Hazánk már a kezdetektől ellenezte az uniós közúti szállítási ágazat reformját jelentő új szabályok bevezetését.
A magyar kormány hétfőn keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási Csomag egyes irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A kabinet úgy véli, hogy a rendelkezések elveszik a közép- és kelet-európaiak versenyelőnyét a közúti fuvarozásban.
Az Európai Parlament és Tanács ez év júliusában fogadta el – Magyarország és más tagállamok határozott tiltakozása ellenére – az uniós közúti szállítási ágazat reformját célzó, a járművezetők munkakörülményeire, a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetésére vonatkozó új szabályokat. A Mobilitási Csomag többek között emelné a kamionosok fizetését és bevezetné a kötelező pihenőidőket, emellett harcolni kíván az olcsó import munkaerő ellen. A jövőben a cégeknek úgy kellene megszervezniük a fuvarokat, hogy a sofőrök 3 vagy 4 hetente haza tudjanak menni, és az új szabályok kimondják azt is, hogy a gépjárműveknek legalább nyolc hetente vissza kell térniük a cég központi telephelyére. Utóbbi kettőt különösen aggályosnak tartják a kelet-európai fuvarozó cégek.
A magyar álláspont szerint azonban az új irányelvek rossz válaszokat adnak létező problémákra, és nemhogy nem oldják meg, hanem inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét. A kormány azzal érvel, hogy a jogszabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival. A kormány szerint az unión kívüli vállalkozások lehetnek a haszonélvezői az elfogadott jogszabályoknak. Deli Andor fideszes EP-képviselő azt mondta, hogy a jóváhagyott irányelvek bürokratikus többletterhet rónak a közép- és kelet-európai fuvarozási vállalatokra, ami csökkenti versenyképességüket. Deli megfogalmazása szerint a nyugati tagállamok a közép- és kelet-európai versenytársak visszaszorítása érdekében akarták uniós jogszabályi szintre emelni az intézkedéseket.
„A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez. A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket aránytalanul nagymértékben érinthetik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. Az előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei” – ezt már Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára nyilatkozta.
A magyar kereset három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezi, ezek a következők:
- A magyar kormány kivonná a nemzetközi közúti fuvarozási tevékenységet végző járművezetőket a kiküldetési irányelv, a kísért kombinált fuvarozási műveleteket pedig a kombinált fuvarozási műveletekre vonatkozó új szabályok hatálya alól.
- A biztonságos pihenőhelyek nem elégséges száma miatt a kormány végrehajthatatlannak titulálta a kabinban alvás tilalmát.
- Az intelligens menetíró készülékek bevezetésére korábban kijelölt 2034-es határidő tízéves megkurtítása a jogbiztonság alapelvét sérti, ledolgozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós vállalkozások számára.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium (IM) felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozást hazánk mellett Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia is ellenzi. A felsorolt országok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet.
