Elsőre furcsának tűnhet, van oka annak, hogy sokan a jobb oldalon ülve vezetnek nap mint nap. Persze vannak nehézségek, mégis sokan vállalják ezeket.
Egy olyan ember számára, aki sosem vezetett a másik oldalon, a jobbkormányos autók igencsak furcsának tűnhetnek. Bevallom, sosem vezettem még az „anyós ülésről”, de párszor elképzeltem, milyen lehet.
Nyilván az olyan országokban, ahol baloldali közlekedés van érvényben, más a helyzet, ám Magyarország 1941-ben tért át (két ütemben, előbb július 6-án a vidék, majd november 9-én Budapest és környéke) a jobb oldalra, így a ma élő emberek jelentős része sosem tapasztalta meg a korábbi állapotokat. Persze akadnak Európában a mai napig „fordított” országok, az Egyesült Királyság mellett ilyen hely Írország, Guernsey, Jersey, a Man-sziget, Málta és Ciprus.
Tehát egy átlag magyar számára igencsak fura lehet, miért vesz valaki olyan autót, amelyben a „rossz” oldalra szerelték a kormányt. Hiszen az előzés sokkal nehezebb, egy jegykezelő gépnél, sorompónál vagy akár egy gyorséttermi kiszolgáló ablaknál kész kálvária érvényesülni.
A válasz egyszerű: azért, mert sokkal olcsóbbak az ilyen autók. Na persze nem új korukban, hanem akár már pár éves használtként is, mivel a fő exportőrnek számító Egyesült Királyságban igen magasak a biztosítási díjak, az adók és a javítási költségek is, nem nagyon éri meg egy 10-15 éves átlagos kocsit fenntartani, így hamar elveszítik értéküket, ami kapóra jön az olyan országokban, ahol nem mindenki engedhet meg magának egy vadonatúj négykerekűt sok millió forintért.
Itthon 7562 darab jobbkormányos autó rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, tehát elméletileg ennyit használnak forgalomban, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között megtalálható, hogy 2023 első fél évében 4 141 267 darab személyautó rendelkezett érvényes forgalmival hazánkban. A szám tehát elenyésző – tavaly például több mint százezer új autót helyeztek forgalomba, és akkor a használtakról nem is beszéltünk – mégis azt mutatja, vannak, akiknek megéri az anyagi előnyt a néhány kellemetlenség.
Persze ennél több jobbkormányos jármű érkezik hozzánk, ám sokan eleve bontási céllal hozzák be ezeket, általában a prémium márkák (Audi, Mercedes, BMW) jobban felszerelt termékei azok, amik népszerűbbek, az alkatrészeikből ugyanis a vételár kétszerese is kijöhet, illetve nem kell vesződni a hazánkban híresen bonyodalmas forgalomba helyezéssel. Mivel az Egyesült Királyságból vámmentesen hozhatók haza a járművek, így csak pár dologra kell költeni ahhoz, hogy magyar forgalmit kaphassunk.
Először is be kell fizetni az ÁFA-t, továbbá az első fényszórókat muszáj kicserélni, hisz a másik oldalon épp fordított vetítési képet alkalmaznak, ami esetünkben az út közepe felé világítást jelentené, erősen vakítaná az összes szemből jövőt. Amennyiben egy ködlámpával szerelt a jármű, úgy a hátsó lámpák cseréje is szükséges, ezeken kívül azonban semmiben nem különbözik a honosítási procedúra egy környező országbeli autóhoz képest.
A forgalomba helyezést némiképp nehezíti, hogy a szabályok szerint legalább egy éve annak a személynek a birtokában kell lennie a kocsinak, aki forgalomba szeretné helyezni, valamint érvényes kinti műszakival is rendelkeznie kell, hogy itthon elindítható legyen a folyamat. Nem véletlen tehát, hogy sokan az egyszerűbb bontás mellett döntenek.
