A gázolaj menő, vagy már inkább csak gáz? A villany lesz a megoldás az autózásban, vagy inkább a hidrogén? A válaszokat egyelőre mindenki csak tippeli, de a dízelmotoros autók fenntartási nehézségeit már sokan megismerhették, és a jelek szerint sokan nem kérnek belőle többet. Autókereskedőként mindez nagyon egyszerű: egyre kevésbé veszünk használt dízelt, mert alig tudjuk eladni.
"Sziasztok, tudok nektek segíteni?" szólítom meg a telepre érkező vidám családot, majd várakozás nélkül jön is a válasz: "Szia, igen, valami benzinest keresünk!". Innentől már tudom, hogy mindegy mit ajánlok, nekik az a fontos, hogy benzint kelljen bele tankolni és sejtem, hogy állhat a házuk előtt egy romba dőlt dízel Scenic, ami becuppantotta az idei nyaralásra szánt pénz jelentős hányadát, azt akarják majd lecserélni.
Telnek múlnak a percek, szédelgünk egy fekete Auris körül a napon, majd csendben félrehív a családfő, hogy meghallgassam a nagy titkot aznap hetedszer: "Megváltozott az életvitelünk, nem járunk már annyit, hogy megérje a dízel, ezért keresünk benzinest és beszámíttatnánk egy Scenicet!". Az esetek többségében ezek mindössze 1-3 hónappal korábban vásárolt autók, amelyek hirtelen felindulásból jónak tűntek, csak végül mégsem váltak be.
Az új autókra vonatkozó eladási statisztikák szerint 2013-óta folyamatosan csökken a dízelek iránti kereslet Európában. 2014-ben kezdtem értékesítői karrierem, és Magyarországon ekkor még ugyanannyian kerestek dízelmotoros autót, mint benzinvérű csodaszarvast. Ideológiai alapon választottak: aki tehát előtte húsz évig dízel Passat kipufogójából hajigált briketteket, újra ezt választotta, aki pedig benzines rizsrakétán nevelkedett, sosem vett volna traktormotoros nyugatnémetet.
"Reggel mögyünk, hideg motorral várjatok, ha simán indul, visszük" - szólt a mondás, mi pedig tudtuk, hogy nem lesz gond, mert az akkor még modernnek számító fiatal dízeleknek nem ártott a mínusz két fok. Az évek alatt agyonbonyolított PDTDIHDICRTDCI rendszerek akkor még hibamentesen ketyegtek, sokan csak hírből hallották az ismerős ismerősének garanciális szívását a magasnyomású pumpával és elhitték, hogy ők sosem csesznek majd rá. Rácsesztek.
Kollégámmal, Andrissal egyetértve mi 2018-ra datáljuk a hazai dízel használt autóktól való elfordulás kezdetét. Az ekkorra már többségében tizenéves PDTDI-k, HDI-k, TDCI-k és társaik sorra kezdték feladni a karbantartásmentes szopódízelen nevelkedett tulajdonosokért vívott gigászi harcukat és követeltek többszázezres javításokat, amelyek végül vagy sikeresek voltak, vagy nem.
A „nem" eredményt sejtő gazdák a további anyagi kockázatoktól tartva autóikat rövidesen a használtautó-portálok kínálatában próbálták meg elpasszolni „4 új porlasztócsúcs, új nagynyomású punpa, új kettőstömegű lennkerék, új vezérlés, új labdaszondda, új EGR, új Turbó, szigorított műszaki a Mozaki utcában!!4!" címszavak kíséretében. Nagy eséllyel sikerült is nekik, mert ekkor még mindig akadtak olyanok, akik hittek a csodákban, vagy egyszerűen csak háttal ültek a mozinak.
A totális fordulópont 2019-ben következett, para volt dízelt és benzinest is venni, mindenki osztott-szorzott, eltorzult tekintettel kereste a megoldást. Az év elején Magyarországra is eljutott a dízelek németországi falvakból való kitiltásának híre, és ha nem is mindenkinek sikerült jogszabályi pontossággal dekódolni az információkat, arra elég volt a hír, hogy a többség végleg átugorja a „4L/100km" fejléccel tarkított hirdetéseket.
A problémát tovább tetézte az E10 (tehát magasabb biokomponens-tartalmú) benzin bevezetése és a clickbait-média ehhez kapcsolódó pusztítása. Ezek hatására egy időben számtalan ügyfél vált meg önként régi autójától mélyen ár alatt és teljes szomorúságban mormogva, hogy „sajnos már nincs mivel tankolni ezért olyat keresünk, amihez még kapni üzemanyagot!".
Ezeket az autókat mi megvettük és viszonylag gyorsan el is adtuk őket piaci áron annak ellenére, hogy a túloldalon megjelentek az „olyan autót keresünk, amibe még kapni üzemanyagot" hangok is. Tegyük hozzá, valóban van néhány százezer olyan autó Magyarországon, amelyet eredetileg nem a bioetanol tartamú benzinhez terveztek, ezért elvileg az eleve öreg, üzemanyaggal érintkező gumialkatrészeiket kikezdheti az alkohol, a jelenség azonban egyelőre szórványos, a félelem pedig eltúlzott volt.
Az E10 bevezetése és a dízelcumik európai szinten is nagy hatást gyakoroltak az elektromos és hibrid új autók iránti kereslet növekedésére, persze ez esetben nem elhanyagolható az állami támogatások szerepe sem. Ahogy a JATO grafikonjáról leolvasható, tavaly júliusban történelmi ponthoz érkeztünk, ugyanis a villany- és mindenféle hibridautó-eladások megelőzték a dízelekét.
Kereskedésünkben ez szintén érzékelhető változást hozott, sosem adtunk el annyi Priust, mint akkor és az EV-k esetében azóta is tart a keresletnövekedés.
Mi a helyzet jelenleg a használtpiacon? Nehéz lenne jól összefoglalni, de még mindig vannak típusok, melyekből a dízelek könnyebben elmennek, mert köztudottan jobban sikerültek benzines társaiknál. A Volkswagen-csoport korai TSI, FSI és TFSI motorjai betegesek, a dízel Passatok viszont mindig is jól bírták. A Mercedes CGI motorjai gyakran kéken füstölnek, a dízelek meg csak mennek és mennek. A BMW bizonyos négyhengereseiben világít a check-engine, és akár már százezer kilométer megtétele után teljes felújításra szorulnak, miközben egy török kebabostól vásárolt „húszdé" 15 évesen is kivonszolja testét a világból. A sokak által majmolt 10-12 éves Kia és Hyundai benzinesek rendre csapágyasak lesznek, vezérműlánc-gondok is előfordulnak, miközben a gázolajos társaik egész jól bírják.
Tehát akadnak még autók, amelyekből nem hülyeség olajkályhákat választani, mert megfelelő használat/karbantartás mellett több százezer kilométert képesek hiba nélkül teljesíteni, feltéve, hogy nem gyulladnak ki egy átlyukadt EGR-hűtő hatására, mint az N47D20 és az N57D30 a BMW-nél.
A gondok akkor kezdődnek majd ezekkel, ha nem lesz hova utazni velük, mert kitiltották őket mindenhonnan és pont alattad értéktelenednek el. Ugyanakkor gyakran találkozunk félinformációk alapján keresgélő ügyfelekkel is, akik esetében a tájékozódási folyamat megszakadt egy ponton és odáig jutottak el, hogy ne vegyenek dízelmotoros autót, ezért négyhengeres BMW-t, TFSI-Volkswagent vagy valamilyen háromhengeres turbót keresnek. Ezek azért nem mindig jó döntések, és amikor megpróbáljuk elmagyarázni miként fognak milliókat rálocsolni egy világító check engine lámpára, még minket néznek hülyének, pedig a jövendőbelijük problémája elsősorban nem a mi bajunk lesz.
Mit tanácsolok kereskedőként? Jöhetne a szokásos klisé, hogy hosszú távra dízelt, rövid távra benzinest, de ezt már a hülye is tudja. Szerintem elsősorban olyan autót válassz, ami tetszik, mert költeni mindegyikre kell majd, csak nem mindegy, hogy milyen szájízzel teszed és mindenképpen tegyél félre tartalékot.
Aki benzinest szeretne, próbáljon meg a még fellelhető szívómotorosok közül választani, lehetőleg négyhengeres kivitelben, aki pedig még mindig dízelpárti, az a legjobban egy fiatalabb és keveset futott példánnyal jár majd. Az idősebb és sokat futott autókat a „nekünk soha semmi bajunk nem volt vele" mondattal próbálják majd eladni és ez azt jelenti, hogy te fogod megszívni.
És még valami: németből dízelt, japánból meg benzinest: így nem nagyon lehet mellé lőni. (Háromhengeres turbót használtan inkább ne vegyél akkor sem, ha tetszik. Köszi.)
Marci segít
Évek óta dolgozom használtautó-kereskedőként, Budapesten. A még éppen van rajta műszaki-jellegű Skoda Fabiától a több tízmilliós Porsche Cayenne-ig minden előfordul a telepünkön és rengetegen jönnek a vágyaikkal, majd távoznak a megfelelő autóval. Vannak jó és rossz tapasztalataim, célom ezek alapján segíteni a tanácsaimmal, hogy hozzájáruljak egy szebb világ kibontakozásához. Mostantól távgyógyítással is foglalkozom itt, az Alapjáraton. Ha autót vennél és nem tudod, mire lesz pénzed, esetleg eladnád a meglévőt, de fogalmad sincs, mennyit ér, írj nekem a marci.ballo@alapjarat.hu címre! A válasz késik, de nem múlik. Marci tanácsai a továbblépésben segítenek.
