A Magyar Közút Zrt. végzett felmérést a 2021-es évben, aminek most megvannak az eredményei és nem csak önmagában, de más környező országokhoz viszonyítva is lehangoló.
A felmérésben 1-től 5-ig osztályozták az utakat, viszont nem az iskolai módszerrel, mert itt az 1-es jelent jót, míg az 5-ös rosszat. A köztes értékek a 2 (megfelelő), a 3 (tűrhető) és a 4 (nem megfelelő). Teherbírás alapján értékelték az utakat és már az első adatból látszik, hogy nem jó a helyzet. Az ország teljes úthálózatának csupán 43,5 százaléka kapott jó értékelést erre, míg 36,5 százaléka rosszat.
Megyénként elég eltérő eredmények születtek, mert például Fejér megyében a legjobbak az utak a 19 megye között, de ez ott is csak egy 63,9 százalékos jó arányt mutat. Ezzel szemben 50,6 százaléka az utaknak rossz értékelést kapott Békés megyében, itt a legrosszabb az utak teherbírása.
Érdemes szétbontani a főutak és mellékutak teherbírását is, mert eleve más terhelésre tervezik őket. A főutaknál a legtöbb megyében jó a helyzet, mert például a kiemelkedő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teherbírásra 83,8 százalékban kapott jó értékelést, és rögtön utána Csongrád-Csanád megye 82,4 százalékkal jön. A legrosszabb ebben az értékelésben Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol a főutak 32,6 százaléka rossz a felmérés szerint.
A mellékutak rosszabb minőségűek, mert ezeknek csupán 41,3 százaléka lett jó országos szinten és ehhez közeli érték, hogy 35,8 százalékuk rossz. A legjobb helyzet Pest és Fejér megyében van ebből a szempontól, illetve itt még vizsgálták a nyomvályúsodást, ami országos szinten csupán 2,1 százalékban lett rossz.
Érdekes megvizsgálni egy még tágabb statisztikát, ami az utak minőségét vizsgálja országos szinten és összeveti más országokéval. Ebből jól látszik, hogy Kelet-Európa útjai átlagban rosszabbak, mint a nyugaton. Ebben az értékelésben a pontrendszer is máshogy működik, a skála 1-től 7-ig tart és a legrosszabb pontszám rajta 2,59 (Moldova), míg a legjobb 6,49 (Hollandia).
Volt egy felmérés 40 országgal, ahol 26. helyre került Magyarország hasonló besorolással, mint Olaszország, Lengyelország, Belgium, Írország, Izland és a szomszédos Szlovákia. Azt is érdemes megjegyezni, hogy míg a besorolás hasonló, ezek az országok valamennyivel előttünk vannak útminőségben. Az értékelés gyengébb felében olyan keleti országok vannak mint Oroszország, Bulgária, Bosznia-Hercegovina vagy a lista alján kullogó Ukrajna és Románia, vagy a már említett leggyengébb Moldova.
A másik értékelés 141 országot fog össze, ebben Magyarország már sokkal jobb helyen szerepel, itt inkább szomszédos és környező országok fejlődése érdekes. Horvátország világviszonylatban 12. míg európai ranglistán 6. helyen áll. Ez azért szép eredmény, mert a 2000-es évek elején az ország útjai még nagyon gyengének számítottak. Hasonló fejlődésen ment keresztül Törökország is, ami a jelenlegi úthálózatával jobb értékelést kapott, mint Norvégia vagy az Egyesül Királyság, bár érdemes hozzátenni, hogy előbbiben a ritkánlakottsága mellett nehéz domborzati viszonyai eredményeznek egy gyengébb úthálózatot.
Világgazdaság, Képek: Depositphotos
