2020. január 30. | 10:45

Aki ennél kevesebbet mond, túl optimista – állítja a Toyota.

Az autóipari fejlesztések jelentős része a teljes automatizálás felé halad, mely belátható időn belül azt eredményezheti, hogy az autók önmagukat vezetik és egy teljesen új kor köszönt be az autózás történetében. Egyes piaci szereplők azt pedzegetik, hogy mindez néhány éven belül megtörténik, de azért vannak óvatosabbak is, akik szerint messze van még a teljes önvezetés. Közéjük tartozik a Toyota is, szerintük még legalább két évtizednyi fejlesztésre és tesztelésre szükség van.

Hol tartunk ma? Az autók önvezetési képességét egy 5 szintet megkülönböztető skála alapján lehet értékelni. A Level 0 az még nem szint, ide tartoznak azok az autók, amelyek még egyáltalán nem képesek önmagukat irányítani. Figyelem, a sima tempomattal felszerelt autók is ide tartoznak. A Level 1 tömöríti az adaptív, távolságtartó tempomattal vagy például az önmagától parkolni képes asszisztenssel felszerelt autókat. A Level 2 az a szint, ahol az autók már képesek önállóan sávot tartani, kanyarodni, gyorsítani vagy fékezni (ilyen a Tesla Autopilot rendszere is).

Az utakon jelenleg zömében a 2-es szintű önvezetéssel lehet találkozni, itt tart ma az autóipar. A Level 3 szintű önvezető képességgel rendelkező autók a vezető beavatkozása nélkül is képesek részt venni a forgalomban, de a vezetőnek továbbra is készenlétben kell állnia ülnie, ha hirtelen át kell venni az irányítást a számítógéptől. Az Audi A8 rendszere számít ma egyedül 3-as szintűnek. A Level 4-es autók a vezető nélkül is képesek közlekedni, de csak előre meghatározott forgalmi szituációkban, például autópályán vagy forgalmi dugókban.

A legmagasabb szint a Level 5, ami teljes önállóságot jelent, az autó minden helyzetben, minden terepen képes önállóan elboldogulni valamennyi forgalmi szituációban. Az ilyen autókban jellemzően már dedikált vezetőülés sem lesz, ahogy kormány vagy pedálok sem. Kísérletek, prototípusok már vannak, de semmi több. Az autógyártók különböző techvállalatokkal karöltve dolgoznak azon, hogy mindez minél hamarabb megvalósuljon a sorozatgyártásban is.

Jelen pillanatban messze nem tart még ott a technológia, hogy az ötös szintű önvezetés elterjedhessen. Ezt bizonyítják az olyan esetek, amikor azt hallani, hogy az aktivált önvezető funkcióval közlekedő autóval karamboloztak. Infravörös radar, kamera, lidar, nagy kapacitású számítógép és mesterséges intelligencia ide vagy oda, váratlan helyzetekben előfordulhat, hogy téveszt a technika. Természetesen arra is van példa bőven, hogy az autó magától elkerüli a szinte kivédhetetlen balesetet.

A vezetés és ezzel együtt a felelősség átadása a processzoroknak, felvet morális kérdéseket is. Vajon a számítógép mindig képes meghozni a megfelelő döntést? Elkerülje a gyalogos gázolást, ha ezzel az autó utasait veszélyezteti vagy sem? Ha a gázolás elkerülhetetlen, akkor a biciklist vagy a zebrán áthaladó kismamát válassza/mentse meg? Nem egyszerű a dolog, erre ma még senki sem tudja a válaszokat.

A technológia elterjedésének legnagyobb akadálya jelenleg, hogy a gépeknek ki kellene tudni védeni a többi autós hibáját, olyanokat, amelyeket kiszámíthatatlan hús-vér emberek okoznak. Ha az utakon az önvezető autókon kívül nem lennének mások, akkor elméletileg sokkal egyszerűbb helyzetben lennének. Az egymás környezetében lévő járművek „belelátnának” a másik autó agyába, például ha három autóval előrébb vészfékezni kell, arról azonnal értesülne a takarásban lévő hátsó is.

Arról nem is beszélve, hogy a törvényhozásnak is követnie kell a technikai fejlődést. Jelenleg a világ minden táján a közúti forgalomban csak akkor közlekedhet egy jármű, ha a volánja mögött érvényes jogosítvánnyal rendelkező sofőr ül. Ez vonatkozik az egyre sűrűbben a hírekbe kerülő robottaxi flottákra is, ahol egyelőre mindenhol ülnek a volánnál. A Toyota meglátása szerint minimum 20 év kell még ahhoz, hogy a megfelelő technológiai és törvényhozási környezet kéz a kézben megteremtődjön.