A kormány Magyar Közlönyben kihirdetett rendeletéből derül ki, hogy a MOL egyik nyereségforrásának nagyrészét elveszik.
A kormány már nyár közepén emelte a MOL-ra kivetett különadót 25-ről 40 százalékra. Az innen érkező bevételeket a rezsivédelmi alapba forgatják vissza. A rendeletben meghatározott adó a kőolajtermék-előállítókra vonatkozik, tehát gyakorlatilag csak a MOL-t érinti.
A MOL számára a helyzet lassacskán az ársapka miatt úgy alakult, hogy addig az ország 70 százalékát kellett ellátnia üzemanyaggal, az import fokozatos megszűnése után ez már 90 fölé emelkedett. Az egésznek keresztbevágott, hogy a Dunai Finomító is csak félálláson üzemelt, viszont annak helyreállítása jó úton halad és az ársapkát is levette a kormány a legutóbbi rendhagyó kormányinfón.
Ennek ellenére most mégsem lélegezhet fel annyira a MOL, mert a kormány legújabb rendelete magas mértékű bevételétől vonja meg az olajcéget. A MOL nagyjarészt orosz kőolajból állítja elő az üzemanyagot, amiből azért is nyeresége van, mert olcsóbb, mint a világpiaci áron nyilvántartott Brent olaj.
Tehát az orosz Ural típusú és a Brent olaj közötti különbségből eddig nyeresége volt a MOL-nak, a kormány ennek a nyereségnek most a 95 százalékát fogja elvenni egy rendelettel, ami december 8-án lép hatályba. Ez eddig sem volt teljes egészében az olajtársaságé, nyáron csupán a 25 százalékát (majd 40-et) kellett adóként befizetniük.
Az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
- (6) A Távhő. törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően a 2023. adóévre vonatkozóan a jövedelemadó a pozitív adóalap 41 százaléka.
- (7) A Távhő. törvény 8. §-ától eltérően a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során a (6) bekezdés szerinti mértéket alkalmazni kell.
- (8) A Távhő. törvény 6. § (11) bekezdésétől eltérően a több engedéllyel rendelkező, illetve a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a Távhő. törvény 6. § (1)–(9) bekezdése alapján meghatározott összegnek az arányos része. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”
A rendeletből az is kiderül, hogy az energiaellátók 2023-as évre vonatkozóan magasabb pozitív adóalapból számolt jövedelemadóval kell tervezzenek. Ennek az eddigi 31 százalékos értékét a kormány 41 százalékra emelte.
Bár az árstop eltörlése után a MOL részvényi némileg emelkedtek, az újabb adó kivetése után most ismét beestek. Ezt vélhetően érezni fogjuk majd az üzemanyagárak alakulásában is amellett, hogy a kormány nemrég az üzemanyagok jövedéki adóját is megemelte.
Az üzemanyagok helyzete jelenleg is problémás az országban, mert az utolsó ársapkás napokban kialakult hiányt még mindig nem sikerült maradéktalanul visszapótolni. Még mindig vannak benzinkutak, ahol akár mindkét fajta üzemanyag hiánycikk, erről egy online térképen lehet tájékozódni.
