2020. december 07. | 09:58

Kinek kell az önvezetés, amikor a gondolatainkkal irányíthatjuk az autókat?

Elon Musk nem is olyan rég azt ígérte, hogy még az idén kiszélesítik azon felhasználók körét, akik megkapják a Full Self-Driving Beta szoftvert, azaz a teljes önvezető funkciót. Így hamarosan majd saját magukat irányító Teslákkal találkozhatunk az utakon. De mi lenne, ha a rendszer képes lenne olvasni a gondolataidban? Ezáltal átvehetnéd az iránytást az autód felett, és a gondolataid segítségével juthatnál el az úticélodhoz.

Ez elsőre nagyon úgy hangzik, mintha egy tudományos fantasztikus film forgatókönyvéből ollóztuk volna ki. Ám egy frissen benyújtott szabadalomból kiderül, hogy a Honda ténylegesen egy futurisztikus gondolatolvasó technológián dolgozik.

Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalához benyújtott szabadalmi kérvényben egy „agy-gép interfészt” található, amely képes észlelni az agyhullámokat, megérteni a felhasználó szándékait és ennek megfelelően irányítani a járművet. Például a szabadalom részeként benyújtott ábrák azt mutatják be, hogy egy motoros hogyan használhatja a technikát arra, hogy a gondolataival végrehajtson egy első keréken gurulást (stoppie) és egy hátsó keréken egykerekezést (wheelie).

Normál esetben ezekhez a trükkökhöz nem kevés ügyességre és tapasztaltra van szükség, és egy apró hiba is komoly esést eredményezhet. De a technológia – legalábbis a Honda szándékai szerint – segítséget nyújthat a motorosnak azzal, hogy mikor érzékeli az egykerekezéssel kapcsolatos agyhullámokat, a rendszer átveszi az irányítást a motor felett. A szabadalom azt is részletesen kifejti, hogy ezt követően a rendszer hogyan hajtja végre az egykerekezés mutatványát a kuplung és a gáz finom adagolásával. 

A rendszer alapját a bukósisakba épített elektródák jelentik, amelyek érzékelik a motoros agyhullámait. Ezek az impulzusok aztán a motort irányító agy-gép interfész számítógépre érkeznek. Bár a szabadalomhoz csatolt ábrákon mindössze az látható, hogyan segíthet ez a megoldás egy wheelie vagy stoppie végrehajtásában, ám a Honda szerint a technológia négykerekű járművek esetében is alkalmazható. Ez adott esetben egy rendkívül hasznos segédeszköz lehet a versenypályákon. Így nem kell attól tartani, hogy egy tapasztalatlan sofőrön kifog egy nagyobb teljesítményű modell, mint például a Honda Civic Type R, és edzés közben véletlenül összetöri azt.

Ezenkívül a szabadalom leírja azt is, hogy az agy-gép interfész hogyan tud alkalmazkodni egy vezető képességeinek szintjéhez és csökkenteni tudja az elektronikus segítséget, ahogy a sofőr egyre több tapasztalatot szerez. Emellett javíthatja a közúti biztonságot azáltal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri, amikor a sofőr fékezni, kormányozni vagy gyorsítani készül.

Természetesen a szabadalom önmagában még nem garantálja, hogy a Honda időt, energiát és pénzt áldoz majd a technológia fejlesztésére, de azt tökéletesen megmutatja, hogy a Honda hogyan képzeli el a vezetést támogató rendszerek jövőbeni fejlődését.