Vajon a Ronin autós üldözéseit hogyan készítették? És a Halálos iramban forgatásain mennyi a valóság és mennyi a videógrafika? Most ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz.
A számítógépek ma már jelen vannak minden autós forgatáson, főleg az autók belsejében módosítva a menettulajdonságokat. Egyszerű utcai autókkal legfeljebb Ötvös Csöpi tudott meglepően látványos jeleneteket produkálni, bár a trükközés már azért ott is jelen volt (gondoljunk csak az éppen száguldva távozó Zsigulikhoz társított, mindig egyformán felpörgetett motorhangra...) Mi azonban az autós üldözéses filmjelenetek fejlődését bemutató kétrészes cikksorozatunk második részében már a legmagasabb szintű technika által kínált legprofibb megoldások terepére lépünk.
A filmtörténet egyik leglátványosabb autós üldözési jelenete a Ronin című filmben - 1998
A hölgy nagyon jól vezet... mondhatnánk a Ronin párizsi üldözési jelenetét nézve. A sztárparádét felvonultató Ronin című thrillerben Robert De Niro Peugeot-ja üldöz egy elsőrangú kémnő által pokoli agresszivitással vezetett ötös BMW-t. Mi az, ami megfogja a nézőt ebben a meglepően hosszú autós száguldozásban? A tempó, az erő jól érezhető brutalitása és mindenek előtt a nyers valósághűség.
A jelenetben repesztő autók tempóját látva kézenfekvőnek tűnhet, hogy bizonyára ezt a száguldozást is alulforgatással, tehát lényegében a mozgás felgyorsításával készítették, de nem így történt. Magyarán az autók sebessége teljesen valóságos. Hogy a filmkészítők miként érhették el mégis ezt a fotelhez szegező hatást? Ismét gondolnánk, hogy itt is a „Biscuit”, tehát az autó platón történő utaztatása volt a megoldás, ám ez sem igaz.
Valójában a Ronin híres autós jelenetét kétféle, azonos típusú autóval forgatták. Egy bal- és egy jobbkormányos Peugetot-val és BMW-vel. A balkormányos kivitellel felvett snittek esetében az autó utasterében látszódik több színész is, és valóban a színész vezet. Ezeket a részeket a viszonylag sima szakaszokon vették fel.
A rázósabb részek esetében vagy csak külső felvételt alkalmaztak, ahol kaszkadőrök vezették a kocsikat és a bent ülők nem látszódtak, vagy a jobbkormányos autókat használták. Ez utóbbi esetben a profi sofőr a jobb oldalon vezet, Robert De Niro pedig a bal oldalon tekergeti a kellékként felszerelt hamis kormányt.
A megoldás óriási előnye, hogy minden dőlés és sodródás tökéletesen élethű. Emellett még a színészi munkához sem volt szükség nagy megjátszásokra, hiszen a profi sofőrök által a fizika törvényeinek határáig feszített vezetési stílus spontán módon hozta létre az autóban ülő, ráadásul vezetést imitáló színészek arckifejezését.
Emellett a rendező ennek a felvételtechnikának az egyetlen hátrányából is előnyt kovácsolt. A jobb oldalon vezető kaszkadőr miatt erősen lecsökkentek az autóban a felvételi szögek, így a jobb oldali vezető ülését sem mutatni nem lehetett, sem operatőrt nem lehetett odaültetni. Ezért a színészt mutató kamerát a motorháztetőre szerelték, így a vezetést imitáló, de a száguldást valóban átélő színészről készült felvételek élethűbb hatást eredményeztek.
A hármas megoldás – rizikós külső, kevésbé veszélyes belső, ill. veszélyes, de a kaszkadőr által jobb oldalon vezetett belső snittek – és a kitűnő vágási munka eredményezte, hogy a jelenet a filmekben szokatlanul hosszú, több mint 7 percen keresztül képes magához láncolni a nézők figyelmét. Szárnyaljon bármilyen magasságokba is a számítógépes technika, a Ronin párizsi autós jelenete örök etalon marad.
A filmtörténet autós jelenetei kapcsán felépített tudás összegzése: Halálos iramban
A film rendezője, Justin Lin 250 összetört autóig számolta a károkat, aztán abbahagyta a számolást. Becslések szerint csak a Halálos iramban 9. filmjében kétszáz autót törtek rommá. Mindez azt mutatja, hogy a rendező a számítógépes grafikával szemben a valóság nyers erejét tartja a leghatékonyabb nézőcsalogatónak.
Persze a Halálos iramban filmjeiben is bőven használják a számítógépet. Hiszen pl. a „repkedős” jelenetek természetesen videografikus megoldással készülnek. Ezzel együtt is a rendező egyértelnű törekvése, hogy a lehető legtöbb jelenet valóságban filmrevett anyag legyen. Így persze az autók gyakori pótlásán túl – hiszen egy-egy jelenet a filmben a valóságban átlagosan 6-8 próbálkozás után jön össze - további nehézségek is adódnak. Ilyen például a helyszín kérdése, hiszen a film leggyakoribb közege a nagyvárosok forgataga.
Mivel a nagyvárosok vezetése szigorította – ha egyáltalán engedélyezi - az utcáikon történő kockázatos üldözési jelenetek felvételét, így elterjedtté vált, hogy az üldözést egy másik városban forgatják, mint ami a filmbeli helyszín. A „Tokiói hajsza” című részt sem Tokióban forgatták, mert ott nem kaptak engedélyt az utcák lezárására, a tényleges forgatási helyszín Los Angeles volt.
És itt a számítógépek alaposan felpörögtek, mert a tokiói Shibuya kereszteződést sehogy sem sikerült volna Kalifornia széles sugárútjain szimulálni, így az ikonikus japán csomópont pontos másolatát el kellett készíteni videografikán. Hamis gyalogos tömeggel és autós forgalommal együtt. Mivel ez a helyszín volt az autós üldözési jelenet fókuszpontja, itt sem takarékoskodtak a terabyte-okkal. Ugyanígy forgatták a zombi üldözéses részt New York helyett főként Clevelandben, ahol digitális díszletbővítésekkel egészen részletes architektúrát kölcsönöztek a város utcáinak.
Minden forgatás előtt az adott márka fedélzeti számítógépeihez értő szakemberek járják végig az autókat és állítják be, vagy inkább kapcsolják ki az adott jelenet hatásos leforgatását gátló rendszereket. A forgatásokon ma már külön stáb foglalkozik az autók számítógépes beállításaival.
A Fekete párduc (2018) forgatásán is a filmben használt Lexus modellek ECU-jába kellett belenyúlni. Végül itt is a gyárból kértek szakértőt, aki nem kapcsolt ki minden rendszert, de módosította azok működését, így téve lehetővé a forgatás folytatását:
Visszatérve a Halálos iramban forgatásaihoz, a filmben használt autók esetében a stáb mér előre eltávolítja a légzsákokat az autókból, és természetesen letiltja az olyan funkciókat, mint a kipörgésgátló és a blokkolásgátló. Emellett megerősítik a járművek vázát és karosszériáját is, hogy azok kibírják a nehéz kaszkadőrmunkát.
Mindezeken túl teljesen új járművek megépítésére is sor kerülhet. Így készítették el például a „flip autót”, amelyet Luke Evans karaktere fegyverként használ a Halálos iramban 6 londoni üldözési jelenetében. Az autót egy speciális rámpakialakítással szerelték fel, így amikor belehajt más autókba, valójában alájuk szalad be, így azok felrepülnek a levegőbe, közben egy pörgést is bemutatva.
Azt pedig, hogy egy bonyolultabb jelenet milyen aprólékos előkészületek útján készül el, jól példázza az a 9-es részben forgatott, mindössze 4 másodpercig tartó snitt, amit Justin Lin rendező nyilatkozata szerint 8 hónap munkájával készítettek elő. A Toyotával aztán maga a forgatás „csak” 4 napig tartott, összesen 100 munkatárs segítségével:
One 4 second shot in #F9. 8 months of prep. 4 days of production. 3 cars destroyed. Work from over a hundred of the most dedicated and talented crew. Best job in the world! pic.twitter.com/QK4wNYvAhE
— Justin Lin (@justinlin) February 7, 2021
És a jövő? A jövő egy autónak látszó tárgy: a Blackbird
Az egyik legújabb eszköz – persze bizonyos forgatási költségkeret felett - a Blackbird. Ez egy együléses autó alváz, aminek 3,5 tonnás önsúlyát egy elektromos motor hajtja. Ezzel szinte bármilyen autó teljesítményét képes leutánozni.
A Blackbird másik izgalmas tulajdonsága, hogy a méreteit, a szélességét, a hosszát és a kerekek, tengelyek távolságát is állítani lehet rajta. A kerekek, gumik méretének, típusának beállítása természetesen nem probléma.
Hogy ezzel a csupasz vázzal mit érhet el a filmipar? A CGI (Computer Generated Image - számítógép által létrehozott kép) szoftverjének segítségével a Blackbird által fixen tartott pontokhoz viszonyítva bármilyen autó látványát képesek ráönteni a vázra. Innentől tehát csak azért, hogy egy adott autótípus szerepeljen egy filmben, nem szükséges azt az autót beszerezni. Elegendő egy példányt beszkennelni és az máris a Blackbirdre önthető.
Eredetileg egy olyan reklámfilm forgatásához találták ki, amit a Corvette 7-es szériájának bemutatására szántak. Egyetlen bökkenő volt mindössze: akkor még nem létezett összeszerelt példány a Corvette 7-es verziójából. A problémát a Blackbird és a CGI segítségével oldották meg.
Itt egy klasszikus, fekete Ford Mustang-on mutatják be az autós filmezés jövőjének letéteményesét, a valódi kis transzformert:
