2022. május 25. | 14:24
Kóti Gergő

Jönnek a rövidebb, kisebb, könnyebb és környezetbarátabb gépek.

A Forma-1 még alig néhány hónapja kezdte el használni a radikális szabályváltozások eredményeként megszületett 2022-es versenyautókat, a színfalak mögött a döntéshozók már a legújabb, 2026-tól életbe lépő regulák kidolgozásán fáradoznak.

Az F1 bizottságának legutóbbi ülésén a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) 6 alapvető sarokpontot jelölt meg a 2026-os autók karosszériájával kapcsolatban. Ezek célja – az új motorformulával együtt –, hogy minden eddiginél szorosabbá tegyék a versenyzést. De mégis mi változhat 2026-tól?

Karosszéria

Az elmúlt 20 évben a Forma-1-es autók egyre nagyobbá és nehezebbé váltak. Ezzel kapcsolatban nemcsak a rajongók, de a versenyzők is számos kritikát megfogalmaztak már. Különösképp azért, mert az autók túlságosan nagyok ahhoz, hogy megfelelően versenyezni tudjanak az olyan ikonikus, ám rendkívül szűkös helyszíneken, mint például Monaco.

Monacói Nagydíj rajta
Jelenet a 2019-es monacói futamról (Kép: Depositphotos)

2008-ban az autók 585 kilogrammot nyomtak. Ez 2014-ben a hibrid hajtás bevezetésével már 691 kilóra nőtt, míg a 2022-es autók esetében a minimális súly már 798 kg, amibe a versenyző is beletartozik, de az üzemanyag nem. Tele tankolva az F1-es autók már 908 kilogrammot nyomnak.

Az FIA úgy döntött, elérkezett az idő, hogy csökkentsék az autók méreteit. Vagyis 2026-ban már egészen más megjelenésű – rövidebb, kisebb és könnyebb – autókat láthatunk majd a pályán. Ennek elérése érdekében az F1 az aktív aerodinamikai megoldásokra fókuszál, hogy csökkentse a kocsik légellenállását.

A tervek szerint két üzemmód létezne, amit a pilóták aktiválnának. A magas leszorítóerőt biztosító módot a kanyarokban, az alacsony leszorítóerős beállítást pedig az egyenesekben használnák. Ez egyúttal hatékonyabb energiafelhasználást tenne lehetővé.

Nemcsak az autók megjelenésében, hanem a felhasznált anyagok tekintetében is változás várható. Az elmúlt években az F1 komoly hangsúlyt fektetett a környezettudatosságra és a fenntarthatóságra. Ezért azt várják a csapatoktól, hogy minél több alkatrészt újrahasznosítsanak és fenntartható anyagokat használjanak az autók megépítése során.

Charles Leclerc
Kép: Depositphotos

Biztonság

A Forma-1-es világbajnokság kezdete óta egyre nagyobb hangsúlyt kap a biztonság. A bukósisakok, a túlélőcellák, a tűzálló ruházat és a glória mind ezt a célt szolgálja, a versenyzők életét hivatottak megvédeni. Az FIA a 2026-os autók esetében például a különféle balesetmegelőzési technológiák bevezetésének lehetőségeit vizsgálja.

A cél egy aktív és csatlakoztatott biztonsági rendszer kialakítása. Ennek egyik módja az autók közötti kommunikáció megteremtése, így a pályabírók zászlójelzései mellett az autók automatikusan figyelmeztetnék a versenyzőket az esetleges veszélyekre. Hasonlóan ahhoz, ahogy a közúti járművekben található szenzorok és biztonsági rendszerek működnek.

A másik lehetőség annak fejlesztése, ahogy az autók az ütközések energiáját elnyelik. Ez egy nehezebb feladat, mivel úgy kellene kisebb autókat tervezni, hogy közben nagyobb erőhatásoknak kell ellenállniuk anélkül, hogy a pilóta megsérülne.

Motorok

A 2026-os motorformula egyik legfőbb célkitűzése, hogy minél több új motorszállítót csábítson a Száguldó Cirkuszba. Továbbra is maradnak majd a hibrid hajtásláncok, amelyek alapját egy 1,6 literes, V6-os turbómotor adja, akárcsak most, azonban a hőenergia visszanyeréséért felelős MGU-H kikerül a képletből. Ennek kifejlesztése rendkívül bonyolult és költséges is volt, ráadásul az utcai autók esetében sem igazán lehetett használni.

Ezzel párhuzamosan a motor elektromos oldalának teljesítményét jelentősen megnövelik. A visszanyerhető energia mennyisége 350 kW-ra nő, ami azt jelenti, hogy a teljes rendszer teljesítményének mintegy felét ez biztosítja majd.

Versenyképesség

A szabályalkotók azt szeretnék elérni, hogy minél kisebb különbség legyen az egyes motorok teljesítménye között. Ennek elérése érdekében az alkatrészek jelentős részét szabványosítanák és/vagy leegyszerűsítenék, így ezek legyártása olcsóbbá válna, és a csapatok sem költenének csillagászati összegeket ezeknek az elemeknek a továbbfejlesztésére. Jelenleg a keréktárcsák borítása, az üzemanyagátfolyás-mérő, a rádió vagy a hátsó lámpák is szabványosítottak.

Lando Norris és Lewis Hamilton
Kép: Depositphotos

Az FIA fontolgatja egy külön költségvetési sapka bevezetését a motorokkal kapcsolatban, ennek pontos mértékét azonban egyelőre még nem hozták nyilvánosságra. Bár jelen pillanatban a csapatok maximálisan 140 millió dolláros (aktuális árfolyamon 50,8 milliárd forint) keretből gazdálkodhatnak éves szinten, amibe nem tartozik bele a versenyzők fizetése. A motorgyártó esetében azonban nincs előírva, mennyit költhetnek a fejlesztésre.

Üzemanyag

Korábban már bejelentették, hogy 2026-tól a versenyautókat már 100 százalékban fenntartható forrásból származó, szintetikus üzemanyag fogja hajtani. Az idei évtől az F1 áttért az E10-es versenybenzin használatára, ami 90 százalékban fosszilis üzemanyag és 10 százalékban növényi hulladékból előállított etanol keveréke.

Az új üzemanyag laboratóriumi körülmények között készül majd kommunális hulladékból vagy nem élelmiszeralapú biomasszából, szén-dioxid-leválasztással. Ez a zöld, megújuló bioüzemanyag ugyanis tökéletesen alkalmas lesz a hagyományos, belső égésű motorok működtetésére anélkül, hogy azokon bármilyen módosítást végre kellene hajtani. A változtatás azt a célt szolgálja, hogy a Száguldó Cirkusz 2030-ra karbonsemlegessé váljon.

A bioüzemanyag legalább 65 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátást tesz lehetővé a hagyományos benzinhez képest. Emellett az aktív aerodinamika bevezetése kedvező hatással lehet a fogyasztásra is. Becslések szerint a 2026-os autók 20-25 százalékkal kevesebb benzint használnak majd fel. Tehát összességében az elképzelés az, hogy 2026-tól rövidebb, kisebb, könnyebb és környezetbarátabb F1-es versenyautók köröznek majd a pályákon.

Nyitókép: Depositphotos

WTF1

  • Címkék:
  • F1