A Jégember stílusa semmit nem változott 20 év alatt, a mi életünk és környezetünk viszont alaposan átalakult az elmúlt két évtizedben.
2022-ben már nem találkozhatunk Kimi Räikkönen nevével a Forma–1-es versenyek alkalmával, már ami a rajtrácsot illeti. A hatalmas rajongótáborral rendelkező versenyző egy kétéves pauzát leszámítva 20 évet töltött el az autóversenyzés királykategóriájában, ennek apropóján megvizsgáltuk, hogy ezalatt a két évtized alatt mekkorát változott a világ és a magyar emberek élete.
Räikkönen a 2001-es Ausztrál Nagydíjon tette le a névjegyét, újoncként, élete első F1-es versenyén sikerült pontot szereznie, hatodikként intette le a kockás zászló. Azt a versenyt 2001. március 4-én rendezték, míg a mostani szezonzáróra 2021. december 12-én került sor. Ez azt jelenti, hogy a finn legenda élete első és utolsó F1-es versenyköre között 7589 nap telt el, ami egy egészen döbbenetes adat, a statisztika kedvelők ezt most szépen elraktározhatják maguknak.
Na ki emlékszik arra, hogy mit csinált 2001. március 4-én? Bevallom, fogalmam sincs arról, hogy 10 éves fejjel aznap merre jártam vagy mit csináltam. Számos érdekesség kötődik ahhoz az esztendőhöz, abban az évben indult el például az iTunes és a Wikipédia is, a Facebooknak, az Instagramnak, a Messengernek vagy éppen a TikToknak még híre-hamva sem volt. Minden fontos politikai eseményt beárnyékolt a New York-i terrortámadás, amely miatt aztán kirobbant az afganisztáni háború.
A katonai konfliktus a magyarok életét nem befolyásolta drasztikusan, de nem mondok újat azzal, hogy akkoriban azért még nagyon más volt az élet idehaza. Az interneten található egyik adattár szerint 2001-ben a 95-ös benzin átlagára 229 és 242, míg a gázolaj átlagára 210 és 233 forint között ingadozott a magyar kutakon. 20 ével később a benzin és a gázolaj átlagára is átlépte az 500 forintos lélektani határt, amit aztán az árbefagyasztás követett a töltőállomásokon.
Egy másik érdekes adatra is rábukkantam: 2001-ben 160 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár a budapesti lakáspiacon, ami mai szemmel nézve egészen hihetetlen. Jelenleg 606 ezer forint/négyzetméter körül jár az átlagos négyzetméterár – a külső pesti kerületekben, a belvárosban és Budán még magasabb az átlagár.
De az igazán hihetetlen tételek most jönnek: 2001-ben 1 kg fehér kenyérért mindössze 146 forintot kértek el a pékségekben (szemben a mostani 390-400 forintos árakkal), a burgonya kilója pedig csak 67 forintot kóstált. Az 1,75 liter kiszerelésű Coca-Cola 225 forintba került, 1 db Nemzeti Sportért pedig csak 74 forintot kellett leszurkolni az újságárusoknál (egy darab lapszám most 250 forintba kerül).
A dohánytermékek sem voltak olyan drágák 20 évvel ezelőtt, mint most, 1 csomag Sopianae (amiben 20 szál cigi volt) 258 forintba, 1 db vonaljegy 89 forintba, 1 darab szombat esti mozijegy pedig 403 forintba került. Az általános havibérlet ára 2790 forintban lett meghatározva, ez jócskán elmarad a mostani 9500 forintos ártól. A taxitarifa sem volt rémes, a kilométerdíj 159 forint volt. És persze a folyékony kenyér is olcsóbb volt, a minőségi világos sört (0,5 liter) 125 forintért adták.
A jogosítványszerzés átlagosan 76 170 forintba került, ebbe az elméleti és a gyakorlati oktatás mellett a kötelezően levezetendő órák is beleszámítottak. Ez is kevésnek tűnik a mostani árak mellett, de hát mint írtuk, az üzemanyag is sokkal kevesebbe került akkortájt.
Mi volt a helyzet a magyar utakkal? A nagyon fiatalok erre már nem emlékeznek, de 2001-ben az M7-es autópálya még ingyenes volt, az akkori matricaárakat pedig nagyon szívesen elfogadnánk most is: a D1-kategóriában a hetijegyért 1400 forintot kértek, a haviért 2500-at, 23 300 forintért cserébe pedig egy éves országos matrica birtokába juthatott az ember.
Természetesen a fizetések is változtak némiképp, így érdemes a helyén kezelni a fent említett adatokat.
