Jönnek a rövidebb, kisebb, könnyebb és környezetbarátabb gépek.
A Forma-1 még alig néhány hónapja kezdte el használni a radikális szabályváltozások eredményeként megszületett 2022-es versenyautókat, a színfalak mögött a döntéshozók már a legújabb, 2026-tól életbe lépő regulák kidolgozásán fáradoznak.
Az F1 bizottságának legutóbbi ülésén a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) 6 alapvető sarokpontot jelölt meg a 2026-os autók karosszériájával kapcsolatban. Ezek célja – az új motorformulával együtt –, hogy minden eddiginél szorosabbá tegyék a versenyzést. De mégis mi változhat 2026-tól?
Karosszéria
Az elmúlt 20 évben a Forma-1-es autók egyre nagyobbá és nehezebbé váltak. Ezzel kapcsolatban nemcsak a rajongók, de a versenyzők is számos kritikát megfogalmaztak már. Különösképp azért, mert az autók túlságosan nagyok ahhoz, hogy megfelelően versenyezni tudjanak az olyan ikonikus, ám rendkívül szűkös helyszíneken, mint például Monaco.
2008-ban az autók 585 kilogrammot nyomtak. Ez 2014-ben a hibrid hajtás bevezetésével már 691 kilóra nőtt, míg a 2022-es autók esetében a minimális súly már 798 kg, amibe a versenyző is beletartozik, de az üzemanyag nem. Tele tankolva az F1-es autók már 908 kilogrammot nyomnak.
Az FIA úgy döntött, elérkezett az idő, hogy csökkentsék az autók méreteit. Vagyis 2026-ban már egészen más megjelenésű – rövidebb, kisebb és könnyebb – autókat láthatunk majd a pályán. Ennek elérése érdekében az F1 az aktív aerodinamikai megoldásokra fókuszál, hogy csökkentse a kocsik légellenállását.
A tervek szerint két üzemmód létezne, amit a pilóták aktiválnának. A magas leszorítóerőt biztosító módot a kanyarokban, az alacsony leszorítóerős beállítást pedig az egyenesekben használnák. Ez egyúttal hatékonyabb energiafelhasználást tenne lehetővé.
Nemcsak az autók megjelenésében, hanem a felhasznált anyagok tekintetében is változás várható. Az elmúlt években az F1 komoly hangsúlyt fektetett a környezettudatosságra és a fenntarthatóságra. Ezért azt várják a csapatoktól, hogy minél több alkatrészt újrahasznosítsanak és fenntartható anyagokat használjanak az autók megépítése során.
Biztonság
A Forma-1-es világbajnokság kezdete óta egyre nagyobb hangsúlyt kap a biztonság. A bukósisakok, a túlélőcellák, a tűzálló ruházat és a glória mind ezt a célt szolgálja, a versenyzők életét hivatottak megvédeni. Az FIA a 2026-os autók esetében például a különféle balesetmegelőzési technológiák bevezetésének lehetőségeit vizsgálja.
A cél egy aktív és csatlakoztatott biztonsági rendszer kialakítása. Ennek egyik módja az autók közötti kommunikáció megteremtése, így a pályabírók zászlójelzései mellett az autók automatikusan figyelmeztetnék a versenyzőket az esetleges veszélyekre. Hasonlóan ahhoz, ahogy a közúti járművekben található szenzorok és biztonsági rendszerek működnek.
A másik lehetőség annak fejlesztése, ahogy az autók az ütközések energiáját elnyelik. Ez egy nehezebb feladat, mivel úgy kellene kisebb autókat tervezni, hogy közben nagyobb erőhatásoknak kell ellenállniuk anélkül, hogy a pilóta megsérülne.
Motorok
A 2026-os motorformula egyik legfőbb célkitűzése, hogy minél több új motorszállítót csábítson a Száguldó Cirkuszba. Továbbra is maradnak majd a hibrid hajtásláncok, amelyek alapját egy 1,6 literes, V6-os turbómotor adja, akárcsak most, azonban a hőenergia visszanyeréséért felelős MGU-H kikerül a képletből. Ennek kifejlesztése rendkívül bonyolult és költséges is volt, ráadásul az utcai autók esetében sem igazán lehetett használni.
Ezzel párhuzamosan a motor elektromos oldalának teljesítményét jelentősen megnövelik. A visszanyerhető energia mennyisége 350 kW-ra nő, ami azt jelenti, hogy a teljes rendszer teljesítményének mintegy felét ez biztosítja majd.
Versenyképesség
A szabályalkotók azt szeretnék elérni, hogy minél kisebb különbség legyen az egyes motorok teljesítménye között. Ennek elérése érdekében az alkatrészek jelentős részét szabványosítanák és/vagy leegyszerűsítenék, így ezek legyártása olcsóbbá válna, és a csapatok sem költenének csillagászati összegeket ezeknek az elemeknek a továbbfejlesztésére. Jelenleg a keréktárcsák borítása, az üzemanyagátfolyás-mérő, a rádió vagy a hátsó lámpák is szabványosítottak.
Az FIA fontolgatja egy külön költségvetési sapka bevezetését a motorokkal kapcsolatban, ennek pontos mértékét azonban egyelőre még nem hozták nyilvánosságra. Bár jelen pillanatban a csapatok maximálisan 140 millió dolláros (aktuális árfolyamon 50,8 milliárd forint) keretből gazdálkodhatnak éves szinten, amibe nem tartozik bele a versenyzők fizetése. A motorgyártó esetében azonban nincs előírva, mennyit költhetnek a fejlesztésre.
Üzemanyag
Korábban már bejelentették, hogy 2026-tól a versenyautókat már 100 százalékban fenntartható forrásból származó, szintetikus üzemanyag fogja hajtani. Az idei évtől az F1 áttért az E10-es versenybenzin használatára, ami 90 százalékban fosszilis üzemanyag és 10 százalékban növényi hulladékból előállított etanol keveréke.
Az új üzemanyag laboratóriumi körülmények között készül majd kommunális hulladékból vagy nem élelmiszeralapú biomasszából, szén-dioxid-leválasztással. Ez a zöld, megújuló bioüzemanyag ugyanis tökéletesen alkalmas lesz a hagyományos, belső égésű motorok működtetésére anélkül, hogy azokon bármilyen módosítást végre kellene hajtani. A változtatás azt a célt szolgálja, hogy a Száguldó Cirkusz 2030-ra karbonsemlegessé váljon.
A bioüzemanyag legalább 65 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátást tesz lehetővé a hagyományos benzinhez képest. Emellett az aktív aerodinamika bevezetése kedvező hatással lehet a fogyasztásra is. Becslések szerint a 2026-os autók 20-25 százalékkal kevesebb benzint használnak majd fel. Tehát összességében az elképzelés az, hogy 2026-tól rövidebb, kisebb, könnyebb és környezetbarátabb F1-es versenyautók köröznek majd a pályákon.
Nyitókép: Depositphotos