A Racing Point idei ügyénél jóval komolyabb vétségeket is elkövettek a múltban.
Egy hónappal ezelőtt 400 ezer eurós pénzbírságban és 15 világbajnoki pont levonásában részesült a Racing Point csapata, miután a Renault óvást nyújtott be a Nemzetközi Automobil Szövetséghez a silverstone-i istálló fékrendszerével kapcsolatban. A Forma-1 történetében azonban voltak ennél súlyosabb szabálysértések, melyek nagyobb büntetés kiszabását követelték.
1. „Spygate” – 2007
A 2007-es szezon elején a Ferrari főmérnöke, Nigel Stepney elégedetlen volt a csapat működésével, különösen akkor, amikor új pozíciót kapott a gyárban. A brit szakembert később azzal vádolták meg, hogy 780 oldalnyi szigorúan bizalmas dokumentumot adott át a McLaren főtervezőjének, Mike Coughlannek. Stepney felesége elkövette azt az amatőr hibát, hogy egy wokingi nyomdában másoltatta le a papírokat. Az ott dolgozó alkalmazott történetesen Ferrari-szurkoló volt, és észrevette, hogy az olasz istálló bizalmas iratairól van szó, majd jelentette az ügyet a Ferrarinak. A csapatok és az FIA is nyomozásba kezdett, Coughlant és Stepneyt pedig eltávolították pozíciójukból.
Ezzel úgy tűnt, véget ért az ügy. A McLarennek kapcsolatban azonban felmerült a gyanú, hogy felhasználta az illegálisan kapott információkat. A vizsgálat végül azzal az eredménnyel zárult, hogy Coughlan egyedül követte el a cselekményt, a csapatnál senki nem tudott semmiről. Pár héttel később azonban újabb fordulat következett. A Magyar Nagydíj időmérő edzésén Fernando Alonso szándékosan várakozott a boxutcában, hogy Lewis Hamiltonnak már ne legyen ideje megkezdeni gyors körét. A pole pozíció így a spanyolé lett, ám sportszerűtlen viselkedés miatt rajtbüntetést kapott, a McLaren pedig nem gyűjthetett konstruktőri pontokat a futamon.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt. A verseny reggelén Fernando Alonso feldúlt állapotban elmondta Ron Dennis csapatfőnöknek, hogy nyilvánosságra hozza azokat az e-maileket, melyekben ő és az istálló tesztpilótája, Pedro de la Rosa elismerik, hogy tudtak a bizalmas dokumentumok felhasználásáról. Ron Dennis tagadta az állításokat, és zsarolással vádolta a spanyol világbajnokot. Az FIA mindenesetre újból megnyitotta a nyomozást. Hamiltont, Alonsót és de la Rosát a beismerő vallomásuk miatt felmentették. 2007. szeptember 13-án a Nemzetközi Automobil Szövetség bűnösnek találta a McLarent. Az őszinteségük – és a kiélezett világbajnoki küzdelem – miatt a pilóták megtarthatták korábban megszerzett pontjaikat, a csapatot azonban kizárták a konstruktőri bajnokságból, illetve 100 millió dolláros pénzbírsággal sújtották. Max Mosley, az FIA elnöke két évre el akarta tiltani a McLarent, ám végül Bernie Ecclestone meggyőzte, hogy legyen egy kicsit kevésbé szigorú. A wokingi istálló kiadott egy közleményt, melyben hivatalosan is elismerte vétségét, és elnézést kért tettéért.
2. A Tyrrell extra ballasztja – 1984
Az F1 első turbókorszakában a hagyományos szívómotort használó csapatok próbáltak némi versenyelőnyre szert tenni, és leginkább az autó súlyával tudtak játszani. A Brabham és a McLaren egy vízzel teli tartályt szerelt fel a kocsira, melyet állításuk szerint a fékek hűtésére használtak. Ez azonban természetesen csak álca volt. A tartály a verseny elején kiürült, így az autók könnyebb súllyal teljesíthették a hátralévő távot. A leintést követően ismét feltöltötték a tárolót, hogy elérjék a minimum súlyhatárt. Ez az eljárás nem minősült szabálytalannak, kétségtelenül kihasználtak egy kínálkozó kiskaput a rendszerben.
1984-ben a Tyrrell volt az egyik olyan csapat, mely nem turbómotorral állt rajthoz, így a versenyképesség növelése érdekében más megoldáshoz folyamodtak. Ők is egy víztartályt használtak, mely nedvességet permetezett a motor bemeneti nyílásaira, ezzel növelve a hajtóegység teljesítményét. A probléma a tartály ismételt feltöltésekor jelentkezett, ugyanis a verseny utáni megoldást a döntéshozók betiltották. A Tyrrell ezért kénytelen volt a futam közben megtölteni a tartályt. Az autó súlyának növelése érdekében ólomlövedékeket tettek a tartályba, ezt azonban a rivális csapatok észrevették. A bejelentések alapján az FIA vizsgálatot indított. Hihetetlen, de az ólom használatát szabályosnak minősítették, azonban az eljárás nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. A tartályban lévő vizet további vizsgálatoknak vetették alá, ekkor derült ki, hogy némi üzemanyagot is tartalmazott. A verseny közben akkor tilos volt tankolni, így a csapat több előírást is megszegett. A Tyrrell fellebbezett a döntés ellen, végül csak a nem biztonságos ballaszt miatt kaptak büntetést. Az istálló autói nem vehettek részt a következő három versenyen, az előző 13 futamról pedig utólag kizárták őket. A csapatnak 500 ezer dollár kártérítést kellett fizetnie, valamint elestek 1 millió dollár utazási támogatástól a következő évre.
3. Schumacher szándékos ütközése – 1997
Az 1997-es Forma-1-es szezon utolsó futamát a spanyolországi Jerezben rendezték. A világbajnoki címért a Ferrari színeiben versenyző Michael Schumacher és a Williams pilótája, Jacques Villeneuve voltak versenyben. A képlet egyszerű volt: a futamgyőztesé a VB-cím, ha mindketten kiesnek, Schumacheré a végső győzelemért járó trófea. A rajtnál a német pilóta állt az élre, kanadai riválisa azonban kitartóan üldözte őt. 23 körrel a vége előtt Villeneuve előzésre szánta el magát. Schumacher először hagyott elég helyet, majd néhány másodperccel később meggondolta magát, és szándékosan a Williamsnek ütközött. A német pilóta húzta a rövidebbet, az ő autója ugyanis a kavicságyban rekedt, miközben Villeneuve folytatni tudta a versenyt.
Mindenki számára nyilvánvaló volt a történet.
„Ez nem jött be, Michael. Rossz helyen találtad el, barátom”, mondta a verseny közvetítése közben Martin Brundle.
Villeneuve végül a 3. helyen ért célba, ezzel megnyerte az 1997-es világbajnoki címet. A döntéshozók akkor versenybalesetnek minősítették Schumacher tettét. Az elmúlt évtizedben azonban háromszor is egy ütközés döntötte el a világbajnoki cím sorsát, így az FIA megálljt kívánt parancsolni a sorozatnak. Két héttel a futamot követően Schumachert fegyelmi tárgyalásra hívatta a szövetség Párizsba. Az ítélet szerint a német versenyző megtarthatta az idényben szerzett győzelmeit, ám hivatalosan kizárták a pilóták pontversenyéből, valamint részt kellett vennie az FIA közlekedésbiztonsági kampányában. Schumacher egyik rosszakarója gyilkossági kísérlet vádjával próbálkozott be, de szerencsére győzött a józan ész.
4. A BAR-Honda plusz üzemanyagtartálya – 2005
Néhány gyengélkedéssel töltött év után, a BAR csapata 2004-ben végre előrukkolt néhány kiugró eredménnyel. Jenson Button sorra szállította a dobogós helyezéseket, végül a két Ferrari mögött a 3. helyen végzett az egyéni pontversenyben. Csapattársa, Takuma Szato egy kicsit kevésbé volt megbízható, ám így is hozzátett annyit, hogy az istálló második lett a konstruktőrök mezőnyében.
A 2005-ös idény már nem kezdődött annyira jól, az első három futamon nem sikerült pontot szerezniük. Imolában aztán megtört a jég, Button felállhatott a dobogó legalsó fokára, Szato pedig az ötödik helyen ért célba. Az ünneplés azonban nem tartott sokáig. A futamot követően Button autóját túl könnyűnek találták, ez normális esetben kizárást von maga után. Itt azonban ennél többről volt szó. A versenybírók ugyanis rájöttek, hogy a BAR felszerelt egy rejtett, második üzemanyagtartályt, mely 11 kilogrammnyi extra naftát volt képes tárolni. A csapat azt állította, hogy a plusz üzemanyag szükséges az autó működéséhez, valamint, hogy soha nem versenyeztek a megengedett súlylimit alatt. Az ellenőrök ugyan elfogadták a BAR magyarázatát, az FIA azonban nem vette be a csalit.
A Nemzetközi Fellebbviteli Bíróságon történt meghallgatást követően Buttont és Szatót is kizárták a San Marinói Nagydíjról, a következő két futamon a csapat nem állhatott rajthoz, valamint az istálló kapott fél év eltiltást kapott, egy évre felfüggesztve.
5. A Ferrari csapatutasítása – 2002
Rubens Barrichello a pole pozícióból indulva dominált az Osztrák Nagydíjon, és senkitől sem zavartatva haladt a győzelem felé. Az utolsó körben, a célvonal előtt azonban lelassított, ezzel átengedte a győzelmet Michael Schumachernek. A csapatutasítások nyilvánvaló részét képezték a Forma-1-nek, ám ritkán fordul elő, hogy a mérnökök ilyen csalódást keltően avatkozzanak közbe. Az idény elején túl korai volt Schumachert favorizálni, hiszen elméletileg Barrichello is versenyben volt a világbajnoki címért.
A szurkolók már a helyszínen kifejezték negatív véleményüket a történtekkel kapcsolatban. A Ferrari utasítása teljesen szabályos volt, hivatalos úton nem lehetett megmásítani az eredményt. A pilóták hangos füttykoncert közepette érkeztek a dobogóra. Schumacher érezte, hogy valami nincsen rendben, és átengedte a pódium legfelső fokát brazil csapattársának, majd átadta neki a győztesnek járó trófeát. A Ferrari versenyzői ezzel megszegték a díjátadó ceremóniára vonatkozó szabályokat. Az FIA úgy döntött, példát statuál. Összesen 1 millió dollárra büntették a pilótákat és a csapatot, melynek felét 12 hónapra felfüggesztették, a másik felét viszont azonnal be kellett fizetniük. A döntéshozók ezt követően betiltották a csapatutasításokat. Ez a szabály egészen 2010-ig volt érvényben, ám haszontalannak bizonyult, mivel a mérnökök és a pilóták elkezdtek virágnyelven kommunikálni egymással.
6. „Crashgate” – 2008
2008-ban még lehetett tankolni a Forma-1-es futamok közben. Egy olyan szabály is érvényben volt, hogy bármikor pályára hajt a biztonsági autó, a boxutcát azonnal lezárják. A Német Nagydíjon ez szerencsésen alakult Nelson Piquet Jr. számára, aki jól ütemezett kiállásának köszönhetően egy darabig vezette a versenyt, majd a második helyen ért célba.
A 2008-as Szingapúri Nagydíj tele volt különös jelenetekkel. Fernando Alonso jó esélyekkel szállhatott volna harcba a futamgyőzelemért, ám az időmérőn meghibásodott a spanyol versenyző autója, így csak a mezőny hátsó feléből vághatott neki a futamnak. Normál esetben ilyenkor sok üzemanyaggal rajtol az érintett pilóta, hogy tovább tudjon pályán maradni, mint a többiek. Szokatlan módon Alonso korán látogatott ki a boxutcába, már a 12. körben tankolnia kellett. 2 körrel később csapattársa, Piquet a falnak csapta autóját, emiatt a pályára küldték a Safety Cart. Többeknek ki kellett állniuk tankolni, hiszen fogytán volt az üzemanyaguk, ezért azonban mindannyian büntetést kaptak. Alonso kihasználta a körülmények kedvező alakulását, és megnyerte a versenyt.
Eleinte senki nem gyanított semmit, mindenki véletlen egybeesésről, valamint a spanyol versenyző szerencséjéről beszélt. A következő idény közepén a Renault kirúgta Piquet-t, majd 2009. augusztus 30-án napvilágot látott, hogy a szingapúri ütközés Flavio Briatore csapatfőnök, illetve Pat Symonds vezető mérnök utasítására történt. A brazil pilóta féltette helyét a csapatnál, így végrehajtotta a parancsot. Szeptember 4-én a Renault istállót a verseny végeredményének szándékos befolyásolásával, és a nemzetközi sportkódex megsértésével vádolták. Briatore és Symonds először tagadtak, sőt perrel fenyegőztek Piquet-vel szemben. A nyomozás során aztán Symonds bevallotta, hogy az összeesküvés valós volt, ám azt állította, hogy az ötlet a brazil versenyzőtől származott. Szeptember 16-án aztán Briatore és Symonds is elhagyták a csapatot, tettüket ezzel gyakorlatilag beismerték. Piquet és Alonso büntetés nélkül megúszták a történteket.
