Az UNSW mérnökei szerint ezzel a megoldással nem kéne eldobni a már futó hagyományos dízelmotorokat, elég lenne őket átalakítani.
Furcsa megoldással mentené meg a dízelmotorokat egy ausztrál mérnökcsapat. Az alapkoncepciót meghagyják, viszont az üzemanyag milyenségét megváltoztatva sokkal környezetbarátabb lehetne. Ehhez pedig csak hidrogénre van szükség, de abból sem mindegy, hogy mennyire és milyen arányban.
Bár hidrogén felhasználásával az üzemanyagcellás technológiában más autógyártók is kísérleteznek, az Új-Dél-Walesi Egyetem mérnökei más irányba indultak el. Ők meghagyták alapjaiban a dízelmotort, viszont a gázolajhoz hidrogént fecskendeznek, szintén közvetlenül a hengerfejbe. Ezután ez a keverék ég el, ezzel pedig 85 százalékot csökkent a tesztelt motor károsanyag-kibocsátása.
Az egyik mérnök azt nyilatkozta, hogy ha tisztán hidrogénnel hajtanák a motort, sok nitrogén-oxid keletkezne, ami erősen káros a környezetre. Nagyban hozzájárul ez is ahhoz, hogy érdemben nem fejlesztenek hidrogénhajtású autókat, ezzel szemben az ő rendszerük intelligensen használja fel a hajtóanyagot. Itt a befecskendezés szabályozásával hangolnák a hidrogén és a gázolaj keverését, elmondásuk szerint ezáltal nagyon alacsonyra csökkenthető le a nitrogén-oxid kibocsátás.
Emellett az is előnyt jelenthet, hogy nem kellene extra nagy tisztaságú hidrogént használni, mint az üzemanyagcellás autókban, így olcsóbb lehet az üzemeltetése egy ilyen motornak. De ha már motor, ki fog ilyet gyártani? Senki, ugyanis ez a rendszer egy már létező dízelmotorra felszerelhető egység. Némi átalakítást igényel, de nagyjarészt meghagyja a hagyományos dízel fő alkatrészeit. Ez azért is lehet jó, mert például iparban használt teherautókat és gépeket nem kellene egy az egyben lecserélni, csak átalakítani.
A mérnökcsapat szerint ezzel szállítmányozásban, bányászatban és mezőgazdaságban is sokkal tisztább működést lehetne elérni. Ehhez nem kéne horror összegekért új gépeket venni, hanem a már meglévőket átalakítani. Hasonlóan az ilyen iparágakhoz a dízel generátorokon is el lehetne végezni az átalakítást, ami szintén például a bányáknál jelentene környezetbarátabb működést.
Különösen lelkesek a találmánnyal kapcsolatban és szeretnének akár nagyobb cégekkel is együtt dolgozni. A most fejlesztett technológiát az elkövetkezendő 1-2 évben tervezik piacra dobni.
