kedd - 2023. február 07.
1.5 °C
kevés felhő
alapjarat.hu logo
95 622 Ft
100 668 Ft
D 668 Ft
fuel prices icon fuel prices icon

A Porsche anno csinált egy olcsó szedánt Kínának, amit annyira szégyellt, hogy a logóját sem rakta rá

2022. november 12. | 08:35

Mentőöv lett volna a Porsche számára a kínai állam terve, ezért mindent beleadtak, de végül nem alakult jól a projekt.

A kilencvenes évek közepe fele járunk, Kína éppen próbálja összeszedni magát gazdaságilag. A fejlődéshez infrastruktúra kell és arra közlekedési eszközök. Ezt hamar felismerték, viszont a kínai gyártók nem csináltak jó autókat, de azokat legalább rettenetes minőségben, ezért lépni kellett.

Addig csak nemzetközi vegyesvállalatok kapcsán gyártottak Európában már kifutott modelleket, de több kellett. A kínai állam ezért 1994-ben konferenciát szervezett Pekingbe, ahova több nagy európai autógyártót meghívtak.

Bedobták a csalit a tóba, ezzel felkavarták az állóvizet, mert mindenki számára elképesztő ajánlatot adtak. Amellett, hogy a gyártást és az ahhoz tartozó infrastruktúrát zsíros adókedvezményekkel és pénzzel támogatták volna, a győzteseken túl a többi gyártót lényegében ellehetetlenítették volna a piacuktól. Ebben a helyzetben vagy nyertes vagy vesztes lehetett az adott gyártó.

Ezért cserébe terveket szerettek volna látni. Nem csak egy olcsó, tartós és praktikus népautóról, hanem a gyártásról és a várható költségekről is. Egyértelmű, hogy sok gyártó lecsapott a lehetőségre: pénzt, időt és energiát nem sajnálva dolgoztak a terveken.

Sokan nekifutottak

A Porsche is igyekezett lecsapni erre a lehetőségre, hiszen a cég akkoriban amúgy is pénzügyi gondokkal küzdött. 1992-ben majdnem csődbe mentek, de később sem tudtak nyereségesen működni, így ez a projekt akár a vállalat megmenekülését is jelenthette volna.

Bár azt hinnénk, de a Porsche nem csak a sportautókhoz ért, a mérnökirodájuk egészen széles skálán segítette az autóipart. Nem csak Volkswagen-korszak előtti Seat és Skoda modellek tervezésébe szállt be, de anno a Lada vagy éppen MZ motorkerékpár fejlesztéséhez is köze volt. Tehát csak feltételek és egy keretrendszer kellett, hogy egyáltalán mibe gondolkozzanak.

Az egész tervezés a nulláról indult és úgy voltak vele, a kínai ember tudja csak, hogy mi kell egy kínainak. Ezért helyi üzletemberekkel és újságírókkal beszéltek arról, mi is lenne a pontos igénye a népnek. Emellett a fejlesztésbe egy kínai mérnököt és autószerelőt is bevontak.

Hamar elkészült a Porsche koncepciómodellje

Még csak nem is lassan, összesen 4 hónap alatt születtek meg a koncepciók. Az első 3 ötletből a harmadik valósult meg, ami egy kis négyajtós szedán volt, és a C88 nevet kapta. A C Kínára utalt, míg a 88 az ország kultúrájának számmisztikájában szerencsésnek bizonyul.

A Porsche kivételesen nem engedte el a gyeplőt és az első változatok esetében 47, később 67 lóerő lett a C88. Ez mind egy 1,1 literes, négyhengeres motorból szaladt volna ki, majd egy 4 sebességes automata váltón keresztül tovább az első kerekekre. Ezeknél csak éppen erősebb lett volna a betervezett 1,6 literes szívódízel 68 lóerővel, ami végül sosem valósult meg.

Végül a prototípusba már a 16 szelepes blokk került, tehát 67 lóerőt tudott és a négysebességes automata is 5 fokozatú kézi váltóként folytatta inkább. Ezekkel a specifikációkkal a 4,05 méter hosszú és 1,63 méter széles autó 16 másodperc alatt érte el álló helyzetből a 100 km/órát, miközben a gyengébbik elődnek ehhez bő 20 másodperc kellett volna. Az autó végsebessége 160 km/h körül alakult, így bőven használható volt az akkori infrastruktúrában.

De nem is ez volt a lényeg, hanem a takarékosság, a megbízhatóság és a praktikum. A Porsche a C88-akat gyereküléssel szerelte fel, de kizárólag egy darabbal. Ennek oka Kína akkori születésszabályozó politikája volt.

A beltérben csak úgy világítottak az olcsó műanyagok, de a célt szem előtt tartva ez is elnézhető a C88-nak. Figyeltek a helykínálatra és a használhatóságra, a műszercsoport kifejezetten kreatívra sikeredett.

Bár akkoriban még nem volt annyira álltalános és az ár alacsonyan tartása miatt - 60-65 ezer kínai jüan volt a terv, ez mai áron számolva, az inflációt belevéve kb. 6 millió forint  - tényleg nem került előtérbe, a Porsche úgy alakította ki a beltéri elemeket, hogy az autót akár légzsákokkal is fel tudják majd szerelni.

Nem csak az autót tervezték meg

A Porsche olyannyira komolyan vette a történetet, hogy az autó mellett a komplett gyártást megtervezték. Egy teljesen új gyárat húztak volna fel a semmiből, aminek a kapacitása évi 300-500 ezer C88 lett volna.

A márka azt is felajánlotta, hogy kínai mérnököket saját pénzen képeztek volna ki, hogy a gyártás precízen folyhasson. A Porsche akkori vezetője, Wendelin Wiedeking a bemutatóhoz fűződő beszédét megtanulta és mandarin nyelven adta elő, ami szintén egy tiszteletteljes lépés volt Kína felé.

Sok márka adott be projektet, talán a Porsche tervei voltak a legkomolyabbak, nyertese mégsem lett soha. Az eredményhirdetés előtt Kína inkább törölte a projektet, nem törődve azzal, hogy a gyártók mennyi pénzt és energiát fektettek ezekbe a tervekbe.

A Porsche egyik menedzsere egy 2012-es interjúban elmondta, hogy szerinte a kínai állam egyszerűen csak megköszönte a terveket és eltette őket ingyen, és ha megnézed az akkori kínai autókat, mind vettek át a koncepciókból.

Kína inkább a saját autógyártóira fókuszált, ahol a C88-hoz hasonló kis szedánok jelentek meg húsos állami támogatással alápakolva. Bár pontos másolás vádjával nehéz megvádolni bármelyiküket is, sok gyártónak nem tetszett az átverésszagú történet.

Ennek ellenére végülis volt, aki nem jött ki rosszul a projektből, a Mercedes például a bemutatott FCC koncepciót később felhasználta. Abból született a közismert és megosztó első A-osztály, ami kalandos életutat tud maga mögött, ma már viszont egy hagyományos kompakt, hagyományos technikával.

A Porsche még egy levegőt vett a teljes beszántás előtt és Indiának is felajánlotta a C88-at, de ott sem sikerült eladni, így elengedték a projektet. Az egyetlen elkészült prototípus maradt Stuttgartban a Porsche múzeumában, bár ha az ember nem ismeri a sztorit, nem feltétlen érti, mit is keres ott.

Hiszen akármennyire is nehéz idők voltak, a gyártó nem rakta volna a saját logóját a C88-ra, inkább egy egyedi, háromszögszerű emblémát kapott. Ezek jelképezték az apa-anya-gyerek háromságot a kínai családpolitikában.

A történtek ellenére a Porsche mégsem állt földbe - mint azt ma is látjuk - mert 1996 környékén egy belépőmodellel, a Boxsterrel, majd később 2000-ben a Cayenne SUV-val rántották ki magukat a gödörből. Ezzel együtt ma az egyik legnyereségesebb sortautógyártó a piacon, tehát a sztori végül is happy end, kivéve a C88 számára.

Porsche
Így reformálnátok meg ti a magyar jogrendet A dízel Focus vagy a benzines Chevrolet a jobb választás évi 15 ezer kilométerre?

Mások ezt olvassák

Kérek még hírt!