Nem csak a személyközlekedés terén állja meg a helyét a hidrogén üzemanyagcella a Toyota szerint.
A Toyota Mirai sajtótájékoztatóján átfogó képet kaptunk a legnagyobb autógyártó jövőképéről, ami egyébként nem tökéletesen tükrözi azt, amit a legtöbb márka által kialakított trend mutat.
A Toyota hidrogéncellás rendszerű járművei nem újkeletűek, évtizedes fejlesztések állnak a háttérben, és több életszerű teszten is sikeresen vizsgázott, hiszen az első generációs Mirai 2015-ös bemutatása óta 2020 végéig 1100 darab fogyott Európa-szerte.
A Kopaszigáton megrendezett sajtótájékoztató környezete remekül passzolt második generációs Miraihoz, az előadások profi felépítésének köszönhetően pedig lényegesen nagyobb figyelmet fogok fordítani a jövőben a hidrogén rendszerű járművekre.
A prezentációt Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője kezdte, aki rögtön felvázolta a piaci állapotokat, ismertetve a Toyotai sikereit az utóbbi időben. Szükséges is képbe helyezni a kétkedőket, hiszen egy olyan autó bemutatóján ültünk, amit az országban csak egyetlen helyen lehet egyelőre tankolni.
Kiemelte, hogy a C-HR, Aygo, Yaris is a második helyet foglalják el saját szegmenseikben, míg a RAV4 és a Proace vezet. Szárnyalnak a hibridek is, mert a vásárlók nagy többségében inkább ezeket a modellekket választják a klasszikus belső égésűek helyett.
Krajcsovics Sándor beszélt részletesen a Toyota Mirairól, és a hidrogén üzemanyagcellás rendszereink hasznosításáról. Az elhangzottak alapján a Toyota megkérdőjelezhetetlenül a hidrogénben látja a jövőt, és nem csak az gépjárművek gyártásában tervezi hasznosítani a hidrogén rendszerű üzemanyagcellás áramforrásokat, hanem a háztartások és az ipar esetében is. Ennek oka pedig nem más, minthogy a Toyota nem csupán a törvénybe foglalt szén-dioxid kvóta betartását szeretné elérni, hanem teljesen nullázná károsanyag-kibocsátást a hagyományos motorokból származó korom és nitrogén-dioxid szintjén is. Elhangzott, hogy hidrogén felhasználásának infrastruktúráját a nagyobb európai országok egy része több milliárd eurós ráfordításokkal támogatja.
A Toyota tervei szerint a jövőben minden autójának alapját a hibrid hajtás jellemzi majd, nem tervez hosszú távon a klasszikus rendszerekkel. A globális stratégia része, hogy felhasználástól függően a vásárlók választhatnak majd teljesen elektromos, rövidtávra használható hibrid, valamit hosszú távok megtételére tervezett hidrogén hajtású autók közül.
A hidrogénnel működő üzemanyagcellás rendszerek működése során a hidrogént vegyi úton oxigénnel egyesítik, miközben óriási elektromos energia szabadul fel. A keletkező energiát hasznosítja a rendszer az autó elektromotorjának meghajtására, a folyamat mellékterméke pedig egyszerűen tiszta víz.
A rendszer működése alapján tulajdonképpen egy elektromos autót kapunk, de a drága és nehéz akkucsomag nélkül, hiszen az üzemanyagcella hordozható áramtermelőként ellátja annak feladatát. Bár a Mirai rendszere igazából a hibrid technológián alapul, a benne felhasznált akkupakk csak a fékezésből visszanyert energia tárolására szolgál.
A technológia tesztelése folyamatos, Londonban olyan hidrogéncellás buszokat állítottak tesztüzembe, amik a Mirai technológiáját használják. Ezek a tömegközlekedési járművek alapvetően ugyan úgy néznek ki, mint a korábban használt hibrid-dízel vagy elektromos változatok, így tulajdonképpen semmi változás nem történt, azonban az üzemeltetésük sokkal könnyebb. A töredékére csökkent tankolás (töltés) ideje és a megnövekedett hatótáv mellett lokális károsanyag-kibocsátástól mentesen üzemelnek, ráadásul nincs szükség hatalmas akkupakkra.
A londoni példa jól mutatta, hogy bár az hidrogénnel működő üzemanyagcellés rendszerek még nem annyira életszerűek a személyautók körében, a tömegközlekedés terén nagyon is van létjogosultsága.
A Mirai, mint a hidrogén üzemanyagcellás autók jövőjének úttörője amolyan Toyotás ésszerűséggel készült. Alapját a Lexus LS platformja adja, az LS 500-ban használt akkupakk került bele és a hajtás is a polcról érkezett. Minden a modularitásról szól, nem is csoda, hiszen a gyártásoptimalizálás mesterének számító márka egy fillért nem költött felesleges dolgok fejlesztésére.
Az üzemanyagcellás rendszert kiszolgáló hidrogén tárolására szolgáló három tartályt a padlólemezbe szerelték, az üzemanyagcella az orr-részben, míg a nagyfeszültségű akku és a meghajtás a hátsó tengely felett található.
Az üzemanyagcella az áramtermeléséhez szükséges hidrogént a tartályokból, az oxigént a levegőből nyeri ki. A megtermelt áram közvetlenül az elektromotort működteti. Bár a Mirai csupán a második generációnál tart, maga az üzemanyagcella már a negyedik generációs fejlesztés, ami immár 174 lóerő csúcsteljesítményre képes.
A Mirai nem egy aszfaltszaggató, de egyáltalán nem is ez a célja. Dinamikus közlekedésre azonban nagyon is jól használható, bár a 0-100-as sprintet csak 9 másodperc alatt teljesíti, és 180 km/óránál nagyobb száguldást nem is enged meg. Hivatalosan 550-650 km megtételére képes teletöltött hidrogén tartályokkal, azonban pont nemrég sikerült 1000 km feletti hatótávot összehozni a Párizsi bemutatón. A hidrogén utánpótlása sem kifejezetten sok idő, az elhangzottak alapján 5 perc alatt tele tankolható.
Bár az autó üzleti szempontból Toyota emblémát kapott, abszolút a Lexusokra jellemző prémium kategóriát képvisel. Digitális kijelzőkön tájékozódhat a sofőr mindenről az autójával kapcsolatban. A kormány mögött 8”-os, középen pedig 12,3 colos kijelző jeleníti meg a szükséges információkat. A szélzaj csökkentésére precízen szigetelték az utasteret, a karosszéria kapott extra merevítéseket, gyakorlatlilag beleraktak mindenféle extrát, ami polcon volt a gyártónál.
Háromféle felszereltségi szintet lehet választani, de a kényelmi és biztonsági extrák tulajdonképpen az alaphoz is járnak 26 millió forintért, azonban ha VIP-ra vágyik az új tulajdonos, akkor 30 milliót kell fizetni a kínálat tetejéért.
Az egyetlen hazai töltőállomás mellett még biztosan nem érkezett el az idő a Mirai tömeges értékesítéséhez, de a tervek szerint jövőre legalább három darabra bővül hálózat. A Linde által üzemeltetett kúton a Toyotával közösen tesztelik a rendszer működését a további töltőállomások telepítéséhez. Ezzel együtt megindult a márkaszervizek felkészítése is, ahol 35-40 napos oktatásban részesítik a műszaki kollégákat az üzemanyagcellás rendszerrel kapcsolatban.
A Linde képviselőjétől megtudtuk, hogy várhatóan 10 euró/kg ár körül várható a Miraiba tankolható hidrogén üzemanyag ára, amivel - figyelembe véve az autó fogyasztását - körülbelül 7-7,5 literes benzines fogyasztásnak megfelelő összegért kell majd számolni 100 kilométeren.
Fogyasztásban ugyan nem kiemelkedő, viszont a rendszer viszonylag kevés mozgó alkatrészből áll, és tulajdonképpen semmivel sem igényel nagyobb karbantartást, mint egy elektromos autó, hiszen az üzemanyagcella zárt rendszerében nincsenek kopó alkatrészek, legfeljebb a légkörből nyert oxigén levegőrendszerének szűrője.
Az autóra egyébként a hibrid Toyotákra jellemző garanciafeltételek vonatkoznak, szóval ha valaki kedvet kapna a vásárlásra, nem kell aggódnia, maximum azon, hogy tudja-e tartani a gyártási ütemet a márka, ugyanis jelenleg a korlátozott a kapacitás.
