vasárnap - 2022. October 02.
12 °C
kevés felhő
alapjarat.hu logo
95 650 Ft
100 685 Ft
D 739 Ft
fuel prices icon fuel prices icon

Bolond, aki a fékeken spórol, avagy hogyan ne öld meg a családod

Kicsit puha, mélyen fog, vagy inkább csak lassít? Vészfékezésnél életekbe kerülhet, ha nem jó a fék.

Az autó talán legfontosabb biztonsági berendezése a fék, ez senkinek nem igényel különösebb magyarázatot. Alapvető feltétele a közlekedésnek, hogy a járművet biztonságosan rögzíteni lehessen, amire ugyan megfelelő a kézifék - beszédesebb néven rögzítőfék -, vagy manuális váltós autó esetén álló motornál sebességben hagyott, automata esetén P-ben hagyott váltókar, de ezek csak akkor jelentenek megoldást, ha már leállt az autó.

Amennyiben a fékpedál lenyomásával semmilyen fékerőt nem fejt ki a rendszer, akkor már egy lejtőn állva is komoly baj lehet a rögzítőfék kiengedését vagy a motor indítását követően. Az évek során annyit fejlődtek ezek a berendezések, ezért típusonként eltérő működésük.

Mi okozhat fékproblémát az autóban?

A fékpedál beesése szélsőséges eset, ami ritkán fordul elő, de terjednek városi legendák a sérült fékcső miatt megszökött fékfolyadékról, sőt arra is van példa, hogy a totálisan elhanyagolt fékbetét és féktárcsa miatt elmozdult munkahengernél eresztett a rendszer. Egyes típusokra jellemző a főfékhenger meghibásodása, amitől nehézzé válik a pedál mozgatása, akár a folyadék is szivároghat itt. Rendszeres ellenőrzéssel megelőzhetőek a nagyobb hibák, már ha tudja az ember, mire figyeljen.

A fékek rendszeres ellenőrzése nagyon fontos

A fékberendezések fajtái

Ehhez jó tudni, hogy alapvetően kétféle fékberendezés létezik, amiket a súrlódó felületek alakja szerint különböztetünk meg: hengeres felület vagy sík felület. Előbbi a dobfék, utóbbi a tárcsás fék, aminél vagy a tárcsa egész felületét, vagy - a tárcsaféknél - egy rövid szegmensét szorítja a súrlódó felület.

Személyautóknál jellemzően tárcsafék, esetenként a hátsó tengelyen dobfék, vagy a hátsó tengelyen tárcsafék és - a rögzítőfék funkcióját ellátó - dobfék található. A tárcsafékek szerkezete lehet fix nyerges vagy úszónyerges, de a dobfékből is ismert a duplex, duo-duplex, szervo, duo-szervo és szimplex rendszer, melyekből utóbbit használják jellemzően a korabeli járművekben is.

Dobfékből is többféle rendszer létezik

Így vehető észre, hogy rossz a fék az autón

Talán a legalapvetőbb probléma, amit már indulás előtt is észre vehet a sofőr, ha a fékpedál nyomóerő hatására a megszokottnál lejjebb/feljebb keményedik vagy puha marad, esetleg egyszerűen beesik. Utóbbi a legtöbb esetben a fékfolyadék szivárgásra, előbbi - egy hosszabb ideig parkolt autó esetén - akár berohadt munkahengerre is utalhat.

Bár a műszaki ismeretek megszerzése már nem különösebben kiemelt része a jogosítványszerzésnek, a fékberendezés ellenőrzését minden elindulás előtt kötelező műveletként el kell végeznie a sofőröknek. Ha bármilyen a megszokottól eltérőt érzékel, akkor meg kell győződnie arról, hogy a jármű hatásosan lassítható és akár állóra fékezhető is, ellenkező esetben nem biztosított a biztonságos közlekedés alapfeltétele. 

Mi az a fékkopásjelző?

Jellemző - pontosabban egy tervezett állapot - az, amikor az eleinte csak nagyobb erejű, majd fokozatosan a legkisebb fékezésre is nyikorgó hangot hallatnak az autónk fékei. Természetesen előfordulhat egy mélyebb víz után beragadt szennyeződéstől is, de többnyire a fékbetét kopásjelző lemezének köszönhető a kellemetlen nyikorgás. Ekkor a fékbetét speciális súrlódó felülete annyira elkopik, hogy ez az apró lemez fokozatosan egyre jobban beleér a tárcsába, jelezvén, hogy ideje újra cserélni az alkatrészt.

A féktárcsa kopását a vállasodás jelzi

Bár a rendszeresen ellenőrzött járművek esetében a sofőr talán sosem találkozik a jelenséggel, ha mégis így történik, akkor a lehető leghamarabb gondoskodni kell a fékbetétek cseréjéről. Számtalan elrettentésre alkalmas mémmel találkozni a közösségi médiában olyan esetekről, amikor nemhogy a kopásjelző, de még a súrlódó fékfelület hordozójának számító fém is megkopott már, mire a hanyag tulajdonos cseréltette a betéteket. Ilyenkor szinte biztos, hogy a forgó rész, vagyis a tárcsa - vagy a dob - is olyan drasztikusan kopott, ami cserét vagy szakszerű felületkezelést igényel. 

Mit jelent a vállas féktárcsa?

A féktárcsa cseréje nem minden esetben kötelező, de gyakran indokolt a fékbetét cseréje mellett, bár néha megúszható a szakszerűen elvégzett felszabályozással. A legjellemzőbb talán a tárcsák „vállasodása”, ami azért történik elsősorban, mert a fékbetétek súrlódó felülete nem fedi le teljesen a tárcsa súrlódó felületét. Egy idő után a fékezés közben súrlódó alkatrészek kopása miatt a felület - jellemzően tárcsa külső széléhez képest - beljebb kerül, így a tárcsa érintetlen szélén egy perem alakul ki.

Alapvetően a féktárcsa anyaga jóval nagyobb kopásállóságú, mint a fékbetét súrlódó felülete, viszont a felületek közé került szennyeződés, sőt a betét súrlódó felületének nem teljesen homogén összetétele miatt is előfordulhat, hogy használat során a tárcsa felülete egyenetlenül kopik. Még ha a tárcsa vastagság több is, mint az előírt minimum határérték és különösebb válla sem alakult ki, az egyenetlen felület miatt az új fékbetét beszerelése után előfordulhat, hogy kisebb lesz a fékhatás, mint korábban. Egyébként a felület valójában nem mindig sík, mert a fékezés közben a kialakult hőtágulás hatására a hidegen sík tárcsa kúpossá válik, így fékpofák fekvése nem lesz egyenletes.

Miért kékes a féktárcsa?

Egy másik gyakori jelenlenség tárcsafékes rendszereknél, amikor a sofőr fékezés közben remegést érez a kormányon és akár a fékpedálon is. Ennek két oka is lehet, az egyik akkor jelentkezik, ha a fékek kiemelten nagy igénybevételnek vannak kitéve, máskor pedig hideg állapotban. Az első esetben a nagy hőterhelés hatására a tárcsán úgynevezett hőfoltok keletkeznek, amelynek hatására egyenetlenségek alakulnak ki a felületén. Egy normál állapotban, jól működő fékrendszer esetén a féktárcsa visszahűlésével a jelenség már nem tapasztalható. Abban az esetben, ha a tárcsán foltokban kékes elszíneződés alakulna ki, indokolt a tárcsa cseréje.

Ha a jelenség hideg fékberendezés esetén is tapasztalható, már hamarabbi beavatkozást igényelhet a fékrendszer. Közvetlenül a féktárcsa cseréjét érintő beavatkozás után érdemes utánajárni, hogy szakszerűen volt-e elvégezve az összeszerelés, mert egy nem jól megtakarított felületre rögzített tárcsa is okozhatja a jelenséget. Ha például az egyik kerékcsavar környékén maradt rozsdás lerakódás miatt ferdén fekszik fel a tárcsa, akkor az agy forgástengelyétől eltérő tengelyen forog. 

Ekkor a tárcsa, a féknyereg két oldala között hol az egyik, hol a másik oldalhoz közelít minden fordulatnál, aminek eredményeképpen fékezés közben ütéseket érezhet a sofőr a kormányon és a fékpedálon. Az ok tehát lehet egyszerűen csak a szerelési hiba, de okozhatja a kerékagy vagy a kerékcsapágy hibája is, sőt akár egy megszorult féknyereg vagy dugattyú is. Ha a hiba feltárását megfelelően elvégzikés minden alkatrész gyári határértéken belül jól működik, lehetséges, hogy a frissen vásárolt tárcsa okozza a problémát. 

Ezért baj, ha sok a víz a fékfolyadékban

Nagyfokú igénybevétel esetén a tárcsafékes autókra jellemző a fékfolyadék „felforrása”, ami hasonló jelenséget idéz elő, mint amikor a folyadék szivárog. A fékfolyadékot sokszor fékolajnak nevezik, amitől a szakemberek haja hamarabb őszül, mint szeretnék, ugyanis ez a hidraulika folyadék nem olaj, hanem glikoléter vagy szilikon bázisú folyadék.

A fékfolyadéknak nagy hőmérséklet-tartományban kell helytállnia, hiszen a téli hidegben nem fagyhat meg, a nagy igénybevétel okozta hőterheléstől pedig nem forrhat fel. Mivel üzem közben bőven 100 °C  felett lehet a hőmérséklete, nem kerülhet víz a rendszerbe, mivel az felforrva összenyomható gőzzé alakulna, így jelentősen rontva a fékhatást a legszükségesebb helyzetekben. 

A fékfolyadékot célszerű 2 évente cserélni

A fékfolyadék zárt körébe viszont mindenképpen kerül valamennyi víz a levegő páratartamával a betöltőnyíláson vagy a csöveken átdiffundálva, de a fékfolyadék higroszkópos tulajdonságának köszönhetően a vizet megköti. A vízmegkötésnek köszönhetően télen nem tud megfagyni vagy 100 fok felett felforrni, de a megkötött vízmennyiség növekedésével a fékfolyadék forráspontja idővel csökken. A legtöbben sosem találkoznak a veszélyesen lecsökkent forrásponttal rendelkező fékfolyadék okozta problémával, ami azért baj, mert egy vészfékezés során váratlan meglepetést okozhat a fékhatás megszűnése.

Mikor kell cserélni a fékfolyadékot?

Egy-egy versenypályán töltött etap, vagy egy utánfutóval kiegészített megpakolt jármű hosszú lejtőn való haladása, esetleg egy elhanyagolt, beragadt munkahengerű fék esetén olyan mértékű hőt termel a felületek súrlódása, aminek hatására a fékfolyadékban lévő víz gőzzé alakul, mivel ezek a  gőzbuborékok összenyomhatóak, a fékpedál felpuhul vagy be is esik, a fékhatás pedig jelentősen csökken vagy megszűnik.

Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni és elvégeztetni a fékfolyadékok cseréjét, amit a legtöbb gyári előírás 2 évente elő is ír pontosan azért, mert a folyadék forráspontja átlagosan ennyi idő alatt esik kritikus szint alá. A fékfolyadék cseréjénél fontos lépés a légtelenítés, hiszen a levegős rendszer nem optimális.

Depositphotos

Mások ezt olvassák

Kérek még hírt!