A technológia fejlesztése mellett megkezdődött a szükséges jogszabályok kidolgozása is.
Egyelőre beváltatlan ígéretek maradtak azok a jóslatok, amelyek a teljesen önvezető autók megjelenését a 2020-as évekre tették. Nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is évtizednyi távolságra vagyunk még a teljesen önvezető autóktól, ráadásul mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy messze nem csak a technológia fejlettsége miatt csúszhatnak a határidők. A globális, és egyes országok jogi szabályozásának kidolgozása, valamint a biztosítási rendszerek teljes újra tervezése legalább akkora kihívást jelent, mint maguk az önvezető autók.
Két évvel ezelőtt egy részletes cikkben számoltunk be az önvezető autókról, kollégánk írása nagyon sok szempontból most is aktuális, ráadásul rengeteg a témával összefüggő háttérinformációt tartalmaz.
Az abban az írásban foglaltakat nem ismételném meg, jelen írás az aktuális állást igyekszik felvázolni.
Mit nevezünk önvezető autónak?
Érdemes az elején tisztázni, hogy mit is jelent pontosan az önvezető autó, hiszen ma is kaphatóak részben ilyen modellek, amelyeket mégsem nevezhetünk tisztán önvezető járműnek.
Jelenleg öt kategóriába sorolják az autókat ezen a téren:
Az első szintbe azok a járművek tartoznak, amelyek képesek bizonyos szintű automatizmusra, bizonyos körülmények között például a sebességet vagy a kormányzást szabályoznak, de szigorúan csak az egyiket egyszerre, azaz a sofőr folyamatos jelenlétét igényli. Ilyen technológia például a tempomat, amely jó ideje mindennapi életünk része.
A második szintet azok az autók képviselik, amelyek egyszerre képesek a sebességet és a kormányzást is bizonyos körülmények között automatikusan segíteni, de továbbra is a sofőr folyamatos részvételére van szükség. Ilyen például az egyre gyakoribb sávtartást szolgáló rendszer, vagy az „automata” parkolást lehetővé tevő technológia, ahol a sofőr a gázadást/fékezést kezeli, míg az autó irányítását teljes egészében a technológia végzi.
A harmadik szintet azon járművek alkotják, amelyek meghatározott helyzetekben, például autópályákon képesek gyakorlatilag önállóan haladni, a sávtartást és a fékezés/gyorsítás feladata egyaránt a technológiáé, ugyanakkor a sofőrnek folyamatosan készen kell állnia arra, hogy szükség esetén azonnal átvegye az uralmat a jármű felett.
A negyedik szintbe azok az autók tartoznak, amelyek a legtöbb forgalmi helyzetben képesek önállóan közlekedni, ugyanakkor továbbra is kötelező opció a sofőr jelenléte, aki bármikor átveheti az irányítást.
Az ötödik szint a teljesen önvezető autókat jelenti, amelyek esetében gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség a sofőr beavatkozására, akár a kormány és pedálok is elhagyhatóak lehetnek.
Hol tart ma az autóipar?
Bár néhány gyártó nem szerény azt állítani, hogy már az ötödik szint is valóság, ez azonban finoman szólva is részigazság. Elvileg a technológia képes lehet arra, hogy egy járművet teljesen önállóan mozgasson, de száz százalékos biztonsággal ezt a valós közlekedésben még messze lehetetlen alkalmazni. A mesterséges intelligencia ugyanis arra egyelőre nem alkalmas, hogy bonyolultabb szituációkban is ugyanúgy helytálljon és a helyes döntést hozza meg, megfelelően reagáljon az emberi tényezőkre, amelyet ugyebár, éppen kiiktatni kívánnak az önvezető autókkal a közlekedésből…
Mindennapi közlekedésben azonban már ma is valahol a harmadik és a negyedik szint közötti határon mozog a technológia, és nagyon úgy tűnik, ez egy olyan határvonal, amit a korábbi szintugrásoknál nehezebb lesz átlépni. Ennek oka, hogy olyan nagyfokú autonómiát kapnának a járművek, amelyek már nem csak technológiai, hanem bonyolult jogi kérdések is, nem beszélve olyan „apróságokról”, mint az aktuális KRESZ-szabályok.
Ugyanakkor az biztos, hogy az előttünk álló évtized elhozhatja az önvezető autók idejét, ami olyan módon változtathatja meg az automobilizmust, hogy ahhoz képest az elektromos autózás forradalma is messze eltörpül majd.
És vajon hol tartanak a jogalkotók?
A világ egyik legnagyobb ügyvédi irodája, a Dentons nemrég tette közzé aktuális, „Globális útmutató az autonóm járművekhez 2021” jelentését a témában. A tanulmány külön érdekessége, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Kína, Németország, Dél-Korea és Törökország mellett Magyarországot és Lengyelországot is vizsgálta, illetve öt kulcsfontosságú területre koncentrált, ezek a szabályozási környezet, a vezető nélküli jármű tesztelése és alkalmazása, a felelősség, az adatvédelem és adatbiztonság, valamint a távközlés és 5G technológia.
A jelentés legfontosabb megállapításai országokra bontva a következők voltak:
Az Ausztrál Nemzeti Közlekedési Bizottság 2020 novemberében frissítette az autonóm járművekre vonatkozó iránymutatásokat, és a biztonságos forgalomba állítás céljából végponttól-végpontig történő szabályozást kíván létrehozni. Az USA-ban, ahol mindeddig az egyes tagállamok önálló szabályai vonatkoztak az önvezető autókra, 2021 januárjára készült egy átfogó, szövetségi tervezet, amely meghatározza az autonóm járművekre vonatkozó szövetségi szabályozás célkitűzéseit. Kanadában mostantól szövetségi, tartományi, területi és önkormányzati szintű szabályozás vonatkozik az autonóm járművekre.
Kína e téren is nagyot lépne előre, tavaly bejelentették, hogy 2025-re teljeskörűen kiépül az intelligens járművek forgalomba állását biztosító szabvány hálózat. Ez magában foglalja a technológiai innovációt, ipari ökológiát, infrastruktúrát, szabályozásokat és szabványokat, termékellenőrzést, valamint a hálózati biztonsági rendszert.
Az európai országok számára fontos – hiszen később követhető minta, vagy akár uniós szabvány is lehet - Németország szintén előremenekül e téren, és a technológia jelenlegi fejlettségi szintjétől függetlenül a teljesen önvezető autókkal számoló átfogó törvénytervezet kidolgozását tűzte ki célul, amely a tervek szerint jövőre kerülhet a törvényhozók elé. Nem is Németországról beszélnénk, ha - bevallottan – ezzel nem lenne az a célja, hogy az önvezető autók gyártása és piaca terén is szeretne éllovassá válni. A németekkel hagyományosan erős gazdasági kötelékben mozgó Magyarország itt kerül a képbe: a tanulmány szerint „Magyarország az autonóm járművek egyik első forgalombaállítási helyévé válhat, mivel az ország szinte egész területén kiváló minőségű lefedettséget biztosító távközlési hálózatot fejlesztett.”
Mindez arra mutat, hogy a világjárvány nem lassította – sőt, egyes tanulmányok szerint inkább felgyorsította – az önvezető autók térnyerését, és ha nem is lepik el tömegével az utakat egy-két éven belül az ilyen járművek, lassan végleg ideje megbarátkozni a gondolattal, hogy a mesterséges intelligencia és a modern technológia átveszi tőlünk a volánt.
Az egyik legfejlettebb önvezető technológiával a Tesla Autopilot rendelkezik jelenleg, nagy kérdés, hogy mikor jut el Elon Musk vállalata arra a bizonyos ötös szintre, amikor már minden forgalmi szituációt képesek lesznek megoldani ezek az elektromos autók.
Ha szeretnél Teslát venni, akkor keresd fel a mah-ev.hu weboldalt! Mudri Dániel készséggel áll rendelkezésedre telefonon vagy e-mailben (+36-20-366-3447, daniel.mudri@mahzrt.hu).
