Bár a KRESZ-t nem napjainkban találták ki, időről időre azért frissülnek a benne foglaltak. Ilyen a kötelező tartozékok listája is. Jelenleg ezek nélkül ne indulj útnak!
„Jó napot, közúti ellenőrzés. Forgalmi engedélyt, jogosítványt kérek" - kezdte régebben az autós igazoltatást a rendőr (ma már ugye ezeket nem kötelező magunknál hordani). Ha szerencsénk volt, ezek előtúrását követően vetett rájuk pár gyanús pillantást, majd utunkra engedett.
Amennyiben épp rossz napja volt, esetleg valamivel kihúztuk nála a gyufát, jöhetett a kötelező tartozékok ellenőrzése: izzókészlet, elsősegélydoboz, elakadásjelző háromszög, láthatósági mellény és ki tudja még mi? De vajon milyen eszközöknek kell manapság mindenképp nálunk lennie - a bírság elkerülése érdekében, no és persze bekövetkező baj esetére?
A KRESZ nem mai „találmány", de a lényege mindig ugyanaz: egységes szabályozással óvni és instruálni a közlekedőket. Persze ahogy változik körülöttünk a világ és így a járműipar is, úgy próbálják a szabályalkotók frissen tartani ezt az összetett rendszert - az e-rollerekkel kapcsolatos bizonytalanságot most hagyjuk. A szükséges egyébként eszközöket a 6/1990 KÖHÉM rendelet szabályozza.
Épp az imént írtak miatt kerülhetett le az izzókészlet az autóban cipelendő tartozékok listájáról. A legtöbb mai jármű ugyanis LED fényforrás alapú lámpatesteket kap, amelyek (majdnem) örök életűek, cserébe nem javíthatók vagy cserélhetők az „égők" bennük. Persze akad kevés kivétel, amit az ilyen műveletekre specializálódott cégek meg tudnak oldani, de nagy általánosságban ezek egyszer használatos termékek - úgy is gyártják, ragasztják őket, hogy ne lehessen csak úgy szétszedni.
Az izzókészlet tehát már nem alaptartozéka egy autónak, de régebbi modelleknél nem árt, ha tartunk pótlólag a helyzetjelzők, indexek, féklámpa és a fényszóró, autónkhoz megfelelő típusaiból legalább egyet-egyet. Nem foglal nagy helyet és tömege sem okoz fogyasztásnövekedést, de fél lámpával elég rossz az országúton éjszaka bóklászni.
A tűzoltókészülékek esetén is szokott bizonytalanság lenni, és vannak olyan országok az EU-ban, ahol kötelező (például Görögország, Lengyelország és Románia, csak hogy néhány helyet említsünk). Ezzel szemben Magyarországon csak a 3,5 tonnát meghaladó tehergépkocsikon és a buszokon szükséges mérettől függő mennyiség biztosítása.
Az előbbiekhez képest a vonatkozó KÖHÉM rendelet 103. § (1) pontja szerint az elakadásjelző háromszög minden gépjármű kötelező kelléke - a motorkerékpárt leszámítva, bár az oldalkocsis típusoknál még így is kötelező. A szabályok azt mondják, hogy mindig látási- és útviszonyoknak megfelelő távolságra kell kitegyük a veszélyhelyzetre figyelmeztető eszközt. Ez lakott területeken 50-100 métert, országúton 150-250, míg autópályán 250-500 métert jelent, hisz a nagyobb tempójú utakon ugyanolyan távolságból kevesebb idő áll a közlekedőknek rendelkezésre felkészülni a veszélyre. Az is fontos, hogy egy erősebben ívelő kanyarban ne annak végére vagy közepére, hanem lehetőleg még az elejéhez tegyük ki a jelzést.
A következő kérdéses tétel a pótkerék, aminek hordozása szintén nem kötelező, ahogy a defektjavító készlet sem. Ám ha autónk lehetővé teszi, akkor célszerű egy rá való - akár csak mankó, azaz méretben a fent lévőktől eltérő - kereket legalább a hosszabb utakra elvinni, hisz aki már kapott durrdefektet vagy hasadt ki gumija egy kátyú miatt, jól tudja, hogy a defektjavító (hab) annyit ér, mint a süllyedő hajón pohárral vizet meregetni, a trélerre várni pedig hosszadalmas és drága mulatság.
Sokan úgy gondolják, hogy az elsősegélynyújtó felszerelés már nem kötelező kellék, a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendelet 106. § (1) pontja szerint a jármű tartozékaként értelmezendő ez a felszerelés, ezért ugyan nem kötelező magunkkal hordani, ám baleset és személyi sérülés esetén, amennyiben nem tudunk segíteni a bajba jutottakon azért, mert nincs nálunk ilyen felszerelés, akkor már a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet alapján segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény valósul meg.
Tehát igenis kell lennie a járműben annak méretétől (kategóriájától) függő méretű, vagyis típusú elsősegély-doboz - személyautókban a B-típus a szabályos. Ezekben ráadásul lejárati idővel rendelkező eszközök (kötszerek, folyadékok) vannak, így az ugyanannyira helytelen, ha lejárt felszereléssel autókázunk, mintha nincs nálunk semmi.
Sokan elfelejtik, hogy bizony a láthatósági mellény is kötelező tartozék az autóban (pontosabban ha anélkül szállunk ki az autóból az út szélén például lerobbanáskor, akkor már szabályt sértünk), ráadásul nem csak egyet kell magunkkal hordani, hanem annyit, ahányan az autóban éppen utaznak - célszerű annyit magunkkal vinni mindig, ahány férőhelyes az autó, így elkerülhető, hogy elfelejtsük pótolni, amikor az egész család utazik velünk.
Használata egyébként lakott területen kívül, éjszaka és korlátozott látási viszonyok (például köd, eső...) között kötelező. A gyors használatot elősegítendő, célszerű az utastérben, könnyen elérhető helyen tartani - legalább a vezetőét, vagy azét, aki kiszáll a járműből, hogy a többiekét is előkeresse, ha mindenkinek ki kell szállnia a mozgásképtelenné váló járműből.
A hólánc Magyarországon nem kötelező tartozék, de több országban, főleg a hegyek közelében megbüntethetnek, ha nincs nálunk a téli időszakban. Az előbb leírtakon felül érdemes lehet meleg ruhát vagy takarót, friss vizet és akár némi rágcsálnivalót magunkkal vinni, hogyha órákra elakadnánk, akkor se szenvedjünk hiányt az alapvető szükségletekből. Extra tippként a vontatókötelet, bikakábelt és telefontöltőt tudjuk még javasolni, persze rövid utakra, csak a városban felesleges állandó plusz terhet cipelnünk, a lényeg, hogy hosszabb utakon és ismeretlen terepen megfelelően felkészüljünk a ránk váró akadályokra.
