Hát tényleg nem! A 600 lóerősre tuningolt Austin Mini egészen más élményt nyújt, mint az eredeti 34 lovas verzió.
Az 1977-es Austin Mini tulajdonosának egyetlen célja volt: építeni valami igazán elvetemültet, amivel alkalomadtán lehet gumit füstöltetni. Pontosabban csak azt lehet. Az ötlet megvalósításához az eredeti motornak és hajtásláncnak mennie kellett a levesbe. Jött helyette viszont valami izgi, valami, ami a képeken látható micsodát faragott az eredetileg cuki kisautóból. Amerikában az autógyártók kínálnak ún. crate engine-eket, amelyek komplett, azonnal beépíthető versenymotorokat jelentenek. Szóval, ha valaki a saját garázsában építgetne valami egyedi és gyors járgányt, akkor motort talál hozzá. Egy ilyen, 4,8 literes V8-as motor került a Mini orrába kiegészítve egy méretes kompresszorral. Üzemanyagaként pedig etanol szolgál benzin helyett.
Oké, de hány lóerős? 600! Micsoda, 600 ló egy régi Miniben? Milyen lóerő/súly aránya lehet ennek? A tulajdonos szerint olyan 680 kg lehet az önsúlya, tehát ez azt jelenti, hogy 1 lóerőnek mindössze 1,13 kg-ot kell a hátán cipelnie. Összehasonlításképpen az 1830 kilós Alfa Romeo Stelvio QV-t 510 ló mozgatja, ami 3,59 kg/lóerőt jelent és az se lomha a maga 3,9 másodperces 100-ra gyorsulásával. De még a 670 lóerős Ferrari 488 GTB esetében is 2,19 kg/lóerő ez az arány. Na, akkor most már nagyjából el tudod helyezni a Minit a térképen? Crazy.
Persze ettől még nem lesz gyorsabb a versenypályán a Mini, mint egy Ferrari, vezethetősége hagy némi kívánni valót maga után. A hatalmas motor miatt optimális súlyelosztásról természetesen nem lehet beszélni és a futóműben sem lettek megvalósítva olyan átalakítások, amelyek garantálnák a száguldozást, úttartást, stabilitást és hasonló felesleges dolgokat. Egy valamire viszont kétség kívül tökéletes az autó: eszement gumifüstölésre és egy helyben pörgésre. Ennek ellenére van rendszáma a Mininek. Az elmeroggyant hatóságok úgy gondolták, hogy ennek szabad közúton közlekednie…
Ha valahol felbukkan az autó, rögtön a figyelem középpontjába kerül. Hogy ne kerülne? Hiszen a motorja szinte nagyobb, mint az autó maga! Az a sárga izé a motor tetején például egy Amerikában használatos postaláda. Jelenlegi állapotában a légszűrőház feladatát látja el. A karosszéria teljesen érintetlen, semmilyen extra merevítés vagy átalakítás nem található rajta. Az erőt egy 3 sebességes automataváltó továbbítja a hátsó kerekekhez. Miután nem száguldozásra készült, tökéletesen elegendő ennyi fokozat is a bohóckodásra illetve arra, hogy eljussanak vele A-ból B-be.
Fékek csak az első tengelyen vannak, érthető, mert ott van a súly is. Bár itt ismét felmerül bennem a kérdés, hogyan kaphatott ez rendszámot. A gyári 10-es kerekek helyett óriásinak tűnő 15 colos felnik vannak a kocsi alatt, hátul természetesen méretes papucsok feszülnek a felniken, hogy legalább minimális tapadás legyen, ha elszabadulnak a lóerők. Fogyasztás? Az etanolból 3x eszik többet a járgány, mint normál benzinből. De senki nem tudja pontosan, mennyit kér 100 kilométerenként. Amúgy meg senkit sem érdekel, ez nem a napi ingázós, munkába járós verda.
Ha látni akarod milyen ez a kis méregzsák akció közben vagy azt, hogyan reagál a tulajdonos, amikor gumifüstölés közben a kezében marad a kormány, feltétlenül nézd meg ezt a videót:
