2018. október 01. | 12:05
Alapjárat

Felvetődött, hogy átvontatják a sivatagon a Toyotát, ha egyáltalán nem indul el.

Fordító: Hajdu Balázs

Két magyar arra vállalkozott, hogy autóval teszi meg az utat Budapestről egészen Szingapúrig. Ha kíváncsi vagy az előzményekre, a cikk után megtalálod eddigi kalandjaikat.

Evelin és Ferenc beszámolt a legújabb fejleményekről:

Dalanzadgad felé tartottunk, ahol találkozónk volt Giampieróval. A város határától nem messze az automata váltó elkezdett furcsán viselkedni. Hirtelen visszaváltott harmadik fokozatba és a magas fordulatszám vagy sebesség ellenére sem kapcsolt feljebb. Elég aggasztó jelenség.



Giampiero már pár napot eltöltött a sivatag környékén, a terv pedig az volt, hogy együtt haladunk tovább. Próbáltam neki megmutatni az önindítóval, és a váltóval kapcsolatos problémákat, ám éppen akkor egyik sem jött elő.


 
Azonnal szervizbe mentünk, ahol a szerelők egyszerűen nem akartak hozzányúlni az önindítóhoz. Hogy őszinte legyek, én se nagyon akartam, hogy az autómon dolgozzanak, úgy néztek ki, mint akik nem tudják, hogy mit csinálnak. Mindemellett nekik sem tudtam megmutatni a problémát, így hát kénytelen voltam elmagyarázni, ám félő, hogy nem értettek meg mindent.



Bejelentkeztünk egy szállodába, és úgy döntöttünk, két éjszakát maradunk. 

Lotte és Niels már úton voltak Ulánbátorból, kezükben a friss és ropogós kínai vízumukkal, így hát nekik is lehetőségük nyílt csatlakozni hozzánk a Góbi-sivatag felé vezető úton.

Az önindító meghibásodása továbbra sem hagyott nyugodni. Amikor hideg volt a motor, csak kattogást hallottunk, beindítani nem sikerült. 4-5 próbálkozás után aztán elindult.



Következő nap aztán súlyosabb lett a probléma, és még nehezebben indult a motor. Három különböző szerelőnél jártam Dalanzadgadban. Rákerestem a problémára az interneten, valamint apámmal is beszéltem, aki sokat tud az autókról, és az autószerelőkről. Minden szükséges információval a birtokomban meg voltam győződve róla, hogy csak egy alapos tisztításra van szükség. Sajnos azonban nem volt meg a kellő tapasztalatom, hogy egyedül belevágjak a műveletbe.



Egyik szerelő sem vállalta a munkát, így hát kicsi tanácstalanná váltam. A város nagyon közel volt a Góbi-sivataghoz: nagyon kihalt volt, és elmaradott. Annak ellenére, hogy az autónk nem igazán modern, a szerelők egyszerűen elutasították a feladatot.

Két lehetőségünk maradt: visszamegyünk 600 kilométert, és a hivatalos Toyota márkaszervizben próbálkozunk, vagy megkeressük Chinzo egyik emberét.



Hétvége lévén a Toyota szerviz nem igazán volt opció. Túl sok időnk sem maradt. Chinzo emberei tudtak volna segíteni, ám ekkorra már Giampiero is izzította a szálakat. Talált egy embert, aki sivatagi raliautókat javít. Ő azt mondta, hogy az önindítóval kapcsolatos gond nem annyira komoly, így hát inkább folytassuk utunkat, mint forduljunk vissza. Kínában jó eséllyel találunk szerelőt, addig pedig türelmesen próbáljuk elindítani a motort. Giampiero felajánlotta, hogy végigvontat minket a sivatagon, ha a Toyota egyáltalán nem indulna el. Reméltem, hogy ez soha nem fog bekövetkezni, így hát a következő reggelen elindultunk nyugat felé.



Az első célállomásunk Yolin Am volt, egy csodálatos kanyonvidék, ám ezen kívül néhány jégmezőre is számítottunk út közben. Hallottuk, hogy a kanyonban még nyáron is megmarad némi jég, ám ez idén már nem volt igaz. Ezzel együtt nagyon élveztük a napot, most már két autóval haladtunk előre. Olyan úton mentünk keresztül, ami tulajdonképpen egy kis vízzel teli folyómeder volt.



Giampiero az elmúlt néhány évtizedben körbeutazta a világot és dokumentumfilmeket készített. Az út során fantasztikus történeteket mesélt utazásról és munkáról, valamint néhány filmes alapismerettel is gazdagabbak lettünk. Csodás helyen voltunk, alig vártuk, hogy megvághassuk az anyagot, amit itt forgattunk.



Az autós túrázás két járművel azért lényeges különbségeket rejt. Először is, sokkal biztonságosabb. Ez azt jelenti, hogy ha lerobbansz, vagy elakadsz, rögtön ott a segítség.

Giampiero autója egy felfedezésre felkészített Land Rover Defender, ami ezen a ponton sokkal megbízhatóbbnak tűnt, mint a mi járgányunk.



Örültem, hogy nem egyedül kell végigmennünk a Góbi-sivatagon. Nagyon vártuk, hogy Niels és Lotte is megérkezzenek, így együtt fedezhetjük fel a homokdűnéket.

Az írás szeptember 18-án került publikálásra.

A Budapest-Szingapúr overlanding-sorozat eddigi részei:

Overlandsite