A Maybach Exelero súlya meghaladta a 2,6 tonnát, de V12-es motorjának hála képes volt elérni a 349 km/órás sebességet.
Aki a sebességet hajszolja, annak bizony rengeteg tényezővel kell számolnia. Motorerő, végáttétel, futómű, súly, légellenállás és nem utolsósorban a tapadás. Az üzembiztos haladás kulcsa, hogy a céloknak megfelelő gumiabroncsok legyenek az autón, ahogy nő a tempó, úgy csökken a választható alternatívák száma. Kevés gyártó képes olyan terméket piacra dobni, ami 300 km/h felett is tartósan bírja az extrém terhelést. GOndolj csak a Bugatti Chironra, ahol szintén nem csak 16 hengeres motoron múlt, hogy mennyi a sebesség felső határa, hanem az abroncsokon.
Már másfél évtizeddel ezelőtt is komoly ütemben zajlott a fejlődés, a Fulda 2003-ban pedig nagyot akart dobbantani. Egy új, kimondottan versenycélokra készült széria bemutatását tervezte, Carat Exelero néven. A teszteléshez (és reklámozáshoz) pedig felkérték a Maybachot, hogy építsen egy olyan autót, ami 315 mm széles papucsokat viselve is képes 350 km/órás sebességet elérni. A súly nem számít.
Nem ez volt az első példa a két márka együttműködésére, 1938-ban hasonló okból fogtak össze, akkor még a W38 Stromlinienfahrzeug töltötte be az Exelero szerepét, a célsebesség pedig 200 km/h volt. Az aerodinamikus forma már ekkor is kulcsszerepet játszott, a csepp alakú karosszériát próbálták a dizájnerek visszaidézni a 2003-as rekordautó tervezésekor. Érdekes és egyben meglepő lépés volt, hogy erre a feladatra 4 diákot kértek fel a Pforzheimi Dizájn Akadémiáról, hogy egy ütős exteriőrt dobjanak össze az Exelero számára. 9 hónappal később döntöttek, Fredrik Burchhardt ötletét valósították meg.
A Maybach 57 limuzin padlólemezét használták fel, persze nem hagyták érintetlenül. A gumiteszt miatt 16 centivel kiszélesítették, a kabint pedig hátrébb tolták, hogy oldalról megmaradjon az örök kupéforma. A komplett futóművet és váltót egy az egyben átemelték a luxusautóból, tulajdonképpen a motorját is, csak azt még előtte megpiszkálták egy kicsit. Az 5,5 literes hengerűrtartalmat 5,9-re növelték, a turbókat is nagyobbra cserélték, ami végül 691 lóerőt és 1000 Nm-es forgatónyomatékot eredményezett. Impozáns számok, de szükség is volt rájuk, mivel az autó szárazon 2,6 tonnával mérlegelt, megtankolva, mindennel együtt közel volt a 2,9 tonnához. A Fulda csak örült ennek, mivel az extrém súly és a tempó azt jelentette, hogy az újdonsült abroncsoknak átlagon felüli terhelésben lesz része.
Még a komótos, 5 fokozatú automatával is képes volt 4,3 másodperc alatt álló helyzetből 100-ra gyorsulni, hátsó kerekeit az irtózatos nyomaték miatt pedig imádta forgatni, még menet közben is. A német gyártónak mindössze 25 hónapjába telt elkészíteni a nagy behemótot, 2005-ben mutatták be Berlinben a Tempodromon. A debütálás napja május 11-re esett, de még előtte, május 1-jén felküldték az Exelero modellt a Nardo versenypályára. A hatalmas, kör alakú aszfaltcsíkon nem lehetett kimaxolni az autót, de Klaus Ludwig pilóta így is sikerre vitte a Maybachot és a Fuldát: a 347 km/órás határt átlépték, végül 349 km/órával zárt a „batmobile”. Fogyasztása ekkor 100 liter volt 100 kilométeren!
Miután teljesítette célját, a németek árverésre bocsátották a rekordautót. Nem gondolkodtak a sorozatgyártáson, csupán egyetlen példányt készítettek belőle. Ritkasága és elért érdemei miatt igencsak borsos vételárat határoztak meg: 5 millió eurót kértek érte. Nem meglepő módon egyből lecsapták rá, a gyémántokban utazó Andre Action Diakite Jackson (igen, ez egy név) volt a szerencsés vevő. Később kölcsönadták Jay-Z-nek egy videoklipp forgatására, ami után gazdát cserélt, majd 2011-ben ismét árverésre bocsátották, ekkor már 8 millió euróért hirdették. Egy Birdman művésznevű rapper igényt tartott rá, de végül mégsem állapodtak meg, csak az ígérgetés ment össze-vissza.
Igaz, a Fulda volt az ötletgazda, hiszen az ő kérésére építették meg az Exelerot, végül mégis a Maybach aratta le a babérokat. Elvégezték a feladatot, amolyan németesen. Semmit sem bíztak a véletlenre, a forma, a motor és gyakorlatilag minden porcikája az autónak túl van méretezve, de pont ez benne a lenyűgöző. Elég lett volna egy jellegtelen, aerodinamika ihlette kasztni, amivel 350 km/h körül tudnak menni, de nem, ők inkább megcsinálták minden idők legmenőbb koncepcióautóját. Gyémántkereskedő ide, Jay-z oda, az Exelero mégis Batmannek állt volna a legjobban. Lakkfekete fényezésével beleolvadna a gothami éjszakába, hangjától a legtöbb piti gonosztevő haza szaladna, látványától pedig még Joker mosolya is az arcára fagyna.
