Száz eladott autógumira átlagosan 7,5 hamisítvány jut az Európai Unióban, ami azért nem kevés. Magyarországon jobb a helyzet, de itt sem árt az óvatosság!
Csak az Európai Unióban évente 2,2 milliárd euró (700 milliárd Ft) kárt okoz az autógumik hamisítása az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) becslése szerint. A szervezet úgy számol, hogy az eladott abroncsok 7,5 százaléka másolat. Az akkumulátorok hamisítása is egyre gyakoribb, itt uniós szinten 180 millió euróra (56 milliárd Ft) taksálják az e miatti veszteséget, ami a piac forgalmának körülbelül 1,8 százaléka.
A csaláson persze nem csak a gyártók veszítenek, ugyanis az elmaradt adóbevételek következtében nagyjából 340 millió euró (105 milliárd Ft) nem folyik be a nemzeti költségvetésekbe.
A balti államokban a legmagasabb a hamisítványok aránya, itt száz eladott abroncsból 19 nem eredeti, de az átlagosnál rosszabb a helyzet Görögországban és Spanyolországban is. Persze a gyártók buknak a legtöbbet: a spanyoloknál például 450 millió euró (140 milliárd Ft) a hamis abroncsok miatti kár, ami 17,6 százaléka a teljes legális forgalomnak. A francia gumipiacon sem jó a helyzet: a 711 millió euró (220 milliárd Ft) veszteség az éves forgalom 7,6 százalékát teszi ki.
Lengyelországban 74 millió euróra becsülik a hamisítványok értékét, ami a legális piac 6,6 százaléka. Érdekes, hogy a németeknél is probléma az abroncshamisítás, igaz, a 261 millió euró (80 milliárd Ft) kár csak a forgalom 4,1 százalékára rúg. Magyarországon uniós összevetésben átlagos a helyzet, nagyjából 5,1 százalék a hamisítványok aránya, ami 5 milliárd forint veszteséget jelent.
Ha azt gondolod, hogy ez nem fordulhat elő veled, akkor ki kell hogy ábrándítsalak. Pár éve például a német piacon bukkantak fel hamis Continental abroncsok, amelyekről utóbb kiderült, hogy valójában a kínai Shuanghuan Noble cég termékei voltak. Ezzel a céggel más ügyek kapcsán is rendszeresen meggyűlik a nagy brandek baja, ugyanis otthon gond nélkül értékesíti egyes Mercedes és BMW modellek koppintásait.
Persze nem csak Európában, hanem az Egyesült Államokban is „garázdálkodnak” ügyeskedő kínai gyártók. Pár éve a Consumer Reports magazin egyik abroncstesztje kapcsán bukott ki egy ilyen ügy, amikor egy API (American Pacific Industries) abroncs olyan rossz eredményt ért el, hogy az már a vállalat figyelmét is felkeltette. A dátumkódok ellenőrzését követően kiderült, hogy az abroncsokat az API kínai üzeménél gyártották, ám a rajtuk szereplő dátum idején az üzem már megszűnt. Kiderült, hogy a felszámolt gyár öntőformáit helyi vállalkozók nem hagyták kárba veszni, így érkezhettek API gumik továbbra is az USA-ba.
Ausztrália is jó piaca a másolatoknak, nem véletlen, hogy itt a vásárlói tájékoztatókban külön kihangsúlyozzák, hogy a vevők óvakodjanak a jól ismert márkákra hajazó „fura” nevű gumitól.
És, hogy miért is olyan nagy baj ez? Főleg azért, mert míg a szabályos keretek között előállított abroncsokat folyamatosan ellenőrzik, és a kódok alapján az egyes tételek gyártási helye és ideje visszakövethető, a hamisítványokról semmit sem tudhatsz. Ha spórolni akarsz, akkor nézd meg az autógumi teszteket, kérdezd meg a barátaidat vagy nézz szét a fórumokon, mert mindig találhatsz olyan nem csúcskategóriás abroncsot, amiről jók a tapasztalatok.
Források:
