Zöld környezet kialakítása, levendula bokrok ültetése, avagy a közterület kisajátításának jogszerűsége

Az AutóÜgyvédhez az egyik olvasónk eljuttatott egy levelet, amiben a közvetlen szomszédságában felmerülő helyzetről számol be. Az illető az ingatlana előtti járda, valamint a közút közötti területet vette birtokba, de nem is akárhogy: a területet kikarózta, befüvesítette, majd közvetlenül a közút mellé, az útpadka területén (!) levendula bokrokat ültetett.

Az eset jogi „kivizsgálásában” ezúton is a D.A.S Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogásza áll rendelkezésünkre. A megbeszélésünk során elhangzott, hogy a biztosítóhoz sajnos sok hasonló megkeresés érkezik, de a terület ilyen jellegű „kisajátításával” még ők sem találkoztak.

A ház elé elhelyezett – sokszor fehérre festett – kövekhez hasonlóan (részletesen erről ebben a cikkben írtunk), nulladik lépésként jogilag azt kell vizsgálni, hogy az érintett terület kinek a tulajdonában van. Ha magánterületről van szó, akkor sem lesz egyértelműen jogszerű az olvasó szomszédjának magatartása: tevékenysége során ugyanis tartózkodnia kell minden esetben mások szükségtelen zavarásától, illetve a személy- és vagyonbiztonságra veszélyes gyakorlatot sem folytathat.

Közterület használata

A megküldött eset átbeszélését követően azonban egyetértettünk abban, hogy aligha képzelhető el, hogy még az útpadka területe is az illető magántulajdonát képezné, és ne közterület lenne. A közterületen pedig – gyakran még jogszabályi engedéllyel sem – tulajdonképpen nem helyezhető el semmi, ami a személy-és vagyonbiztonságot veszélyeztetné. Egyszerűen azért nem, mert a közterület a nevéből adódóan nem az adott személy tulajdonjogában van, így pedig rendelkezni sem tud azzal a területtel.

A közterületet a rendeltetésének megfelelően bárki használhatja, a tartós egyéni igénybevétel azonban csak keretek között, szabályozott módon történhet. A helyi önkormányzatok képviselő testületei alkotják meg rendeleti formában a részletszabályokat, és a terület időleges- vagy hosszútávú használata a szükséges bejelentésen és engedélyeztetésen túl fizetési kötelezettséggel is jár általában (ún. használati díj). Az engedély elmaradása pedig bírságot vonhat maga után helyi szinten.

Jogorvoslatok

A helyi földhivatalnál lehet informálódni arról, hogy hol vannak a pontos telekhatárok, meddig terjed az ingatlanunk – és a szomszéd – előtti terület. Ha megbizonyosodtunk arról, hogy nem az illető magánterületéről van szó, akkor a közterület tulajdonosát kell megkeresni, ami településen belül általában az önkormányzat lesz. Ez az egyik irány, bejelentést lehet tenni a tulajdonosnál, hogy a területet rendeltetésszerűen nem lehet használni sem a környéken közlekedő gyalogosoknak, sem az úton közlekedőknek.

Az úton közlekedők potenciális veszélyeztetése azonban komolyabb következményekkel is járhat annál, hogy a közterület tulajdonosa kötelezi a szomszédot a tevékenység abbahagyására, és helyi szinten megbírságolja a fentiek szerint. Ha ugyanis a közlekedési útvonalon akadályt létesítünk és ezzel mások életét vagy testi épségét veszélyeztetjük, bűncselekményt követünk el! Nem kizárt a megküldött eset alapján az, hogy az illetőnél kimerítik a tényállási elemek a bűncselekmény megvalósulását, akár csak gondatlanságból.

Az olvasó megírta, hogy egészen az út széléig bevette a területet a szomszédja. A KRESZ leírja, hogy az útpadka az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része. Természetesen nem véletlenül van az út mellett útpadka. A gyalogosnak pl. az útpadkán kell közlekednie akkor, ha járda nincsen az adott szakaszon, a kerékpáros szintén igénybe veheti adott esetben ezt a sávot.

Tegyük hozzá, a jogsértés súlya mindig több tényezőtől függ, az engedély hiányán felül a másik ilyen lehet az időfaktor. Ha ez csak egy ideiglenes megoldás és rövid időn belül meg is szünteti az állapotot az érintett, más súllyal esik latba, mintha egy hosszútávó magatartásról van szó (attól még jogellenes lesz, a végszükség helyzetet leszámítva). A megküldött eset alapján az olvasó szomszédja a kialakított állapotot teljesen természetesnek veszi, és nem a rövid távú területfoglalás a cél.

A lehetséges büntetőjogi felelősségrevonáson kívül harmadik széklábként a polgári jogi kártérítési felelősséget említhetjük még meg. Ha ugyanis a magatartása következtében a szomszéd másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Példaként említve, ha nem tud az adott helyen lehúzódni egy gépkocsi és anyagi kárral járó baleset következik be ennek következtében, az illető kártérítési felelőssége felmerül (azzal, hogy a gépkocsi magatartását is vizsgálni fogják, pl. le tudott volna húzódni az adott terület előtt vagy után az útpadkára). Hasonlóan az úttest mellett elhelyezett kövekhez vagy egyéb tárgyakhoz, a bokor ültetéssel okozott károkért is felelhet a szomszéd.

Összegzés

A zöld környezet kialakítása, munka utáni hazaérkezés a frissen lenyírt ház előtti fű illatára egy nyári esetén valóban mindannyiunk érdekében áll, és pozitív hatással van az egész szomszédságra, a környezetre. Mint látjuk azonban, közel sem korlátlanok az ingatlantulajdonosok jogai abban, hogy mit tehetnek meg közterületen. Akár még az ingatlanunk előtti magánterületre is vonatkozhatnak helyi rendeletek, amelyek be nem tartása jogkövetkezményekhez vezet. Nem beszélve végső soron arról, hogy a haragos szomszédoknál kevés rosszabb dolog van hosszú távon.

Amenniyben maradt még benned kérdés, ezen a linken tudod beküldeni!