A maranellói Ferrari múzeumban időszakos kiállítással emlékeznek meg a 90 éves versenyistálló történetéről
Idén, azaz 2019-ben van éppen 90 éve annak, hogy Enzo Ferrari úgy döntött, megalapítja versenyistállóját. Ez a jeles évforduló nem esik egybe a manufaktúra alapításával, de fontos mérföldkő a Ferrari történelmében.
A Ferrari Múzeum különleges „90 éves” kiállítása 2020 májusáig várja a látogatókat Maranellóban.
Enzo Ferrari már évek óta versenyzett, mikor 1929-ben megalapította a Societa Anonima Scuderia Ferrarit. Majd az 1930-as Mille Miglián állt rajthoz a csapat az Alfa Romeo által szállított autókkal. Az 1932-es Le Mans-i 24 órás után került az ágaskodó ló a versenyautók elejére.
Az időszakos tárlat egyik ékköve az 1931-es Alfa Romeo 8C 2300 Spider, neve a 2336 köbcentis motorjára utal. Eredetileg versenyautónak szánták, de készült belőle 188 darab, amit utcai forgalomba is engedtek. A Tazio Nuvolari által meghajtott 8C 2300 Spider versenyverziója megnyerte az 1931-es és 1932-es Targa Florio versenyt Szicíliában.
1940-ben a csapatát be akarta olvasztani az Alfa, de ezt ő nem engedte, így saját utakon
kezdett járni és megalapította új cégét az Auto Avio Costruzionit (AAC). Ugyanebben az évben építette meg a Fiat platformos Tipo 815-öt, amellyel a Brescia GP-n akartak elindulni.
1950 és 60 között indult be igazán a Ferrari, ebben az időszakban több mint háromszorosára nőtt az eladások száma. Ez többek közt annak is köszönhető, hogy a külső formaterveken olyan cégek dolgoztak, mint a Pininfarina, a Bertone, a Ghia illetve a Touring. A kiállításon megtalálható a Ferrari 500 F2, amellyel Alberto Ascari 1952-ben és 1953-ban is nyerni tudott a Formula-1-ben.
Több open-wheel autó is látható a kiállításon, többek közt az a Ferrari D50, amivel Fangio a negyedik világbajnoki címét szerezte. A Mike Hawthorn által hajtott 246 F1, amellyel egy ponttal verte meg Stirling Mosst. Illetve John Surtees 1963-as 156 F1-e, amivel első győzelmét szerezte.
Niki Lauda 312T-je szintén megtekinthető a kiállításon, amellyel megnyerte az első F1-es világbajnoki címét, illetve Jody Scheckter 1979-es F1-es világbajnok 312 T4 típusú versenyautója is.
Az F1 modern korát Michael Schumacher utolsó bajnoki autója, az F2004, illetve Kimi Raikkonen győztes F2007-ese mutatja be.
A kiállításon megtalálható a 166MM, amely Le Mans-ban, a Spa-ban és a Mille Miglián is győzedelmeskedett. Valamint a 275P, amely 1964-ben megnyerte a Sebringi 12 órást, az 1000 km-es nürburgringi megmérettetést és Le Mans-i 24 órást is.
Ezen felül a márka technikai fejlődését hyperautókon keresztül mutatják be, vagyis életnagyságban megtekintheted a 288 GTO-t, az F40-et, az F50-et, az Enzót, a LaFerrarit és az egyetlen P80 / C-t.
A szerkesztőségből Alex és én is voltam olyan szerencsés, hogy eljuthattam már erre a "szent helyre". Mind a ketten rajongunk a Ferrari kultuszért. Idén lesz még dolgom Olaszországban, az egyik kiruccanást megérné megtoldani egy nappal, hogy személyesen is láthassam ezt a különleges tárlatot.