák, így nem véletlenül ők a közlekedés egyik kiemelten veszélyeztetett csoportja. A másik a fiataloké, akik jellemzően sokkal nagyobb arányban résztvevői egy balesetnek, vagy baleseti szituációnak, ugyanakkor ők kevesebb mint 50%-ban felelősek a történtekért.

Tipikus balesetek, jellemző kockázatok, téves útvonaltervezés

Az idősek hosszabb útjaik megtervezésekor jellemzően elkerülik az autópályákat, mert úgy gondolják, hogy a kertek alatti, másodrendű utak jóval biztonságosabbak a kisebb sebesség miatt, pedig sajnos éppen ezeken az útszakaszokon magasabb a baleseti kockázat.

Életkorunk előrehaladtával testünkben sok minden változik, fizikai határaink szűkülnek, mentális állóképességünk romlik. Bizonyos közlekedési helyzetek fokozott stresszt jelentenek az idősebb vezetők számára. Ilyen például az útkereszteződésekből kikanyarodás (javarészt balra), vagy a bonyolult csomópontok és összetett közúti helyzetek megfelelő felismerése. Mivel az idősek általában régóta vezetnek, rutinosabb, megfontoltabb sofőrök, ezért sokkal ritkábban okoznak gyorshajtásos balesetet, elvétve vezetnek ittasan és jellemzően, éppen a fent említett óvatosságuk miatt a közlekedési szabályokat is betartják.

Vannak azonban különleges helyzetek, amelyek szintén befolyásolják a korosztály közlekedési szokásainak megítélését. A demencia, az idősek körében előforduló szellemi leépülés hatására romlik a koordináció, a helyzetfelismerő készség, a motorikus funkciók, lelassul a mozgás és nyúlik a reakcióidő. Csakhogy nem mindig egyértelmű, hogy ezek a betegek mennyire jelentenek veszélyt magukra és a környezetükre. Az időszakos orvosi felülvizsgálatok során nagy hangsúlyt kellene fektetni a kivizsgálás részletességére és hatékonyságára. A demens betegek nagy százaléka vélhetően nem kapna jogosítványt, ha most kéne vezetési vizsgát tennie, azonban a korai stádiumú páciensek többsége biztonságosan vezet, pláne azok, akiknél nincs jele demenciának.

Idős sofőr a volánnál

Magyarországon, jelenleg a következő intervallumokban kötelező a jogosítvány orvosi érvényességének meghosszabbításához szükséges egyészségügyi felülvizsgálat:

  • negyven éves korig 10 évente
  • negyven és hatvanöt éves kor között 5 évente
  • hatvanöt éves kor felett 3 évente
  • hetven éves kortól pedig 2 évente szükséges az egészségügyi ellenőrzés.

Ezek a rutinvizsgálatok sokszor kevéssé alaposak, miközben a háziorvos tulajdonképpen arról dönt, hogy páciense alkalmas-e még az autóvezetésre, vagy sem, ami óriási felelősséget jelent. A háziorvos kérhet szakorvosi véleményt, ha a beteg mentális vagy fizikai egészségével kapcsolatban bármi kérdéses lenne. Amennyiben például a látás- vagy hallásvizsgálat eredménye, a kognitív teszt, vagy éppen a laboreredmények azt mutatják, hogy az illető már nem, vagy nem teljes mértékben képes biztonságosan vezetni, és ez fokozott óvatossággal vagy következetességgel sem kompenzálható, úgy a jogosítványt már feltételekhez kötve, vagy egyáltalán nem lenne szabad kiadni.

Könnyíthető bármivel az időskori autóvezetés?

Számos olyan infrastrukturális megoldás létezik, amellyel nem csak az idősek, de mindenki számára jobban átláthatóvá tehetnék a közlekedést. Hazánkban, ahol húsz évnyi lemadaradás van az útfelújítások terén, rengetegszer találkozunk nem megfelelő vagy hiányzó felfestésekkel, hiányzó táblákkal, kivilágítatlan útszakaszokkal. Ezek nem csak az idősek dolgát nehezítik meg. A közúthálózat felújítása, a jelzések egyértelműsítése, a fontos részek kiemelése és megjelölése Nyugat-Európában általános gyakorlat és nálunk is sokak helyzetét könnyítené meg.

Magyarországon az idősek sokszor öreg autókkal járnak, amelyek sem biztonsági szempontból, sem műszakilag nem felelnek meg a mai elvárásoknak, ami tovább növeli a sérüléssel végződő balesetek kockázatát. Fontos lenne tehát, hogy idős hozzátartozóink megfelelő járművekkel közlekedhessenek, ami akkor is nagyobb védelmet biztosít egy balesetben.

Az idős autósok környezete is sokat tehet biztonságukért, ha időben jelzi, hogy az illető nem alkalmas a biztonságos vezetésre, ezért segít neki más közlekedési módot választani. A közösségi közlekedés fejlesztése, modernizálása és akadálymentesítése hazánkban is elindult, de rengeteg fejlesztésre szorul még. Amíg a könnyítő átalakítások nem válnak országossá, sok idős ember inkább el sem indul, vagy akkor is a volán mögött marad, ha ez kifejezetten kockázatos döntés.