Kérlek ne legyél hülye, és ne száguldozzál felelőtlenül az autóddal/motoroddal!
A magyar rendőrség megállás nélkül azt szajkózza, hogy a sebességhatárok be nem tartása, valamint az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés potenciális balesetveszélyt hordoz magában. Ennek ellenére Magyarországon gyakori jelenségnek számít a gyorshajtás (sajnos az ittas vezetés is), márpedig a tények azt mutatják, hogy a gyorshajtás bizony nem vezet semmi jóra.
A halálos kimenetellel járó motorbalesetek nagyon sok esetben a sebességhatárok be nem tartására vezethetők vissza. Előfordul az is, hogy a kikanyarodó autó okozza a balesetet, ami arra utal, hogy a sofőrök hibásan mérik fel a motorosok sebességét, vagy egyszerűen későn veszik észre őket. Pont emiatt kéne óvatosabbnak lenniük a vasparipával közlekedőknek, ugyanis a motorosok halálos balesetének esélye húsz-harmincszorosa a gépjárművel utazókénál, derül ki a DAS Jogvédelmi Biztosító gyorshajtásról szóló összefoglalójából.
Gyorshajtás miatt kétféle (közigazgatási vagy szabálysértési) bírságot lehet begyűjteni. Helyszíni bírságot már a legkisebb sebességtúllépés miatt is fizethet az ember, ez 30 000 forint alatti összeg is lehet. A rendőrök az objektív felelősség elve alapján csak nagyobb mértékű sebességtúllépés esetén szabnak ki közigazgatási bírságot, ilyen esetben minimum 30 ezer forintot kell fizetnie a szabályszegőnek. A sebességmérő eszközök 100 km/óráig 3 km/órás hibahatárral számolnak. Az autópályán 150-nél kezdődik a bírságolás (130-as plafon mellett), ha 240-nel méri be az embert a traffipax, akkor 300 ezret fizethet a gyorshajtó.
A KRESZ kimondja, hogy a járművezetőnek az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt meg kell tudni állítani a járművét, amelyre az adott körülmények között számítania kell (figyelemmel kell lenni az út vonalvezetésére, az útburkolat minőségére és állapotára, az utasokra és a rakományra is). Abszolút sebességtúllépésről akkor beszélhetünk, ha a sofőr a megengedett sebességet lépi túl. Relatív sebességtúllépés abban az esetben áll fenn, ha a sofőr az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet (pl. ha esős időben nem lassít vagy az út ívéhez mérten gyorsan hajt). Ez azt jelenti, hogy a megengedett sebesség betartása is minősülhet gyorshajtásnak, azaz büntethető is bizonyos esetekben.
Gyalogosok vs. gyorshajtás
Ha egy jármű 32 kilométer/órával üt el egy gyalogost, akkor az esetek 5%-ban lesz végzetes kimenetelű a baleset, ez az arány 85 százalékra (!!) növekszik 64 kilométer/órás tempó mellett. Ezért fontos, hogy a lakóövezetekben és kijelölt gyalogosátkelő-helyeknél mindig betartsuk a sebességhatárt.
A gyorshajtás mindezek mellett növeli a kibocsátott káros anyagokat, rontja az ottlakók életminőségét, arról nem is beszélve, hogy az üzemanyag-fogyasztást is megnyomja, vagyis végső soron saját magával is kiszúr valamilyen szinten a gyorshajtó. Nyilván az sem jó, ha valaki túl lassan megy, mert azzal megakasztja a forgalmat, sőt, az is lehet balesetveszélyes, de az már egy másik téma. Most az lenne a fontos, ha mindenki belátná: a gyorshajtás egyáltalán nem fancy.
