2020. február 28. | 11:23

A legújabb fejlesztés célja, hogy az autók rossz időjárási viszonyok között is tudják, éppen merre járnak.

Az önvezetés még messze nem a jelen technológiája, amelynek legalább annyi jogi, mint technológia akadálya van. Tudni kell, hogy technikailag a legfontosabb cél, hogy az autó minden helyzetben „lásson”, vegye észre az akadályokat, váratlanul megjelenő autósokat, kerékpárosokat, gyalogosokat, stb. Ezt jellemzően az autó környezetét pásztázó kamerák, radarok és lézer radar (lidar) segítségével valósítják meg, de a rendszernek vannak hiányosságai.

A szakemberek fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy minél jobbak, megbízhatóbbak és minél hamarabb bevethetőek legyenek, most az MIT (Massachusets-i Technológiai Intézet) kutatói rukkoltak elő valami új ötlettel. Véleményük szerint a jelenlegi rendszerek hiányosságai rossz látási viszonyok között, például nagy ködben vagy erős hóesésben jelentkeznek, amikor az önvezető autó nem veszi észre a táblákat, nem látja az útburkolati jeleket, könnyen eltéved.

Saját rendszerük is a szokásos berendezéseket használja, de kiegészül egy ún. föld mélyére látó radarral is (LGPR – Localizing Ground Penetrating Radar). Korábban már szó esett arról, hogy a Tesla belső használatú térképeket gyárt az utakon található úthibákról, hogy az autóik önvezető módban elkerülhessék a kocsikra nézve potenciálisan veszélyes gödröket. Az MIT is valami nagyon hasonlót ötölt ki azzal a különbséggel, hogy nem az úthibákat keresik és rögzítik, hanem az út alatt található földfelszínt térképezik fel és az autóik az így elkészült térkép segítségével tájékozódnak.

Ugyanis az útburkolatok alatt a földfelszín felső rétege (is) szerte a világban egyedi, csakúgy, mint az emberek ujjlenyomata. Kis mértékben az útépítéshez használt anyagmennyiségek, az út alatt található ásványok, fém elemek és még sok egyéb apró sajátosság eltérnek, melyre egy megbízható, az önvezető autók által létrehozott térképet lehet készíteni. Ezt követően aztán hiába van nagy köd, hiába válnak a hó takarásától láthatatlanná az útburkolati jelek, az autó tudni fogja a földfelszín felső pár méterének jellemzőiből, hogy pontosan merre jár. Ráadásul, míg a felszínen gyakran vannak változások, addig méterekkel alatta szinte sosem változik semmi, azaz a begyűjtött adatokra évtizedeken keresztül építeni lehetne.

Slusszpoén, hogy a rendszer tökéletesen működik épületekben is, például mélygarázsokban, ahol a födémben használt vasalások, betonmennyiség akár minimálisan is, de eltérnek egymástól, így az autók gyakorlatilag a normál felszíni radarok és kamerák segítsége nélkül is képesek navigálni bennük. Ennek természetesen előfeltétele, hogy az autók által bejárható helyek maradéktalanul fel legyenek térképezve a föld felszín alá látó radarral (LGPR). Ha még se lenne egy adott terület rögzítve, akkor az autók még mindig képesek a normál rendszereik segítségével tájékozódni, rögzíteni a felszín alatti jellegzetességeket, hogy az ott elhaladó következő autók már használhassák az adatokat a tájékozódáshoz.