hétfő - 2022. szeptember 26.
11.5 °C
tiszta égbolt
alapjarat.hu logo
95 640 Ft
100 688 Ft
D 764 Ft
fuel prices icon fuel prices icon

Megbüntethetik-e azt, aki tartósan a belső sávban halad?

És azért, ha jobbról előzöm azt, aki a belsőben felejtette magát? Utánajártunk a sokak számára homályos szabályoknak és a szabályszegéséért kiszabható bírságoknak.

A KRESZ értelmezéséhez sajnos nem elég csak olvasni tudni, mert a jogszabályok nem minden helyzetre kínálnak kész megoldást. A bonyolultabb forgalmi szituációkat sok esetben csak a vonatkozó szabályok együttes értelmezésével, valamint szubjektív szempontok együttes figyelembevételével lehet értékelni. Ilyenek például az egyirányú párhuzamos közlekedésre és az előzésre vonatkozó előírások is.

Tarts jobbra! Mindig, mindenhol

Magyarországon kötelező jobbra tartás van érvényben az utakon, de ezt a legtöbb ember pontosan tudja, hiszen emlékszik még a vonatkozó előírásra, vagy ha nem is emlékszik, a gyorsforgalmi utakon rendre emlékeztetik erre az út felett kihelyezett hatalmas kijelzőkön, táblákon. Egyébként így szól a jogszabály:

„Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.”

A belső forgalmi sáv a gyorsabban haladóké

Az előbb idézett szabály feketén-fehéren leírja, hogy az egyirányú párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten folyamatos haladáshoz a legkülső sávot (a jobb oldalit) kell igénybe venni, a többit kizárólag előzés, balra bekanyarodás vagy megfordulás céljából lehet használni. Igen ám, de az idézett szabály említést tesz néhány kivételről, lássuk ezeket.

A belső forgalmi sáv mégsem mindig a gyorsabban haladóké

„...az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, (...) a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat” – fogalmaz a vonatkozó paragrafus.

Ez azt jelenti, hogy az előzés után haladéktalanul vissza kell térnünk a külső sávba, kivéve, ha egyszerre több járművet is meg kívánunk előzni. Ebben az esetben folyamatos haladásra is igénybe vehetjük a második, harmadik, sokadik forgalmi sávot azzal a kitétellel, hogy ezzel nem akadályozhatjuk a mögöttes gyorsabb forgalmat. Ha viszont a külső forgalmi sávba a sűrű forgalom miatt már visszatérni nem lehet, akkor szabályosnak tekinthető a belső sávban történő folyamatos haladás még akkor is, ha ezzel feltartjuk a gyorsabbakat.

Nem játszhatsz rendőrt!

A jogszabály tehát kimondja, hogy a mögöttes gyorsabb forgalmat akadályozni nem szabad. Mi van abban az esetben, ha a megengedett legnagyobb sebességgel haladunk a belső sávban és mögöttünk valaki gyorsabban menne? Ebben az esetben is ki kell sorolni a külsőbe?

Nos, a szabály nem azt mondja, hogy a mögötte haladó gyorsabb, de a megengedett legnagyobb sebességet betartó forgalmat akadályozni tilos, hanem azt, hogy a gyorsabban haladókat nem lehet akadályozni. Nem tér ki arra az esetre, hogy mi van akkor, ha valaki nem tartja be a sebességhatárokat. Ebből tehát az következik, hogy akkor is ki kell húzódni a mögöttünk érkező elől, ha az bőven a megengedett legnagyobb sebesség felett jön, nem játszhatunk rendőrt.

A legbelső sávok a teherautóknak és a buszoknak tiltott terepnek számítanak

„A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - bármely gépjárművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.”

Ezt egészíti ki a KRESZ 37. paragrafusának 6. bekezdése, amely értelmében a 7500 kilogrammos össztömeget meghaladó tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton reggel 6 és este 10 óra között tilos előzni.

Tehát az olyan úttesten, ahol az egyirányú párhuzamos közlekedésre kettőnél több forgalmi sáv is rendelkezésre áll, a belső sáv(ok)ra kizárólag motorral és maximum 9 fő szállítására alkalmas gépjárművel (személygépkocsi) lehet ráhajtani, kivéve a balra bekanyarodást. Autóúton és autópályán pedig elméletileg nem fordulhatna elő olyan eset, hogy 6 és 22 óra között kamiont előző kamiont látunk.

A legkülső sáv azonban nem csak a kamionosoké!

A legalább háromsávos autóutakon és autópályákon találkozni azzal a jelenséggel, hogy a személygépkocsival közlekedők többsége a középső sávot használja a folyamatos haladáshoz. Ez a gyakorlat némileg érhető, ám egyáltalán nem szabályos, hiszen a jobbra tartási kötelezettségnek eleget kellene tenniük. Sokan azonban nem szívesen kerülgetik a lassú tempóban döcögő kamionokat a külsőben, ezér kényelemből inkább bent maradnak a középsőben.

Mások arra hivatkoznak, hogy a külső sáv - főleg a rengeteg teherautó miatt – a legtöbb szakaszon siralmas állapotban van, az útburkolati hibák, kátyúk és nyomvályúk tönkreteszik az autójuk futóművét, csúszós útviszonyok mellett pedig egyenesen balesetveszélyesek. Akárhogy is legyen, a szabályok szerint mindenkinek a külső sávban kellene közelekednie és csak előzés céljából lenne szabad igénybe vennie a belső sávokat.

Mi a helyzet a jobbról előzéssel?

Az eddig felsorolt, érthető és világos jogszabályok ellenére számtalan esetben előfordul – lakott területen kívül és belül egyaránt -, hogy valaki bent felejti magát a belső sávban, akadályozza a gyorsabbakat, miközben a forgalmi viszonyok bőven lehetővé tennék a külső sávban történő folyamatos haladást számára. Ilyenkor egyesek villognak, mások viszont simán elmennek jobbról. Vajon szabályos-e ez a gyakorlat?

Érdemes azzal kezdeni ennek a felgöngyölítését, hogy megnézzük, mit mond a KRESZ az előzésről, egyáltalán, mi számít előzésnek? Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet első számú függelékének III./c pontja eképp határozza meg: előzésnek számít a járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Ily módon nem csak az számít előzésnek, ha az elhaladás sávváltással jár.

Továbbá előzni, azaz egy másik azonos irányba haladó autó mellett elhaladni balról kell, hiszen a 34. paragrafus 3. bekezdése kimondja, hogy az előzést minden esetben balról kell végrehajtani, azaz nem szabad jobbról elhaladni, jobbról megelőzni azt, aki szabálytalan módon bent felejtette magát a belső sávban. Ilyenkor érdemes villogással vagy lakott területen kívül dudálással felhívni a belső sávban haladó figyelmét az előzési szándékunkra.

Előzni tehát csak balról, kivéve, amikor nem

Alapvetően az előzést balról kell végrehajtani, de nem minden esetben, mert a vonatkozó szabályok szerint kötelezően jobbról kell előzni azt a járművet, amely balra bekanyarodási szándékát irányjelzéssel jelzi, továbbá az út közepén, vagy egyirányú forgalmú út esetén az úttest bal oldalán haladó villamost, illetve jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet.

Van még egy kivétel: a lakott terület

Azt már tudjuk, hogy előzésnek számít, ha az azonos irányba haladó jármű mellett a gyorsabb járművünkkel elhaladunk. Előzni pedig – a fent említett eseteket kivéve – balról lehet. Van azonban még egy kivétel, amelyet a következő szabály tesz lehetővé:

„Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával (kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni tilos – a szerk.) - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb előrehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.”

Magyarul, lakott területen belül, amennyiben nem cikázunk a sávok között, a belső forgalmi sávban lassabban haladó jármű(vek) mellett, fokozott óvatossággal jobbról is el szabad haladni a külső sávban. Erre azonban lakott területen kívül, például töbsávos főútvonalon, autóúton vagy autópályán nincs lehetőség, vagy mégis? Ez kezd bonyolulttá válni.

Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest és a párhuzamos közlekedés nem ugyanaz!

Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének III./c pontja nem csak az előzést definiálja meg, hanem azt is megmondja, mi nem számít annak. „Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek”.

Amennyiben tehát kialakul a párhuzamos közelekedés, azaz a forgalmi viszonyok miatt összefüggő kocsisorok alakulnak ki a rendelkezésre álló forgalmi sávokban, akkor már lakott területen kívül is elhaladhatunk jobbról a lassabb tempóban haladó belső sávban közlekedők mellett, hiszen ez a manőver nem számít előzésnek.

Miért nem büntetnek a szabálytalanságokért?

Bizonyos forgalmi szituációkat csak a jogszabályok együttes értelmezésével lehet elemezni, ráadásul egy adott cselekedet jogszerűségének a megítélésében sokszor szubjektív szempontok is szerepet kapnak – hívja fel a figyelmemet a Kreszprofesszor, Pető Attila közlekedési szakértő, aki ebben a cikkben ő maga is taglalja az előzés és jobbra tartás különleges eseteit.

Ilyen például a 36. paragrafus 2. bekezdésében tárgyalt eset, amikor azért maradunk bent a belső forgalmi sávban, mert egyszerre több lassabb járművet is meg kívánunk előzni. Mi van akkor, ha a külsőben haladó „lassabb” járművek 30 méterenként követik egymást? És ha 50, vagy 100, esetleg 200?

De említhetnénk a 36. paragrafus 4. bekezdését is, amely lehetővé teszi, hogy lakott területen belül egyirányú párhuzamos közlekedésre alkalmas úton a külső sávban elhaladjunk a belső sávban közlekedő lassabb járművek mellett azzal a fontos kitétellel, hogy a gyorsabb előrehaladás érdekében forgalmi sávot kis távolságon belül nem szabad változtatni. De vajon mi számít kis távolságon belüli sávváltásnak? 50 méter, 100 méter vagy 200 méter?

Belátható, hogy bizonyos körülményeket nem lehet a szabályokban lefektetni. Ha kimondaná a KRESZ, hogy cikázásnak minősül a 100 méteren belül történő ismételt sávváltás, ki és hogyan mérné, hogy az a 99. vagy a 101. méternél történt? Ettől függetlenül az intézkedő rendőröknek mindig van mérlegelési lehetőségük, amellyel élhetnek is a jogszabályi keretek között.

Néha élnek is, amelyre jó példa olvasónk, Cs. Mihály esete, akit az M7-es autópályán kapcsolt le az autópálya rendőrség Székesfehérvár magasságában Budapest felé menet. Félreállítás után jelezték neki, hogy a telepített kamerák tanúsága szerint kilométereken keresztül folyamatosan a belső sávban haladt, miközben a felvételek alapján bőven lett volna lehetősége kisorolni a külső sávba, ily módon a betartva a jobbra tartási kötelezettséget. A helyszíni bírság végül 40 000 forintra rúgott.

Ennek ellenére nem jellemző Magyarországon, hogy a rendőrök úton-útfélen megbüntetnék a cikázókat, a tartósan a belső sávban haladókat vagy a jobbról előzőket, hiszen a jogszabályi megfogalmazások, a szabályok rugalmassága, a kivételek és a konkrétumok hiánya túl sok teret adnak a vitára, kiskapukra. A kiszabható bírságokról és adható előéleti pontokról az ORFK Kommunikációs Szolgálatát kérdeztem.

Válaszukban arról tájékoztattak, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 224. §-ba ütköző közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt 5000–50 000 forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki. Amennyiben szabálysértési eljárás keretein belül folytatják le, az esetben pedig 5000–150 000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Ezekhez a szabályszegésekhez előéleti pontok nem tartoznak.

Mi a gyakorlat külföldön?

Az osztrákoknál 40-től 80 euróig terjedő, a németeknél akár 100 eurós büntetésre lehet számítani a jobbról történő előzés tilalmának megszegéséért. Feltettem a kérdést a külföldön élő magyarok közösségi csoportjaiban, hogy kit büntettek már ezért és mennyibe került. A válaszok megerősítették a fenti számokat, de egyes hozzászólók 500 eurós bírságokról számoltak be, bár ezek bizonyára inkább halmazati büntetések voltak. Angliában 100 fontra rúg a büntetési tétel, amennyiben valaki indokolatlanul veszi igénybe a belső forgalmi sávot és ezzel feltartja a mögöttes gyorsabban haladókat és ugyanenyi jár azért is, ha a megfelelő oldalról hajtja végre az előzést (ott a balra tarts miatt ez bal oldalt jelenti).

A Romániába készülő autósoknak nem árt tudniuk, hogy bizonyos KRESZ-szabályok megszegését a hazainál sokkal súlyosabban büntethetik. Az előzésre vonatkozó szabályok be nem tartásáért például a pénzbírásgon túl akár 30 napra is bevonhatják a gépkocsivezető jogosítványát. Ugyan nem vagyunk hozzászokva, hogy a jobbról előzést vagy a jobbra tartás elmulasztását sűrűn szankcionálja a rendőrség, ahogy hazánkban, úgy külföldön is a környező országokban bármikor számítani kell arra, hogy emiatt meszelnek le bennünket.

Mások ezt olvassák

Kérek még hírt!