Az autóipar eddigi története egyik legnagyobb változásán megy keresztül annak köszönhetően, hogy az egyre szigorúbb emissziós normáknak köszönhetően a szabályalkotók folyamatosan igyekeznek háttérbe szorítani a fosszilis energiaforrásokat használó járműveket. Ennek eredményeként az új személyautók szemmel is jól látható drágulásnak indultak, függetlenül a hajtáslánc típusától. A villanyautók a relatíve kis hatótávolság, a hosszadalmas töltési idő, valamint a töltőhálózat alacsony lefedettsége miatt még mindig nem számítanak a legnépszerűbb választásnak.

A Check24.de megbízásából elvégzett, több mint 2030 résztvevővel készített reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autók továbbra is sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint villanyos hajtással rendelkező társaik.

A felmérés során olyan embereket kérdeztek, akik az elmúlt 12 hónap során vásároltak új autót, vagy éppen autóvásárlás előtt állnak. A válaszadók csupán 10 százaléka választott villanyautót annak ellenére, hogy üzemben tartási költségek tekintetében jóval olcsóbbnak számítanak, mint a hagyományos kocsik.

A Check24.de kimutatásából az is kiderül, hogy egy elektromos autó tulajdonosának jóval kevesebbet kell költenie például az üzemanyagra.

A portál számításai alapján egy átlagos autós éves szinten nagyságrendileg 11 ezer kilométert tesz meg, miközben az átlagos üzemanyag-fogyasztás pedig 7,8 liter/100 kilométer. Ez annyit jelent, hogy egy év alatt mintegy 1385 eurót (aktuális árfolyamon számolva 485 ezer forintot) hagy a benzinkúton. Azonos futásteljesítménnyel kalkulálva ugyanennek a távolságnak a megtétele egy villanyautós számára csupán 730 euróba (256 ezer forintba) kerül, vagyis egy benzines autó tulajdonosa csaknem kétszer annyit költ üzemanyagra egy év alatt.

Bár az áram a benzinhez képest olcsónak számít, ugyanakkor társadalmi szinten az elektromos autók használatára történő átállás kifejezetten drága mulatságnak számít. A Deutsche Bank elemzői annak jártak utána, hogy mennyibe kerül megspórolni egy tonnányi CO2-kibocsátást annak köszönhetően, hogy a belső égésű motoros autókat villanyhajtásúakra cseréljük. Ebbe beleszámolták az összes létező, az állam által nyújtott kedvezményt, kezdve a fejlesztőknek és a gyártóknak biztosított juttatásoktól, egészen a vásárlási kedvet ösztönző állami támogatásokig.

A kutatás során arra jutottak, hogy mindez az adófizetőknek nagyságrendileg 800-1000 eurójába (280-350 ezer forintjába) kerül. Egyúttal a bank szakemberei kiemelik, hogy ha ugyanezt az összeget az ipar más területein költenék el, akár 16-20 tonna szén-dioxid légkörbe jutását is meg lehetne akadályozni. Vagyis a Deutsche Bank arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi szabályozás nem felel meg sem az ökológia, sem az ökonómia elvárásainak.

A szakértők szerint az Európai Unió zöld szemlélete sokkal inkább a személyautók közlekedésében, mintsem a szén-dioxid-kibocsátásban látja a problémák gyökerét, ugyanis egyetlen más kontinens sem tervezi betiltani a belső égésű motoros járművek értékesítését. Jelenleg leginkább a nagyvárosi közlekedésben van létjogosultsága az elektromos hajtású járműveknek, ám a nagy távolságok megtételével járó személy- és áruszállítás területén még hosszú időre van szükség ahhoz, hogy az villanyhajtásra reális alternatívaként lehessen tekinteni a belső égésű motorok helyett.

Emellett egyes autógyártók vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a személyautók árában tapasztalható drágulás oda vezethet, hogy a társadalom jelentős része nem tudja majd megengedni magának, hogy saját autót birtokoljon.