2022. március 14. | 13:50

A mopedautó kicsi, igénytelen, idegesítő, de mindenek felett életveszélyes itthon használni.

Sokáig nem gondoltam volna, hogy van ezen a bolygón olyan jármű, ami nagyobb ellenszenvet kelt bennem, mint a BMW X6. Aztán megismerkedtem a mopedautózás csodálatos világával. Ne értsen félre senki, én magam nem űzöm az ipart, hisz sok jobb mód is van arra, ha meg akarom utáltatni magam a fél országgal. Azonban mint külső szemlélő és a forgalomban aktívan résztvevő autós, a kezdetektől fogva azt érzem, hogy ezeknek a négykerekű szerencsétlenségeknek semmi keresnivalójuk nincsen a közutakon. Ez persze az én véleményem, szóval nem kell ezzel mindenkinek egyetérteni, de most már muszáj volt kiírnom magamból ezt a dolgot.

Gondolj csak bele, manapság az autók folyamatosan nőnek. Hogy példánál maradjak: a jelenlegi BMW X3 nagyobb, mint az első generációs X5, pedig az sem volt olyan régen, alig húsz év telt el. A mopedautók viszont a jogszabályi előírások alapján nem nőhetnek, így maradnak az apró harcosok a hatalmas SUV-divat közepette. Bár még harcosnak sem nevezném jó szájízzel, hisz alig 45 km/óra a maximális sebességük, ami manapság egy átlagos városban is kevés. A Bajna-Héreg szerpentinen rendszerint találkozok egy nagyravágyó mopedautós bácsival, és én senkinek sem kívánok rosszat, de ha mondjuk egy X5 azon a szerpentinen egy kicsit is lelkesebben veszi az íveket, a megjelenő 400 kilós gyöszt úgy pöcköli le az útról, hogy az univerzumot is elhagyja.

De mi az a mopedautó?

A mopedautó zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kör alakú kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelőszervekkel felszerelt, könnyű négykerekű segédmotoros jármű (L6e), amelynek hengerűrtartalma – szikragyújtású motor esetén – nem haladja meg az 50 köbcentimétert – mondja a definíció, de részleteiben mit is jelent ez? Azt, hogy a mopeduató nem autó, jogilag sokkal közelebb áll a segédmotoros kerékpárokhoz. Viszont nem kerékpár, hanem Könnyű Kvadrocikli. Összegezve egy besorolhatatlan borzalom, ami az amúgyis túlbonyolított magyar jogszbályrendszerbe sokáig nem fért be.

Valamikor 2009 és 2013 környékén rendeződött a mopedautók helyzete, innentől szerencsére rendszám- és jogosítványkötelessé váltak. Magyarország megkövetelt hozzá legalább egy AM (smkp) kategóriás jogosítványt, viszont a jogosítvány megszerzésétől számított két évig nem lehet utast vinni, és 16 éves korig nem lehet elhagyni vele az országot.

Mivel nehezen sikerült bepréselni a jogszabályok közé, így furcsa kritériumai vannak a mopedautóknak. Nem lehet nehezebb mint 350 kg, legfeljebb 50 köbcentis lehet szikragyújtásos motor esetén, viszont érdekes, hogy dízel, tehát öngyulladásos motor esetében nincs ilyen szabályozás. Ezeknél a modelleknél ki is használják a gyártók ezt a lehetőséget, és 400-500 köbcentis dízelmotorokat építenek be. A teljesítménye nem haladhatja meg a 4 kilowattot (5,44 lóerő), maximális sebessége pedig legfeljebb 45 km/óra lehet.

A hajtás lehet benzin-, dízel- vagy villanymotor, mindhárom kivitel elég népszerű mopedautós körökben. A belső égésű motorral szerelt modellek nagy részét variátorral, tehát fokozatmentes váltóval (CVT) szerelik - mint a robogókat - a váltóbot helyén csak egy irányváltó van.

Melyek a fő problémáim?

Szörnyen nyomorúságos számok ezek, főleg a 45 km/óra, hiszen belegondolva manapság egy városban sem közlekednek 50-55 alatt, ami persze elítélhető, mégis tény. Egy ilyen cammogó törpe csak feltartja a forgalmat, főleg, amikor kimegy egy olyan útszakaszra, ahol elvileg 90 km/óra lenne a megengedett tempó. Ott a mögötte felgyülemlő autósok egyenként kívánják, hogy fogjon már árkot, mert ők haladnának – teszem hozzá, teljesen jogosan. Ugyan a 90 km/óra egy felső korlát, viszont a KRESZ szerint: Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza. Itt van benne egy kis csavar, hiszen gondolnunk kell a lassú járművekre, így a KRESZ egy másik pontja azt mondja ki, hogy: Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg, és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.

Egy ilyen kivételezést elnézek mondjuk a traktornak, mert közhasznú tevékenységet végez. A mopedautóknak viszont nem jár a bűnbocsánat, mert egyfelől sok van belőlük, másfelől semmilyen hasznuk nincs, ráadásul a forgalmat is akadályozzák. Ne értsen félre senki, én szeretem a kisautókat, viszont ezek nem autók, ez a kategória az evolúciós fán egy rossz irányba kinőtt ág.

Lényegében ezek a kis szerencsétlenségek robogók, viszont egy robogó keskeny, egy nyomvonalon halad tehát könnyű biztonságosan kikerülni, szélesebb utakon a sávot sem kell elhagyni. A mopedautó viszont közel annyi helyet foglal el a sávból, mint egy rendes autó, sokkal nehezebb túllendülni rajta. Amikor már az ötödik kanyart fűzöm negyvennel, mert nincs egy darab egyenes sem, ahol megelőzhetem, ott olyan dolgokat kívánok neki, amiket jobb, ha elnyom az a zajos kis mobil WC.

Persze, az elején felhoztam a BMW-s példát vicces hangsúllyal, viszont semmi vicces nincs abban, hogy ezek az autószerű képződmények tényleg életveszélyesek. Nagyon rosszul teljesítenek az EuroNCAP töréstesztjein, pedig itt-ott könnyítést is kaptak. Olyan alapvető hibák bukkannak fel, amik az autóiparban legfeljebb 20-30 évvel ezelőtt. Összeroppanó utascella, a biztonsági öv alól kicsúszó emberek, kiszakadó üléstartó konzol, fejbe álló kormány, ráadásul a motor nem csúszik be a padlólemez alá, hanem a sofőr ölében köt ki. Mindezek mellett a legrosszabb, hogy ezeknek az autóknak nincs műszaki vizsgájuk, mindenki úgy rohangál vele, ahogy akar.

A videón lévő autónak konkrétan látni, hogy kiszakad a biztonsági öv tartója, a motor kinyomja a műszerfalat, a sofőr lefejeli a kormányt, majd becsúszik az öv alá és az ajtók is leszakadnak az összerogyó utascella miatt - és ez eddig csak a frontális ütközés volt.

Ahogy írom a sorokat, egyre inkább feszül az ér a fejemben, amiért ennyire igénytelen lehet egy közlekedésre szánt eszköz, és erre senki sem figyel fel. Mert oké, ha 40-nel fának megy, talán még meg is ússza, viszont ha bármi elkapja hátulról, mert mondjuk szürkületben nem veszi észre, nem kell nyergesvontató ahhoz, hogy komoly pusztítást végezzen a mopedautóban. Nem értem, hogy az emberek hogyan képesek vállalni ezt a kockázatot. Mondhatják, hogy az ő életük, azt csinálnak vele, amit akarnak, de egy ilyen balesetben a vétkes életét is tönkretehetik. Pedig simán ekerülhető lett volna egy normális autóval, ami normális menettulajdonságokkal rendelkezik normális, korszerű biztonsági felszerelésekkel és normális tempóban halad.

Ráadásul még drága is

Megnéztem itthon a legnagyobb gyártók, azon belül a Ligier, az Aixam és a Microcar modelljeit, és még használtan is 800 ezer forint felett vannak a jobb állapotúak. Megismétlem, nyolcszázezer forint. Tudod, hogy mi jön még ki ennyiből? Egy egészen szép állapotú Renaut Twingo, mondjuk háromszázezer forintért. Akkor veszünk rá friss jogsisnak százezer forint biztosítást, további hatvanezer forint átírási bohóckodást, tízezer forint éves gépjárműadót, így marad 330 ezer forintunk fenntartani. Mondjuk, hogy egy picit költünk futóműre, esetleg motorra, bár nem jellemző, hogy kell, de legyen erre a célra is százezer forint, marad 230 ezer. Ha a Twingo 5 liter körüli átlagfogyasztását nézzük 100 kilométeren, akkor a jelenlegi 632 forintos benzinár mellett 7 278 kilométernyi üzemanyagpénzünk marad. Viszont ami a legfontosabb, városban mehetünk 50-nel, azon kívül 90-nel, és ugyan nehézkesen, de pályán akár 130-cal is.

Forrás: Renault

Ezek mellet a Twingo - annak ellenére, hogy egy egyszerű városi kisautó - mindenben többet nyújt egy mopedautónál. Teljes értékű négyszemélyes, tágas, van érdemi csomagtere, némi biztonsági felszereltség, gyűrődési zóna és nem összerogyó utascella. És akkor ez egy típus volt, mondhattam volna Yaris, Polo, vagy ha modernebb vizekre eveznék akkor Toyota IQ, vagy azt az istenverte Smart modellt is – amit egyébként szintén nem szeretek. Akik ismernek, tudják, hogy ha a Smartot emlegetem bezzeg-példaként, akkor vagy poénkodok, vagy valamit nagyon utálok.

Mire használják, egyáltalán miért gyártják

Örökérvényű szabály, hogy amíg van kereslet, addig lesz kínálat, ezzel meg is magyaráztam, hogy miért gyártják. Fejlettebb országokban a mopedautókra fiatalok csapnak le, mert már egészen korán elkezdhetik azokat vezetni, sőt, Franciaországban 26 év felett jogosítvány nélkül vezethetők. Ezek fényében sem gondolom, hogy egy jó megoldás.

Magyarországon ugye már 14 évesen megszerezhető az AM kategóriás jogosítvány, így már akkor be lehet pattanni egy ilyen mopedautóba. Tudom, hogy tömegközlekedni nem olyan jó buli, én is csináltam 12 évig, sőt, évekig heti többszáz kilométereket, de jelentem: túléltem. Sokáig jártam szoci motorokkal is, tehát tudom, hogy mi az a türelem, viszont ezekkel sosem idegesítettem fel a többi autóst, és nem húztam hosszú autósorokat indokolatlanul. Néhányan azzal érvelnek, hogy: “mire oda jut a gyerek, hogy autó, addigra tapasztalt sofőr lesz”. Ez így van, abban az esetben, ha túléli. Rengeteg az agresszív sofőr, a bonyolult, dinamikát igénylő forgalmi helyzet és időnként városban 55-60 km/órával nem érem utol a kamionokat. Ilyen körülmények között biztosan jó ez?

Találkoztam itthon egy esettel, amiben egy idős úrnak bevonták a jogosítványát, ugyanis hosszabbításnál úgy ítélték meg, hogy az érzékszervei és a reakcióideje nem megfelelő, emellett az alapbetegségei is veszélyesek lehetnek a forgalomban való részvételhez. Ezért ő elkezdett gondolkodni a mopedautózáson, hiszen az vezethető bevont jogosítvánnyal. NEM. Ez nem igaz, ez egy borzasztó tévhit. Forgalomban bármilyen, kizárólag gépi erővel hajtott járműhöz kell jogosítvány.

A hatóságok nem hobbiból vonnak be jogosítványokat, annak mindig oka van. Az ok jellemzően abból fakad, hogy az adott illetőt nem találták alkalmasnak a forgalomban való aktív részvételre, tehát azt szeretnék, ha NEM vezetne forgalomban, se autót, se motort, se mopedautót, se Caterpillar autódarut, semmit. Természetesen vannak kivételek, mert vannak olyan esetek, ahol csak egy bizonyos kategóriát vonnak be. Ha például személyautóban elkapnak ittas vezetéssel, de főállásban teherautósofőr vagy, méltányossági kérelem kapcsán a C kategóriát megtarthatod, csak a B-t vonják be. Ezzel szemben ha idős korban már nem adják meg az orvosi igazolást, akkor egyáltalán semmilyen kategória nem marad meg. Nem véletlen ítélik így meg a hatóságok, egyszerűen az ember biológiailag így van összerakva, ez ellen nem érdemes küzdeni.

Egyébként maga a mopedautózás, mint elképzelés még talán nem is lenne rossz. Egy egyszerű, olcsón fenntartható és méreteiből adódóan városban ügyes kis közlekedőedény. Egyszerűen a jogszabályok és a fizikai korlátok gáncsolják el az egészet, bár nincs minden veszve, hiszen ott van még mindig a Toyota IQ vagy a Smart. Mint városi kisautó, minden tekintetben sokkal többet nyújtanak, még használtan is.

Muszáj megemlítenem viszont a Japánokat a Kei-car kultúrájuk miatt, hiszen az is valami hasonló, mint a mopedautózás, csak sokkal jobban lett kitalálva. Kicsi, ezért kis helyet foglal a zsúfolt városokban, elérhető széles rétegek számára és nagyon praktikus. Napjainkban ott tartunk, hogy teljes autós kultúra épült köré, mert ott a Kei-car nem egy forgalmat feltartó zörgős borzalom, hanem a japán precizitáshoz méltó műszer, időnként pedig igazi kis élményautó. A praktikussága már itthon is bizonyított, mert például a Suzuki WagonR egy Kei-car volt eredetileg, kisebb módosításokkal (hosszítás, motorválaszték, biztonság) elhozták Európába, és egészen sokat eladtak belőle.

Most akkor mire is akarok kilyukadni?

Összességében úgy gondolom, hogy a mopedautók a jelenlegi forgalomba teljesen alkalmatlanok, a magyarországi infrastruktúra egyszerűen nem alkalmas a mopedautózásra. Sem a városok, sem a vidéki utak nem megfelelőek ilyen jellegű közlekedésre. Pontosan abba a hibába esik, mint a másik véglet, például az amerikai full size szedánok. Ahogy azoknak a cirkálóknak kevés az úthálózat, nem férnek el rendesen, a mopedautóknak pont, hogy sok. Se a városi, sem az elővárosi tempót nem képesek tartani, Budapesten egy Szentendrei út 70 km/órás sebességkorlátozója alatt idő kérdése, hogy mikor borítják fel.

Én értem, hogy mopedes kötődése miatt baromi olcsó őket fenntartani. Se fogyasztás, se komolyabban terhelő adók, viszont feljebb, ahol a Twingóval példálóztam, tisztán kiderült, hogy ez mikor is térül meg. Ráadásul ott a mopedautók javára a költségeiket nem számoltam, azokkal együtt nagyjából tizenötezer kilométerig ugyanott tartunk költségekben. És mennyivel boldogabb a kisautós tizenötezer, mint a mopedautós. Másfelől pedig nem véletlenül lett kitalálva a rendszer így, ahogy van, én nem tudom támogatni a fiatalok mopedautóztatását, legfőbbképpen a biztonság hiánya miatt.

Ahogy végignézek a mopedautók evolúcióján, sajnos még a fejlődni akarást sem látom, hogy legalább ne egy négykerekű koporsó legyen, hanem egy biztonságos és potens közlekedőedény. Kizárólag külsőre lesz korszerűbb, esetleg beltérben lesz szebb és modernebb, technikailag viszont semmi változás. Ha a döntés joga a kezemben lenne, holnaptól az összeset betiltanám.