Vannak olyan pillanatok, amikor a rutinosabb sofőröknek is kínszenvedést okoz a párhuzamos parkolás. Szűk helyekre nem mindig lehet beférni, még akkor sem, ha az olykor valóban okosabb utasunknak elméletben könnyebben menne.
A parkolást segítő ötödik kerék leghírhedtebb változatát a kaliforniai Brooks Walker találta fel 1932-ben, majd hat évvel később szabadalmát jóvá is hagyták. Egy 1933-ban bemutatott kisfilmben látható, hogy egy négyajtós Packard hátsó részéből a többihez képest merőleges pótkerék leereszkedik az úttestre, ezzel megemelve az autó hátulját. Ezt követően úgy lehetett irányítani oldalirányba, mintha egy óramutató lenne.
A mérnök célja az lett volna, hogy a nagyméretű limuzinok is beékeljék magukat a New York-i vagy San Franciscó-i parkolóhelyekre, ahol általában kisebb gépkocsik álltak, szűkebben. A találmány iránt azonban a gyártók nem mutattak érdeklődést.
A feltaláló az ötvenes évek elején rukkolt elő újra az ötödik kerékkel, amit ez 1951-es évjáratú Cadillac Series 60 Special-ön mutatott be. Ezt az 1952-es Észak-amerikai Nemzetközi Autókiállításra is magával vitte, ahol állítása szerint a kütyü 135 dollárért (mai árfolyam szerint átváltva kb. 740 ezer forint) volt beszerelhető bármilyen típusú autóba lehetséges tömeges gyártás esetén. Mivel a rendszer a Cadillac csomagtartóját teljes egészében elfoglalta, továbbá az autógyártók borsosnak ítélték az árát, köszönték, de nem éltek a forgalmazás lehetőségével.
Egy évvel később az ötödik kereket sikerült egy 1953-as Packard Cavalier csomagtartóján kívülre, a lökhárítóra helyezni. Ennek prototípusa a mai nap is megvan működőképes állapotban. Az aktiválása is egyszerűsödött, egy műszerfal alatt található gomb megnyomásával egy sor fogaskerék, valamint néhány hidraulikus szivattyú és vezeték segítségével leereszkedett az abroncs, ezzel végrehajthatóvá vált a manőver. Walker nagy meglepetésére az autógyártók ezúttal sem akarták hasznát venni a leleményes megoldásnak a komplikált összeszerelhetősége miatt.
Brooks Walker az 1970-es évekig kitartóan fejlesztette találmányát, amelyet egy 50-es évek eleji Fordra és egy 1957-es Oldsmobile kombira is felszerelt. Ezekről azonban fennmaradt dokumentáció nincsen. A reménytelennek tűnő helyzet azonban a XXI. századi autók fejlődésére, azon belül is az aktív parkolássegítő rendszerre drasztikus hatással volt. Ebből is látszik, hogy a leleményesség egyféle művészet. Amint elveszítjük a megalkotóját, értékesebbé, felkapottá válik az általa teremtett szellemi érték.
