2018. október 30. | 18:00

Sokáig kellett rá várni, de megérte! Végre elkészült a kis Miatám és jobb, mint valaha!

Ha követed az írásaimat, akkor olvashattad azt az augusztusi cikkemet, amiben egy elég szomorú esetről írtam. Történt ugyanis az év nyolcadik hónapjának 14-én délután, hogy munkából hazafele egy bolgár kamionos elég csúnyán megforgatott az M0-ás autóúton. Később realizálódott bennem, hogy mekkora mákom is volt, hogy karcolás nélkül kiszálltam a kisautóból.

Előző héten, azaz október végén vissza is ülhettem végre a fakormányos, nagypapás roadsterembe! Még pont elcsíptem a vénasszonyok nyarának végét, így önfeledten autózhatok még pár napot tető nélkül. Bár azt hittem, hogy idén már nem lesz rá módom, így ki is használtam a hétvégi őszi napsütést és autóztam is egyet, elvégre több mint két hónap után most kaptam vissza a másik felem...

Na, de mi is történt a baleset óta?

Végül dűlőre jutottam magammal és megtartottam a kocsit, bár ez az előbbi sorokból kiderült számodra, és nem is szándékozom megválni tőle!

Az augusztus elég lassan telt, többször eszembe jutott az a délután, tényleg megviselt. Másfél héttel az eset után felkeresett a kárszakértő időpont egyeztetés miatt. Pár nappal később szemügyre is vette a roncsot, az esetet hallva ő is csodálkozott azon, hogy élve megúsztam a dolgot. Mivel az autóm korához képest jó állapotban volt, ezért egész jó ajánlattal rukkolt elő, amit el is fogadtam. Így a szerelőm elkezdhette megbontani az NB hátulját.

Az előzetes várakozásoknak megfelelő állapotot talált a kasztni alatt. Mivel őszre amúgy is be volt ütemezve még pár dolog, többek közt egy motorgenerál, üléscsere és az ajtóim lakatolása, ezért egy füst alatt letudtunk mindent. Optimális esetben október elejére kész is lett volna, de késett egy alkatrész, ami nélkül nem tudott tovább haladni a javítási munka, illetve a fényezők sem tudták időben fogadni az MX-5-öt.

A lényeg az, hogy újra csatasorban a kanyarvadász, most már 95%-ig olyan, amilyet megálmodtam magamnak évekkel ezelőtt. Október 8-án volt két éve, hogy nálam van. A következő szezon előtt még klímásítani szeretném, bár tudom, hogy nem lesz egyszerű, de állok elébe! Ha valakinek van tapasztalata ilyen téren, akkor szívesen fogadok minden tanácsot.

A bolgár biztosítónak nem volt magyar partnere, így a Magyar Biztosítók Szövetségének munkatársai vették kezükbe az ügyemet. Nem hittem, hogy ezt fogom leírni a végén, de maximálisan meg vagyok elégedve velük! Igen, jól látod valami úgy működött, ahogy kellett. Normálisan, lelkiismeretesen kezelték az egész helyzetet. Kéthetente küldték az e-mailt, hogy éppen, hogy áll az ügyintézés folyamata. Végül két és fél hónappal az eset után meg is érkezett a kártérítés.

Eközben Adri Miatája motorcserén esett át, most éppen gátlókat fog benne cserélni a kollegina a hosszúhétvégén. Ja, és időközben torta is lett belőle, ugyanis szülinapjára megleptük egy MX-5 tortával.

De nagyobb nyűgje most nincs, szóval ismét két játékautó áll a szerkesztőség előtt!