Ijesztő statisztikákat közölt a Suzuki és az Ipsos egy közös felmérésükben, amiből kiderül, hogyan is viszonyulunk az utakhoz, azokon egymáshoz és a szabályokhoz.
Nem kell felmérés ahhoz, hogy lássuk, milyen a közlekedési morál Magyarországon, ezzel foglalkoztunk egy korábbi cikkünkben. Ez persze sok mindenre visszavezethető, így pontos képet szinte lehetetlen kapni az autósokról. A Suzuki az Ipsosal karöltve most mégis készített egy felmérést, hogy milyen az emberek biztonságérzete az utakon.
Mondanom sem kell, hogy messze nem fényes a helyzet, mert a felmérés azzal indít, hogy az itthoni autósok 75 százaléka már szegte meg a KRESZ-t saját bevallása szerint. Emellett az is kijött, hogy erre a férfiak 83,2 míg a nők 66,5 százalékban hajlamosak, de hasonló arányok jöttek ki ott is, ahol a veszélyhelyzetet generáló személyek motivációját vizsgálták. A felmérés szerint a sofőrök bő 70 százaléka frusztrált, míg 60 figyelmetlen és közel 66 százalékuk félelmet érez az utakon.
További érdekesség, hogy a megkérdezett alanyok szerint mik jelentik a legnagyobb veszélyt a forgalomban, és a felmérés szerint 66,5 százalékban a bicikliseket okolták, majd a gyalogos és így tovább. A válaszok alapján a forgalomban legkevésbé veszélyes közlekedő réteg a tömegközlekedés.
A Suzukinál szakértőket is megkérdeztek a témában, többek közt Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértőt, aki szerint lehetséges, hogy a közlekedés résztvevőinek 100 százaléka szegte már meg a KRESZ-t, mivel sokszor nem is tudunk szabályokról, amiket véletlen áthágunk. Emellett sokan megkérdőjeleznek vagy nem fogadnak el szabályokat, mert feleslegesnek vagy tévesnek gondolják.
A felmérésből kiderült, hogy az autósok 65 százaléka az átlagnál jobb sofőrnek tartja magát, de aki mindennap közlekedik, az csak jót nevet most ezen a mondaton. A válaszadók szerénysége áthatotta az egész statisztikát, hiszen 72,4 százalékuk figyelmesnek, 55 százalékuk nyugodtnak gondolja magát, miközben a közlekedés más résztvevőjét 61,7 százalék gondolja agresszívnek és 61,5 felelőtlennek, tehát valaki hazudik. Pedig nincs ebben semmiféle hazugság, ez csak pszichológia.
Ez az úgynevezett gondolkozási torzítás, amiben leegyszerűsítve mindenki hülye, csak én vagyok helikopter. Persze ez éles példa, a hétköznapi közlekedésben csak úgy nyilvánul meg, hogy másokat a hibáikért gondolkodás nélkül okolunk, míg a mi hibáink esetében valamilyen külső tényezőre próbáljuk fogni az egészet - mondta el a közlekedéspszichológus.
Egyébként a 21 leggyakoribb közlekedési veszélyforrás között hatodik helyen van az erőszakos viselkedés. A megkérdezettek 56 százaléka szerint ez egy súlyos veszélyforrás az utakon, bár a prímet itt az irányjelző nem megfelelő használata adta ki 78,6 százalékkal. Ez persze eredhet figyelmetlenségből, de lehet egyszerű bunkóság is, amikor annyira nem foglalkozunk másokkal magunk körül, hogy ennyit sem teszünk meg. Hasonló a megkérdezettek által 78,3 százalékkal második helyre sorolt veszélyforrás is, ami a sebességhatár túllépése.
Persze a Suzuki és az Ipsos a szomorú tények feltárása mellett megoldást is szeretne találni a problémára, így a megkérdezetteket a lehetséges megoldásokról is faggatták. Három fő lehetőséget vázoltak fel, melyekből a legnépszerűbb 65 százalékkal a gyerekkortól kötelező KRESZ-oktatás lett. Ebben van ráció, hiszen amint kimegyünk az utcára, a részesei vagyunk a közlekedésnek, tegyük azt bármilyen formában. A megkérdezettek 47,2 százaléka gondolta úgy, hogy szigorúbb büntetésekkel mennénk többre és csak 44,4 százalékuk vizsgáltatná felül a jelenlegi KRESZ szabályozásokat.
Összességében, ahogy a Suzukinál is leírták, egy társadalmi viselkedési sémaváltozásra lenne szükség, hogy a probléma megoldódjon, de ez egyelőre utópia. Persze lehet jó irányba terelgetni az embereket akár szigorral, akár könnyítéssel vagy figyelemfelhívással, sajnos rövidebb távon kevés az esély a változásra.
Suzuki, Nyitókép: Depositphotos
