Két autó, egy film és egy közös örökség. Egyik jobban kéne, mint a másik.
A Volkswagen marketing osztályán bizonyosan nem amatőrök ülnek. Miután megérkezett az új Volkswagen Golf GTI, a feladat az volt, hogy készítsenek hozzá egy kedvcsináló reklámvideót, így hát csináltak. Fogtak egy gyönyörű állapotú, bizonyára páncélszéfben őrzött eredeti Golf GTI-t és összeeresztették a legfrissebb generációval. Szemet és lelket gyönyörködtető film lett az eredmény.
Nem is tudom, hogy melyiket akarnám jobban. Az ember szíve mindig hevesebben ver, ha egy patika állapotban megmaradt 30-40 éves autót lát, főleg, ha egy ilyen különleges modellről van szó. Mert az első Golf GTI egy legenda, ami megalapozta a hothatch kategóriát. Örökségét a legfrissebb, nyolcadik generációs modell sportos kivitele viszi tovább, de csak a reklámfilmet elnézve gondoltam igazán bele, hogy mennyit változott a világ 40 alatt.
Annak idején csak az ember volt és a csupasz technika. Az egyes Golfok 50-70 lóerőt tudtak általában, a GTI 1,6-os, majd később 1,8-as motorjai 110 lóerő körül teljesítettek. Ehhez párosult az alacsony önsúly (8-900 kg), a sportos kiegészítők (pl. a piros csíkok a hűtőrácson, a mélyebbre húzott kötény elöl, a belsőhűtésű féktárcsák vagy a 15mm-es ültetés) és már kész is volt az igazi sportautó.
Az alap Golf 17 másodperces 100-ra gyorsulást és 145 km/h-ás végsebességet tudott felmutatni, ezzel szemben a sportos GTI 9-10 másodperc körül katapultált 100-ra és meg sem állt a 180 km/h fölötti végsebességéig. A vágta közben érezni lehetett az autó minden rezdülését, üvöltött a pörgős motor és a vezetőt semmilyen elektronikus vezetéssegéd nem támogatta (khm… korlátozta) munkájában. „No ABS, no para.” Ez volt aztán a vagányság.
Na és mi van ma? Csend, luxus, kényelem és minden igényt kielégítő felszereltség. A mostani GTI már nem az a GTI, akármennyire is szeretnék a reklámfilm kiötlői ennek benyomását kelteni. Megmaradt a típus sportos kivitelének, de ma már nincs meg az a kontraszt, ami egykoron megvolt. A mai GTI annyiban különbözik a széria többi modelljétől, hogy erősebb és talán jobban felszerelt a társainál.
De nem a huligán vonalat képviseli, mint az ős, hanem a kifogástalan minőséget és az elegendő erőtartalékot. Erről és a sportos külsőről szól ma a GTI. De ezzel semmi baj sincs, hiszen míg a 70-es, 80-as években a szabadságot és a vezetés csorbítatlan élményét keresték a GTI vásárlói, addig ma a gondtalan utazást és a nagy tempónál is kiszámítható viselkedést. Leszámítva a skótmintás szövetbetéteket az üléseken, másban nem hasonlítanak egymásra az első és a nyolcadik generáció GTI verziói. Az alma jó messzire gurult a fájától. Ettől függetlenül mindkettőt hazavinném.
