A Facebook felhívásunk kapcsán rengetegen küldtétek el nekünk autóitokat, a népszerű képek közül hármat választottunk ki. Következzen Nagy Norbert írása!
A nevem Nagy Norbert, 23 éves vagyok, járműmérnök. Másfél éve dolgozom szoftverfejlesztő mérnökként egy külföldi autóipari cégnél. Autókkal kelek, autókkal fekszem, szeretem őket sűrűn cserélgetni. Volt már japán, olasz, német és amerikai is. Hajtottak már mindenhol, hajtotta őket már minden, még Wankel is.
Adott volt, hogy vegyek egy hobbiautót, amit nem adok el belátható időn belül, mert a folyamatos cserélgetés mellett az ember nem tud igazán foglalkozni egyikkel sem. A feltételeim ezek voltak: hátul hajtson, különleges régi legyen, lehetőleg nagy motorral.
Idén télen jutottam oda anyagilag, hogy az E92-es BMW mellé vegyek egy kevésbé megbízható, régi, zajos autót. Egy autót, amin megtanulhatok igazán vezetni. Nagyon tetszenek a régi Alfa Romeo modellek, első autóm is az volt és remélem lesz is még, ám azokból nem találtam megfelelőt. Datsun szintén nincs, egyéb japán pedig nem mozgat. Maradt a BMW, mondjuk egy szép E30 Coupe, hivatalosan 6 hengeres, feltétel volt a „Matching Numbers”. Megnéztem többet, mind felejthető volt.
Elkeseredésemben E21 is jó lett volna már, illetve fent volt egy 1502-es csont üres karosszériája. Szemezgettem vele, de hát „Ááááá, az nagyon nem evilági már”. De csak felhívtam, nagyon kedves volt az eladó, annyit megtudtam, hogy az autó 5 éve szétszedett állapotban várakozik, elmentem megnézni. Egy pajtában állt, futóművet egy-két csavar rögzítette, motor az utastérben, mindenhol rozsda, hátsó bölcső bekötési pontjai szétrohadva, csúnya zöld szín. Az eladó esküdözött, hogy minden megvan hozzá dobozokban, két kivétellel. Hazamentem, erre aludni kell. Másnap felhívtam, ajánlatot tettem, arra viszont neki kellett aludnia. Csörren a telefon, mehetek.
A tervem a legelejétől az volt, hogy egy „sportolásra” használható autót csináljak belőle. Nem szerettem volna “túlrestaurálni” (nyilván nem is tudtam volna), nem szerette volna félteni, ha elkészül, szerettem volna esténként beleülni és autózni egy hatalmasat.
2020. április 10-én elhoztam. Szétszedni nagyon nem kellett, ugyanis nem volt mit. Édesapám karosszérialakatos, azt mondta, segít. Közösen négy hétvége alatt kilakatoltuk, hatalmas tábla lemezek tűntek el benne. Elvihettem volna fényezőhöz, de a TV-ben olyan egyszerűnek tűnik, így hát „Kigittelem én, egyenesbe csiszolok mindent, előkészítem a festésre”. Na, ez több mint egy hónapon szívás volt. Először csináltam ilyet, meg is szenvedtem vele, kértem segítséget festő ismerősöktől, akik ha éppen nem nevettek rajtam, még hasznos tanácsokat is adtak. Ha eddig eljutottam, egyértelmű volt, hogy én is festem. A szín kiválasztása nem volt könnyű, utolsó napig hezitáltam a kredenczöld és a piros között (a piros egyértelműen az Alfa GT Junior rajongásából fakad). Lefújtam, szar lett, másnap újra, jobb lett. Felcsiszolás, egy enyhe polír és már benne a motor.
Az összerakás volt a legjobb része, gyorsan is haladt, szinte minden megvolt jó állapotban. A motort felújították szétszedés előtt, fékcsövek, üzemanyagcsövek nyilván újak. A kipufogórendszer nem a gyári, egy utángyártott sportrendszer került rá a leömlőtől. Oldalról eltüntettem a díszcsíkot, de természetesen megtartottam őket, ha valaki nagyon fintorogna. Az utólagos tetőablak is száműzésre került, nem volt rá szükségem.
Gyárilag mechanikus üzemanyagpumpa van rajta, amiről azt olvastam gyenge, így kapott egy elektromosat a csomagtérbe. A gyári karbi nevetségesen kicsi, egytorkú, Simsonéhoz tudnám hasonlítani. Az azóta a polcon van, hiszen egy Lada Samara kéttorkú karbit kabott, egyedi szívósorral, gyári légszűrőházzal. A hengerfej ki van csiszolva (hangzatosan „portolva”), kompressziót mértem, jelentősen magasabb a gyárinál, volt is öröm. A gyújtáselosztó sem a gyári, a mostani talán biztosabb. Egy toronymerevítő is készült bele, csak hogy komolyabbnak tűnjön.
Vásároltam gyönyörű gyári üléseket, mert azok hiányoztak, de egy hét után el is adtam őket, mert a sportosság legkisebb jelét sem éreztem bennük, ezért egy piros kockás, nagyon szép és kényelmes Opel GSi ülésekkel újítottam. Kormányból tervben van egy régi sportkormány, de jelenleg nincs, később magyarázom miért. A gyári gázpedál nem volt kényelmes, azt átalakítottam. Egyébként a beltér gyári, új ajtókárpitok után sír, a tetőkárpit fekete Alcantara, édesanyám varrta bele.
A toldat elöl egy Golf 1 nagy koptató, kis faragással feltehető. Kerekekkel is bajban voltam, nem sok minden fér be alá gyárilag (a mostaniak se). A mostanit kis pénzért vettem, fel kell újítani őket, az igazi nyilván egy háromrészes lenne. A futómű sportrugókon túl gyári, a magasság pont jó, nagyon kényelmes a mindennapokban.
2020 július közepén kapta meg a műszakit, tehát bő 3 hónap alatt készült el vállalható formában. Amint megkapta, a másik kocsimat el is adtam, azóta ez a mindennapi autóm. Igen, ezzel megyek bevásárolni, rokonokhoz, és nagyon sűrűn tankolni. A hangját imádom, hosszabb távon sok, negyedik fokozatban az utazó 90 km/h, nem több. Menne többet is, hisz a felsorolt módosításoknak köszönhetően bőven több a 75 lóerőnél. Nincs rádió, nincs ABS, nincs szervó, ezért annyira mechanikus, akkora élmény, hogy a 300+ lovas járművem nem tudott ennyit adni. Ezt az autót tényleg vezetni kell még, érezni, mikor mit csinál, hol vannak a határok, de közben egyszer sem hozta rám a frászt.
Sokan megnézik, sokan odajönnek, sok dicsérő szóban részesítik az autót. A mindennapokban nem érzem hátrányát, sőt, boldogan megyek bármikor bárhova vele, nem kell kétszer mondani, hogy kell valami a boltból. Kihasználom, kiélvezem, mert erre való. Nagyon kezes és irányítható, nem tudnám semmi általam vezetetthez sem hasonlítani, pláne a hangját. Jelenlegi állapotát megpróbálom megőrizni, esetleg javítani, remélem 10 év múlva is autó lesz, 10 év sok és szép emlékével. Időközben beszereztem egy E30 325i Coupét - igen, tiszta papíros, hasonlóan romos állapotban, amit azóta csinálgatok, de erről majd talán egy másik felkérés során. Terv még a dupla Weber karbi, más felnik, újra krómozott lökhárítók, a Turbo szélesítése vagy a Nardi kormány. Pontosan tudom a jelenlegi hiányosságait, de egy projektautó pont ettől szép, hogy sosem lesz kész.
Ha érdekel az 1502 sztorija, Instagramon megtalálod Norbit: nrbrt_1502
