Flancos francia – Renault Alpine A310

Közzétéve:
2020-07-04, 14:30

Az Alpine A310-es sosem tudott kiemelkedni legendás elődje árnyékából, de futurisztikus formaterve és V6-os motorja rendkívül különlegessé tette.

 

Aki ismeri az Alpine-t, az nyugodt szívvel állíthatja magáról, hogy jártas az autóipar és a motorsport történelmében. Na, itt persze nem a fejegységekre és auto-hifikre szakosodott Alpine-ra gondolok, hanem arra, amelyik hosszú éveken keresztül a legzsiványosabb Renault-kat gyártotta, főként ralipályákra. A patinás francia cég már-már teljesen a feledés homályába merült, amikor 2017-ben egy kisebb csoda folytán feltámasztották, és piacra dobták a legendás felmenőket idéző A110-et. Ekkor a média valósággal felrobbant, hirtelen mindenki retro-Renault-rali-lázban égett, az újságírók és rajongók elolvadtak. Sokáig abban a hitben voltam, hogy az 1961-es A110-es volt az egyedüli modell az Alpine kínálatában, de mikor jobban elmélyedtem találtam egy ugyan kevésbé híres, de legalább annyira különleges gyöngyszemet, az A310-est.

Alpine A110

Az A110-es prominens résztvevője volt az 1970-es évek ralifutamainak, olyannyira, hogy 1973-ban megnyerték vele a Monte Carlo Ralit, vele együtt pedig a világbajnokságot. Kétségkívül ebben az évben érte el zenitjét a modell, de érdekes módon már 1971-ben elkészítette utódját az Alpine.

Alpine A310

A francia formatervezők szakítottak a gömbölyded, kólásüveg dizájnnal és egy szögletes, már-már a ‘80-as évek trendjét előrevetítő karosszériát álmodtak meg a következő generációnak. Bíztak a farmotor-hátsókerék-hajtás kombinációban, alapjaiban nem bolygatták meg a receptet, így megőrizte autentikusságát az A310. Az alapkivitel 1,6-os négyhengeres benzinest (Gordini) kapott, amely 127 lóerő leadására volt képes, hála a két duplatorkú Weber 45 DCOE karburátornak.

Alpine A310

Az 1971 és 1976 között gyártott korai példányok könnyen felismerhetőek voltak: gyakorlatilag az autó orrát teljes szélességében fényszórók uralták, szám szerint hat. Ha ez került sorozatgyártásba, akkor vajon milyen lehetett a prototípus?! Még mai szemmel is futurisztikus, kevés autó rendelkezett akkoriban ehhez hasonló radikális megjelenéssel. Sajnos legnagyobb gyengesége a gyengesége volt: komolyabb menetdinamikát vártak az emberek egy ilyen űrhajótól, mint, amit a 127 lóerő képes volt nyújtani. Ezen nem sokat javított az Alpine lépése, amikor anyagi megfontolásból piacra dobta az SX változatot. Ebbe csupán 95 lóerő jutott, nem igazán szaggatta fel az aszfaltot.

Alpine A310 V6

1976-ban egy markánsabb változás érkezett a típus történelmében: Robert Opron felvarrta a ráncait, és a külsőhöz immáron méltó erőforrást párosítottak. Az új fejlesztésű, 2664 köbcentis V6-os PRV egységet pakolták bele, amit a Volvo és a Peugeot használt egy időben. A 90 fokos hengerszögű szívómotor 150 lóerő leadására volt képes, ami már elegendő volt ahhoz, hogy megfussa a 220 km/órát. Vezetési élményre a 911-es Porschét állították vele párhuzamba, a farmotor miatt gyönyörűen tudott kigyorsítani a kanyarokból. A nagyobb teljesítmény miatt közel megduplázódtak az eladási számok, de az ígéretes tendencia nem tartott sokáig, az A310 V6-ot nem fejlesztették tovább, ezáltal pedig egyre távolodott a német konkurenstől, amitől visszaestek ismét az értékesítési mutatók. Jellemzően Franciaországban vásárolták, az 1979-es „csúcs-évben” 781 példány talált gazdára, így finoman szólva se lett tömegcikk.

Alpine A610

Elődjéhez hűen az A310-et is indították raliban, igaz csak az 1977-es francia bajnokságon. Rövid szerepléséért valamelyest kárpótól, hogy Guy Frequelin bajnok lett az Alpine volánja mögött. Group 4-ben is meghatározó szereplő volt a futurisztikus Renault, olyannyira, hogy karrierjének alkonyán még piacra dobták ennek az „utcai” változatát, „Pack GT” néven 1983-ban debütált a csúcsváltozat. Itt 2,9 literre növelték a V6-os hengerűrtartalmát, így 193 lóerőt tudtak kipréselni a technikából.  A gyártást végül 1985-ben állították le végérvényesen, a négyhengeres kivitelekből 2340, a V6-osokból pedig 9276 példány kelt el a 14 éves modellciklus során. A széria ezután A610 néven futott, legömbölyített élekkel és feltöltött motorral próbált helytállni a riválisok között, több-kevesebb sikerrel. Remélem a 2017-es A110 „remake” után az Alpine tervez még hasonló terméket piacra dobni, egy modern, 2020-as köntösbe bújtatott A310-el újból felhívnák magukra az autós világ figyelmét! 

Az autós világ friss híreiért tekintsd meg az Alapjárat hírműsorát!

Kapcsolódó írások

Alpine A110 SportsX koncepció elölről
2020. január 31.
A rali ihletésű A110-ből csupán egy darab készült.
Jay Leno egy Renault R5 Turbo2 mellett
2019. április 30.
A Renault tüzes kisautóját tesztelte az amerikai showman

További hírek