Több olvasói megkeresést is kaptunk már arról, hogy a lakó-pihenő övezetben nyugtalanító a helyzet, egy speciális de gyakran előforduló esetnek járunk most utána.
A lakó-pihenő övezetekben a KRESZ kiegészítő szabályokkal biztosítja azt, hogy az ottlakók az övezet céljának megfelelően élvezni tudják a csendet, a nyugalmat. Az ott közlekedőknek figyelemmel kell lenniük a sebességkorlátozásra, a gyalogosok fokozott biztonságára, és csak meghatározott gépjárművek hajthatnak be az övezetbe.
De mi a helyzet a lakó-pihenő övezetben történő parkolással?
A KRESZ – sokak szerint sajnos – nem fogalmaz meg külön szabályokat a parkolásra vonatkozóan, így az egyéb rendelkezések vonatkoznak a lakó-pihenő övezetre is: a menetirány szerinti jobb oldalon, párhuzamosan lehet megállni, egyirányú útnál 5,5 méter szélességnek kell maradnia stb.
A KRESZ megállási és várakozási szabályait jelen cikkünkben nem ismertetjük. Kifejezetten azt az esetet járjuk körbe a D.A.S. szakértőjének segítségével, hogy mennyire jogos annak az ottlakónak vagy szomszédnak a magatartása, aki folyamatosan a másik ingatlana előtt áll meg?
Egyszerű az eset akkor, ha egy számunkra idegen gépjármű parkol előttünk. Első lépésként javasoljuk, hogy vessük össze a KRESZ lakó-pihenő övezetre vonatkozó behajtási szabályait: ha olyan gépjármű hajt be, amelyiknek egyébként nem is szabadna, értesítsük a szabálysértési hatóságot (közterület-felügyeletet, rendőrséget). A lakó-pihenő övezet tábla tulajdonképpen egy behajtási tilalmat jelöl, így az azt megszegők közigazgatási bírságra számíthatnak.
Ha például az övezetben lakó egyik rokona vagy ismerőse érkezik látogatóba hozzá, a KRESZ alapján a behajtás jogszerű, második lépésként a parkolási szabályokat kell összevetni a tényleges helyzettel.
Amennyiben az ingatlanunk előtti terület magánterületnek minősül, úgy a jog megengedi, hogy a tulajdonos megakadályozza a parkolást például oszlop kihelyezésével. A legtöbb esetben azonban az ingatlan előtti terület közterület lesz, így az övezetbe jogosan behajtók főszabály szerint a közterületen parkolhatnak. Ennek korlátot szabnak:
- a KRESZ parkolásra vonatkozó szabályai;
- a lakó-pihenő övezet elején kihelyezett parkolást tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák;
- az önkormányzat intézkedése pl. zöld övezetté nyilvánítással és ezáltal a parkolás korlátozásával (jelzőtábla ilyenkor is kihelyezésre kerül);
- a kapubejáróra külön szabályok vonatkoznak, de ha nem biztosított a tulajdonos lehetősége a kapubejáró hozzáféréséhez, akár hatósági intézkedést is kérhet.
A parkolás kérdése függ az utca kialakításától és a lakóépületek számától is. Ha pl. családi házunk mellett az utcában társasházak is találhatók, vagy azok egymással határosak, a társasházban lakók számától függően a családi ház tulajdonosát is magasabb tűrési kötelezettség fogja terhelni. Ez még nem jelenti azt, hogy a tulajdonosnak szó nélkül kell hagynia, hogy a saját ingatlana előtt alig tud megállni. Azonban ha az utcába jogosan behajtó sofőr máshol nem talál helyet ÉS a parkolás egyébként nincsen korlátozva a családi ház előtt, az utcában lakónak nem tilos megállnia ott.
Gyakorlati tanácsok
- Ha a szomszédunk rendszeresen tanyázik gépjárművével a házunk előtt, elsődlegesen a közös megoldás megtalálását javasoljuk: békés úton keressük meg a szomszédot és jelezzük felé, hogy a helyzetet orvosolni kell.
- Amennyiben elzárkózik a szomszéd az egyeztetéstől, vagy nem tudjuk őt utolérni, jelezzük a problémát a helyi önkormányzat felé. Lehet, hogy tíz éve még zavartalanul működött a parkolás az övezetben, de mostanra az autók nagy száma miatt megérett a lakó-pihenő övezetben a parkolási tervek újrarendezése.
- Üvegszilánkot, szögeket, köveket vagy egyéb olyan tárgyakat, amelyek kárt okozhatnak egy másik autóban ne helyezzünk el közterületen, mert kártérítési igénnyel léphetnek fel ellenünk, ha károsodás következik be.
- Bármennyire is bosszant minket a házunk előtti terület elfoglalása, ne rongáljuk meg az ott parkoló gépjárművet, azzal ugyanis szabálysértést (vagy akár bűncselekményt) követünk el.
Nincsen egyértelmű iránymutatás vagy gyakorlat abban a kérdésben, hogy a folyamatos parkolás kimeríti-e a szükségtelen zavarás fogalmát? Amennyiben igen, úgy birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető a jegyző, később a bíróság előtt. A jegyző vagy az eljáró bíróság esetről esetre értékeli a helyzetet. Az eddigi gyakorlat alapján megállapítható, hogy tágan értelmezik a szükségtelen zavarás fogalmát, a másik fél jogait is vizsgálják.
Ha mi szükségtelennek is érezzük a parkoló sofőr zavaró magatartást, az összes körülményt egybevetve a jegyző vagy a bíróság dönthet úgy, hogy ez még belefér és el kell tűrnünk a helyzetet.
