Elvárja a többi autós, hogy szabálytalanul ráhajtsak a forgalomtól elzárt területre. Megtegyem?

"Sziasztok!

Budaörsön van egy szakasz, ahol gyakorlatilag "elvárja" a többi autós, hogy szabálytalankodjon mindenki. Ahogy a Károly király utcáról balra kanyarodna az ember a Csata utcára, van egy forgalomtól elzárt terület, majd azután van egy balra kanyarodó sáv. Annak érdekében, hogy akik egyenesen tovább mennének a Károly király utcán, el tudjanak férni, gyakorlatilag minden autós ráhajt a forgalomtól elzárt területre.

Nagyon kellemetlenül érzem magam ebben a helyzetben, és nem ez az egyetlen hasonló forgalmi szituáció. Szeretném betartani a szabályokat, és tudom, hogy nem hajthatnék a forgalomtól elzárt területre, de mindenki ezt teszi, legyek én a fekete bárány? Ha betartom a szabályokat, mögöttem torlódás alakul ki, és mindenki nyomja a dudát meg mutogat.

Megengedő ilyen esetben a KRESZ, vagy ugyanúgy megbírságolhatnak a rendőrök, mintha csak nemtörődömségből előznék pl. a záróvonalon keresztül?

Előre is köszönöm a válaszotokat"

A jobb közérthetőség érdekében olvasónk elküldte a szóban forgó szakaszt. Látható, hogy a balra kanyarodni kívánó autók ha be akarják tartani a KRESZ előírásait, akkor nyilvánvalóan nem hajthatnak rá a forgalomtól elzárt területre. Ebben az esetben torlódás alakulhat ki mögöttük, míg ha ráhajtanak a forgalomtól elzárt területre, akkor ez nem történik meg.

Megkértük Pataki Melinda szakoktatót, a Tanulókalauz és Sofőrkalauz könyvek szerzőjét, hogy válaszoljon a fenti kérdésre.

„Kedves jóérzésű közlekedési Partner!

Nagyon példaértékű a szabálykövető magatartása. Sok ilyen közlekedővel találkozzunk az utakon! Attól, hogy vannak, akik a szabályokat nem tartják be, attól még az kell legyen a normális, hogy a többség betartja az előírásokat.

Az útburkolati jelek addig irányadóak, amíg láthatók. Amennyiben kopott (nem megfelelően kivehető), sár fedi, hó takarja, akkor már nem kell figyelembe venni. Ez a jól láthatóság azonban valamelyest szubjektív, hiszen az érzékszerveink működése (itt a szem, a látás szerve) nem egyforma teljesítőképességű. (Persze van egy tól-ig tartomány, amiben elfogadható. Ez az orvosi alkalmasságnál kritérium.) Eltérőek lehetnek a fényviszonyok is: pl. ráeső napfény, szürkület, nedves aszfaltról visszatükröződés és annak elvakító hatása, éjszaka, stb. Vannak olyan helyszínek, ahol korábban volt felfestés, azonban azt nem újították meg, s nem is távolították el. A helyismerettel rendelkező vezető esetleg emlékszik, hogy valamikor létezett a burkolati jel, az először ott járó idegen viszont az aktuális jelzések alapján közlekedik.

A KRESZ-nek az útburkolati jelekkel kapcsolatos szabályai a 18. §-ában találhatók (1):

„c) záróvonal: hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, illetőleg a két forgalmi irányt, a forgalmi sávokat egymástól, vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelővonal is van, a záróvonal a terelővonal felől – az előzésre, illetőleg a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával – átléphető;

k) járműforgalom elől elzárt terület; az útburkolati jellel jelzett területre járművel ráhajtani tilos.” Ennek szélei, határolóvonalai záróvonalnak minősülnek.

A 2000. évi CXXVIII. törvény – a Pontrendszerről – meghatározza, hogy a vezetői engedéllyel rendelkező, illetve nélküle közúti járművet vezető személyek által elkövetett közúti közlekedési bűncselekmények, szabálysértések és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén közlekedési előéleti pontokat adnak. A pontok meghatározását pedig a 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet bontja ki részletesen. Ez utóbbi I. melléklete alapján a „záróvonal és a járműforgalom elől elzárt területen való áthaladás” 2 ponttal járó szabálysértés.

Mindenkinek egyéni felelőssége a szabályok betartása, illetve megsértése. Ez utóbbi esetben azonban vállalja az érte járó büntetést is. Az esetek elbírálásánál a hatóságok elkülönítik a tudatos, szándékos eseteket a gondatlanságtól. (Persze a szabályok nemismerete nem mentesít a felelősség alól.) Amennyiben Ön a szabályok betartása során olyan közlekedővel találkozik, aki Önt veszélybe sodorja a tevékenységével, akkor a saját és a közlekedés biztonsága érdekében, illetve akár balesetveszély elhárítása során bármilyen szabályt megszeghet, amennyiben a szóban forgó közlekedési helyzet nem súlyosbodik. Ez az általános veszélyelhárítási kötelezettségünk.

Bizonyos esetekben, helyzetekben azonban görcsösen nem ragaszkodunk a szabályokhoz, mert az akár balesetveszélyessé is válhat. Csupán a szabályok betartása nem garantál balesetmentességet. Az adott helyszínen, az aktuális körülmények közt mindenkinek egyénileg kell elbírálnia, hogy milyen tevékenysége mekkora plusz kockázattal jár – mind egyéni, mind csoportos (éppen ott közlekedők), illetve akár társadalmi szinten. Ezt az egyén habitusa és aktuális állapota együttesen határozzák meg, hogy mekkora szorongást tűr el. Azonban soha ne frusztráltan üljünk a volánnál, ne az érzelmeink uralkodjanak el rajtunk. A higgadtság, kiegyensúlyozottság a jó tanácsadó a racionális döntések meghozatalához.

Egy helyzetnek számtalan megoldása van: akkor és ott kell figyelembe venni a legfontosabb paramétereket a döntés meghozatalához, hogy mit kell, és/vagy mit lehet tenni. Vannak persze tipikus helyzetek, amiket hasonló módon – séma alapján – tudunk megoldani, de két teljesen azonos szituáció nincs. Ettől szép a járművezetés, ezért fontos az ember felelős vezetőként a volánnál. Nem tudunk minden helyzetre, minden körülmények közt egyaránt azonos módon használható receptet adni, csak támpontokat a mérlegeléshez és a jó egyéni döntés meghozatalához. Ehhez kívánok kíváncsiságot, nyitottságot az újra, hogy minél szerteágazóbb elméleti ismeretekkel és hozzá kapcsolódó gyakorlati tapasztalatokkal vértezze fel magát.

További konfliktusmentes, kiegyensúlyozott közlekedést kíván:

Pataki Melinda
szakoktató, a Tanulókalauz és Sofőrkalauz könyvek szerzője"

Kiknek ajánljuk a Tanulókalauz könyveket?

Azoknak, akik szeretnének a lehető legalaposabban felkészülni az első vezetési órájukra és a forgalmi vizsgára. A Tanulókalauz sorozat első részéből minden elsajátítható, ami az első vezetési óra előtt a jármű technikai kezeléséhez szükséges, a második részben pedig számos fényképpel illusztrált forgalmi helyzet található, amelyek áttanulmányozása hatékonyan segíti a forgalmi vizsgára történő felkészülést.

A sorozat harmadik része, a Sofőrkalauz a kezdő vezetőket segíti. A könyvben található fotósorozatok és QR-kódos videók jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a sofőrök elsajátíthassák, mit kell tenniük veszélyhelyzet esetén.