A hazai járművezetőket arról kérdezték, hogy szerintük mennyire szabálykövetők az utakon.
A K&H biztos jövő felmérésében itthoni járművezetőket kérdeztek arról, hogy mennyire tartják szabálykövetőnek magukat és másokat. A válaszadók (akik kritikusabbak voltak másokkal, mint önmagukkal) szerint a vezetés közbeni telefonálás és a gyorshajtás a legnagyobb probléma a magyar autósoknál. Ugyanakkor a valóságban nem ezekért büntettek a legtöbbet a rendőrök.
A 2010-ig visszanyúló rendőrségi statisztikák szerint 2020 első harmadában mindössze 3709 baleset történt a magyar utakon, ami írd és mondd 17 százalékos csökkenést jelent 2019 ugyanezen időszakához képest, 2010 óta pedig konkrétan a legalacsonyabb adat.
Azt persze rögtön hozzá kell tennünk, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás miatt a vizsgált időszakban eleve nagyon alacsony volt a forgalom. Márciusban és áprilisban „csak” 1689 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt idehaza, ez a szám biztosan nagyobb lett volna normál körülmények között. Az említett két hónapban 33,4 százalékkal kevesebb baleset következett be, mint egy esztendővel korábban.
Az enyhítések életbe lépésével azonban elkezdett emelkedni a balesetek száma, a rendőrség ezért megígérte, hogy határozottan fellép a veszélyesen közlekedőkkel szemben, jó példa erre a civil rendőrautós-razzia, melynek célja a pofátlan sofőrök kiszűrése.
A balesetek elsősorban a gyorshajtásra, az elsőbbségadás elmulasztására, a kanyarodási szabályok és a követési távolság be nem tartására vezethetők vissza, de mint tudjuk, az ittas vezetés is komoly probléma Magyarországon. A rendőrségi statisztika amúgy csupán egyetlen tényezőt jelöl meg a balesetek fő okaként, holott több oka is lehet egy-egy szerencsétlenségnek.
A K&H biztos jövő felmérésében a kutatók arra keresték a választ, hogy a 30-59 éves korosztályba tartozó autósok mennyire tartják szabálykövetőnek magukat és másokat. A válaszadók nem voltak kemények önmagukkal szemben, négy szempontból is pozitívabb válaszokat adtak a megkérdezettek: előzés, parkolás, kanyarodás, közlekedési lámpa jelzései.
„Fontos lenne, hogy az autósok magukkal szemben is kritikusak legyenek, a gyorshajtás esetében különösen fontos, hogy nem csak az adott útvonalon érvényes sebességhatárokat kell betartani, hanem az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Az úgynevezett relatív gyorshajtás ugyanis gyakran balesetveszélyes helyzetet idézhet elő. több tudatossággal, kevesebb baleset lesz az utakon” – mondta a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, Kaszab Attila.
A megkérdezettek 81 százaléka úgy gondolja, hogy az autósok a vezetés közbeni telefonálásra vonatkozó szabályokat nem tartják be, és szintén 81 százalék gondolja úgy, hogy mások a gyorshajtástól sem riadnak vissza. A sebességhatár átlépését a közúti sofőrök 64 százaléka vallotta be, 10 százalék pedig azt mondta, hogy gyakran megy gyorsabban a megengedettnél. A megkérdezett nők fele ugyanakkor mindig betartja a sebességhatárokat saját bevallásuk szerint. A válaszadók 37 százaléka elismerte, hogy gyakran telefonál vezetés közben, vagyis ez messze elmarad attól a 81 százaléktól, amire a többség gondolt.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyar autósok ugyan a vezetés közbeni telefonálást tartották az egyik leggyakrabban megszegett szabálynak, ezzel szemben az érintettek kevesebb mint 1 százaléka részesült büntetésben emiatt az elmúlt három évben. A sebesség túllépéséért 13 százalékot büntettek meg a rendőrök, a megállási és parkolási szabályok megsértéséért pedig 10 százalék bűnhődött.
