Ugye te is emlékszel a McLaren finn legendájára?
Társszerző: Hajdu Balázs
Október és november hónapjai általában a visszaemlékezésekről szólnak. Ezúttal Mika Häkkinen második F1-es világbajnoki címére tekinthetsz vissza. Igen, az már 20 évvel ezelőtt volt. David Tremayne, aki a finn mind a 161 nagydíját látta, a következőképpen emlékszik vissza.
Mika Häkkinen mindig is nyugodt, nehezen felidegesíthető fickónak tűnt. 1998. november 1-jén Suzukában még a megszokottnál is csendesebb volt. Természetesen érthető volt a feszültség, hiszen egy ősi rivális elleni csatára készült, melynek tétje az autóversenyzés legfontosabb trófeája, a Forma-1-es világbajnoki serleg volt.
Még a McLaren csapatnál dolgozók is aggódtak kissé. Az ember, aki 1993-ban a csapat tesztpilótája lett, és aki Michael Andretti helyét elfoglalva még a legendás Ayrton Sennával is felvette a versenyt, valahogy ezen a napon nem volt önmaga.
Az 1998-as világbajnoki szezon befejezéséig rendkívüli dolgokon ment keresztül. Eltiltották egy versenyről ’94-ben, túlélt egy súlyos balesetet Ausztráliában ’95-ben, ütközött csapattársával, David Coultharddal Estorilban ’96-ban. Időközben valódi versenyzővé, és győztessé vált.
Még a Lotusnál töltött időszakban volt egy emlékezetes beszélgetése a mérnökökkel.
„Mika, hol érzékeled, hogy alulkormányzott az autó?”
„A kanyarokban!”
„Igen, de melyik részén?”
„A kanyarokban!”
„A bejáratnál, a kanyar közepén, vagy a kijáratnál?”
„Igen! A kanyarokban!”
Az 1998-as évben végre összecsapott egymással a sportág két korszakos zsenije: Mika Häkkinen és Michael Schumacher. A finn győzött Ausztráliában és Brazíliában, a német Argentínában. Coulthard közbeszólt a San Marinói Nagydíj megnyerésével. Aztán Häkkinen nyert Spanyolországban és Monacóban, majd Schumacher Kanadában, Franciaországban és Angliában. Ismét a finn pilóta versenyei következtek, ő lett az első Ausztriában és Németországban, a Magyar Nagydíjon azonban Schumachert intették le elsőként. Így történt ez Monzában is – ha nem találja hátulról telibe Coulthardot Belgiumban, a szakadó esőben, akkor ott is ő nyert volna – a Nürburgringen tartott Német Nagydíj viszont Häkkinené lett.
A világbajnoki cím a Japán Nagydíjon dőlt el. Mika Häkkinen vezette a pontversenyt 90 ponttal, Schumacher 86 egységgel követte. A német pilóta szerezte meg az első rajtkockát, a második helyről Häkkinen indult. A második sorból a csapattársak, Coulthard és Irvine várták a rajtot. Tapintani lehetett a feszültséget az indulás előtt.
Jarno Trulli állva maradt a rajtrácson a Prost-Peugeot-val, így a mezőnynek meg kellett tennie még egy felvezető kört. A McLaren szerelői elképesztő gyorsasággal hozták ki a hűtőventilátorokat, majd az autók felsorakoztak az új rajthoz. Ekkor azonban egy újabb autó maradt állva: Schumacher Ferrarija! A kuplung beragadása miatt lefulladt a motor. Úgy tűnt, hogy a Ferrarinak közel 20 esztendő után legalább még egy évet várnia kell az új világbajnoki címre.
A 8-as rajtszámú autóban ülő Häkkinen csak a saját teljesítményére koncentrált. A verseny minden körében vezetett, végül 7 másodperc előnnyel nyert Irvine előtt. Schumacher nagyot küzdött, de a 32. körben defektet kapott.
A verseny után Häkkinen próbálta feldolgozni pályafutása legszebb pillanatát. A rá jellemző kisfiús mosolyt lehetett felfedezni az arcán.
„Nehezen találom a szavakat, hogy kifejezzem az érzéseimet. Nem ez volt a legnehezebb verseny az évben, viszont hatalmas nyomással kellett megbirkóznom. Könnyedén visszaüthet, ha ilyen simán vezetsz. Szinte elkezdtem más dolgokon gondolkozni, fütyörészni” - emlékezett vissza Häkkinen.
Egy évvel később aztán ismét Japánba érkezett a Száguldó Cirkusz. Michael Schumacher a Brit Nagydíjon lábtörést szenvedett, így ő kiszállt a végjátékból. A világbajnoki címért Eddie Irvine csatázott a címvédő Häkkinennel.
Az 1999-es évben többen is tudtak futamot nyerni. Häkkinen négyszer diadalmaskodott: Brazíliában, Spanyolországban, Kanadában és Magyarországon. A baleset előtt Schumacher győzött San Marinóban és Monacóban. Irvine szintén négy futamgyőzelemig jutott, Frentzen is nyert kettőt, Coulthard és Johnny Herbert pedig egyet-egyet.
A történeti hűség kedvéért hozzá kell tennem, hogy a Schumacher helyét átvevő Mika Salo Hockenheimben, majd a visszatérő Schumacher Malajziában is átadta a győzelmet Irvinenak. A brit pilóta 70 ponttal vezette a pontvadászatot, mögötte 66 ponttal állt Häkkinen.
Michael Schumacher már Malajziában is remekelt, ezúttal is övé lett az első rajtkocka. Häkkinen indult a második, David Coulthard a harmadik helyről, Eddie Irvine pedig az ötödik pozícióból várta, hogy kialudjanak a piros lámpák.
Mika Häkkinen kiváló teljesítményt nyújtva szerezte meg ötödik futamgyőzelmét a szezonban, ezzel pedig megvédte világbajnoki címét. Eddie Irvine nem mindenki számára volt szimpatikus a paddockban, valahogy jobban örültek, hogy a finn jött ki győztesen kettejük ütközetéből.
„Már megint az utolsó versenyre maradt a döntés. Idegörlő az a nyomás, amin ilyenkor keresztül kell mennünk. Nem ajánlom senkinek. Tavaly Michael, idén Eddie ellen versenyeztem. Remélem, hogy eleget tettem ahhoz, hogy emlékezzenek rám” - mondta Häkkinen.
Hogy is felejthetnénk el egy ekkora egyéniséget?
