Egy igazoltatásban vagy egy hagyományos közúti ellenőrzésben nincs semmi ijesztő, sokan mégis szoronganak, ha ilyen helyzetbe kerülnek. Pedig a rendőrt is igen komoly szabályok kötik. Egyáltalán nem olyan ez, mint az amerikai filmekben, ahol még az élő fába is belekötnek. A rendőr is ember, bár őt még szabályok is kötik ahhoz, hogy példát mutasson.
Ironikus, de sokan ha rendőrt látunk, akkor nem biztonság, hanem inkább félelemérzet fog el. Jellemzően ilyenkor görcsösen próbálunk figyelni a szabályokra, a helyes vezetésre, sebességkorlátokra - persze tisztelet a kivételnek. A félelemre pedig mindenki másképpen reagál, mert van, aki zavarodott és szétszórt, van aki pedig ideges, esetleg agresszív lesz, viszont igazoltatás során egyik sem jó vagy indokolt reakció.
Véletlenül se higgyük azt, hogy a rendőr visszaél a hatalmával - bár sajnos ismerünk ellentétes eseteket -, erről szó sincs. Ő is csak ember, ugyanúgy lehet szar napja és ezáltal kedve, mint a civil sofőröknek. Tehát a rendőr sem jókedvében ugrál ki napi 20-szor a járőrautóból, ez a kötelessége. Megállíthat szervezett rendőri ellenőrzés miatt (legyen az ittas, nem bekötött vagy mobilozó sofőrökre irányuló, stb.), de kerülhetünk a szeme előtt bármilyen gyanús helyzetbe is.
Mit jelent a gyanús helyzet? Törvényileg meghatározva nagyjából bármit, ugyanis a gyanús helyzetnek nincs minium meghatározott fogalma, egyszerű gyanú alapján megállíthatnak egy igazoltatás erejéig. Sőt, tovább megyek, a rendőri szolgálati szabályzat alapján a rendőr bármilyen szabálysértés, bűncselekmény, vagyont vagy személyt fenyegető mozzanatot észlelve köteles intézkedni.
Félreállítottak, jaj, most mi lesz?
Van, hogy elénk az útra kiállva intenek le minket, ám van az az eset is, amikor mögöttünk érkezik a járőr. Először csak fényjelzéseket kapunk, ha nem reagálunk, akkor hangot - és ha ezt is figyelmen kívül hagyjuk, akkor több rendőrjármű bevonásával megállásra kényszerítenek. Az első biztonságosnak ítélt ponton félreállva (rendőr közben villog, mint a kisangyal) ablak le, bár úgy illendőbb ha ki is szállunk. Itthon a szigorú fegyvertartási szabályok miatt talán annyira nem érzékenyek erre a rendőrök, mint például az USA-ban, de nem érdemes hirtelen és megtévesztő mozdulatokat tenni, mert a félreértésből bűncselekmény is lehet.
A rendőr köteles illedelmesen köszönni, jelezni felénk az igazoltatás célját, tényét, a saját szolgálati helyét és nevét. Emelett tájékoztatnia kell minket a panasszal kapcsolatos lehetőségeinkről és egyenruháján viselnie kell jelvényét jól látható azonosítási számával. Tehát még el sem kérte az okmányainkat, már egy rakás apróságra oda kell figyelnie. Nekünk ilyenkor elég csöndben pingvinezni, vagy ha megtudtuk az igazoltatás célját, ahhoz mérten előkészíteni az okmányainkat.
Lakcímkártya, személyi igazolvány, jogosítvány, forgalmi engedély, ezeket mind kérheti (2023 januárjától azonban nem kötelező magadnál hordani a jogosítványt és a forgalmi engedélyt egy törvénymódosításnak köszönhetően), abban az esetben ha erre kíváncsi, de például egy ittas vezetőkre célzott razzia esetén, elég az utasításoknak megfelelően megfújni egy szondát, és ha semmi probléma, sokszor már mehetünk is tovább. Egyéb gyanúk esetén az autónkat is átvizsgálhatja a hatóság, ilyenkor a kötelező tartozékokra és az autó biztonságos közlekedéséhez elengedhetetlen tulajdonságaira kíváncsi, mint például, hogy rendben van-e a világítás. Szállítmányozás esetén további igazolásokat is elkérhet a rendőr.
Ne piszkáld a rendőrt, nincs jó vége!
Fontos kiemelnem, hogy a rendőr nem feltételezhet dolgokat. Ha például nem látta közvetlenül azt, hogy mi nem voltunk bekötve, csak feltételezi, abból nem indulhat szabálysértés - most a példa kedvéért tekintsünk el attól, be voltunk-e kötve. Ha a rendőr mégis így tesz, akkor élnünk kell a panaszhoz való jogunkkal. Panaszt tehetünk az igazoltatást végző rendőr egységének a parancsnokánál, vagy panaszunkat küldhetjük az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának, esetleg intézhetjük személyesen ügyfélszolgálatán.
Érdemes megemlíteni, hogy mi történik akkor, ha valaki nem ért egyet az intézkedéssel és ennek hangot is ad, teszem azt tettlegességig fajul és akár meglöki a rendőrt. Ez már beleesik a hivatalos személy elleni erőszak fogalmába, ami bűncselekménynek számít. Ide tartozik még az intézkedésre kényszerítés is, ami azt jelenti, hogy az igazoltató rendőr viselkedésünk miatt olyat tesz, amit amúgy nem tenne meg. Ráadásul még a fenyegetést is ide sorolják, tehát ez sem kifizetődő egy ilyen intézkedés során.
Ha csak a szánk nagy és azt hisszük, hogy bármit mondhatunk, mert szabad véleménynyilvánítás van, hát jelzem, nincs. Bizonyos kijelentésekkel más emberek méltóságát nem sérthetjük meg, hiszen az emberi méltósághoz mindenkinek joga van. Hivatalos személlyel szemben ez a dolog ugyanúgy él, sőt, ott helyben elővehetnek egy ilyen cselekmény kapcsán.
A rendőr nem bánt, csak ha sáros vagy
Összességében a rendőr kezeit is nagyon komoly szabályok kötik, és mi sem engedhetjük el magunkat teljesen igazoltatás során. De ha megteszünk mindent, amit a hatóság kér (reális kereteken belül), akkor pillanatok alatt lemegy az ellenőrzés, elköszönhetünk és lám, mindenki boldog. Persze van egy-két kivétel és ha úgy érezzük, jogszerűtlenül járnak el a hatóságok, abban az esetben fontos, hogy tudjunk élni panaszhoz való jogunkkal. Esetleg szemtanú vagy személyiségi jogokat nem sértő hang és videofelvétel a segítségünkre lehet.
Ha nem követünk el semmilyen jellegű szabálysértést, legyen az ittas vezetés, gyorshajtás vagy táblák figyelmenkívül hagyása, akkor nem lehet bajunk és jó eséllyel megállítani sem fognak. Ha mégis, akkor tiszteljük a rendőrt, mert amellett, hogy a munkáját végzi és parancsot teljesít, többnyire a közbiztonságért felel, tehát mindannyiunkért.
