Behajtottam egy erdei útra, ahol nem volt ezt tiltó tábla, mégis elzavartak. Jogosan?

Olvasói megkeresésből értesültünk arról az esetről, hogy az erdei úton közlekedve egy erdésznek látszó ember megállította olvasónkat és közölte, hogy forduljanak vissza, mert ode nem lehet autóval bejönni. Sorompó, behajtani tilos tábla vagy egyéb tiltó tábla nem volt kitéve az útszakaszon, az olvasó nem tartja jogosnak az erdész viselkedését. Megvizsgáltuk a kérdést dr. Krizsán Zoltán, a D.A.S. Jogszerviz jogászának bevonásával.

Nézzük meg először a jogszabályi hátteret, és ezen ív mentén tudjuk felépíteni az olvasói megkeresésre adható választ is. Az erdők védelméről és helyzetéről külön jogszabály rendelkezik, a 2009. évi XXXVII. törvényben találjuk azt, hogy erdészeti magánutakat alakíthatnak ki erdőkben az erdészeti szállítás és más tevékenység ellátása érdekében. Emellett erdei földutakat is nyomvonal-kialakítással alkalmaznak eseti gépjárműforgalom számára az erdészeti tevékenységgel összefüggésben.

Ahhoz, hogy erdészeti magánutat létesítsenek, az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A törvény rögzíti, hogy az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni jogszabályban foglaltak szerint lehet, amennyiben az erdei életközösséget és a fenntartható erdőgazdálkodást az nem veszélyezteti.

Szükséges a magánút tulajdonosának (vagy kezelőjének) a kérelme, és a közlekedési hatóság engedélye. Ha a magánutat a közforgalom számára megnyitják, ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni.

Itt jön talán az olvasói kérdés szerinti legfontosabb körülmény: a közúti közlekedésről szóló törvény kifejezetten felsorolja a fogalommagyarázatok között, hogy mi számít közforgalom elől elzárt magánútnak. Eszerint „a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával ÉS a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út” lesz közforgalom elől elzárt magánút.

Ezen az útszakaszon csak az arra feljogosított, engedéllyel rendelkező gépjárművek közlekedhetnek. Az erdőben látogatás céljából járművel közlekedni csak a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton, valamint egyéb erdei úton az erdőgazdálkodó beleegyezésével szabad.

Amennyiben nem volt fizikai akadály vagy jelzőtábla, úgy az arra közlekedők nem tudnak miből következtetni arra, hogy a behajtás az adott útszakaszra tilos lenne. Az olvasói kérés alapján tehát az utat elálló embernek nem volt joga arra, hogy elállja a közlekedők útját és hogy felszólítsa az olvasót a visszafordulásra.

Lehet, hogy elrugaszkodott a gondolatmenet, de tételezzük fel, hogy egy olyan erdei földútról van szó, ahol nem lehet megfordulni, csak több száz méter múlva az út végén. Amennyiben ebben az esetben valaki elállja az utat és csak visszatolatással tudná elérni a vezető az út elejét, úgy bátorkodom behozni azt, hogy az útonálló elköveti-e a személyi szabadság megsértése bűncselekményt?

Született korábban bírósági határozat abból a tényállásból, hogy a gépjármű elé és mögé beálltak, ezzel megakadályozva a gépjárművel való elmozdulást. Ugyan a sértett ki tudott volna szállni a gépjárműből, a bíróság megállapította a bűncselekmény elkövetését (BH 1984.389).

Tegyük hozzá, azon tény, hogy tolatni tud az illető, el tud mozdulni a helyszínről, csak nem tudja elérni az egyébként jogosan kiválasztott úticélját, nagyban befolyásolja ezt a kérdéskört. Szintén más megítélés alá esik az, ha végszükség, védelmi vagy egyéb helyzet miatt akadályozzák meg a továbbhaladást. 

A megoldás az olvasó esetében mindenesetre álláspontom szerint az, hogy rendőrt vagy erdészt kell hívni, ha megbizonyosodott arról, hogy nem volt sem a behajtást tiltó tábla, sem fizikai akadály (vagy annak nyoma) elhelyezve az érintett útszakasz elején.