Sokféle autó-motor házasítás kering a neten, de az abroncsokat nem éri meg cserélgetni.
Az józan paraszti ésszel is felfogható, hogy a motorok és az autók abroncsai teljesen más felhasználásra készültek, mégis fel-fel röppen a gumicsere téma külföldi fórumokban. Persze ez alapján a kezdetben Chevi erőforrásokkal szerelt Boss Hoss V8-as kétkerekűi, vagy a Honda VFR800-as motorjával szerelt Honda N600-nak sem lenne létjogosultsága, pedig ésszerűbbek a maguk módján. Miért is veszélyes tehát autóabronccsal szerelni egy motorkerékpárt?
Ahogy az azok számára egyértelmű, akik már kitámasztó kerék nélkül is magabiztosan tudnak bringázni, a kétkerekű (hosszában kétkerekű, mielőtt még valaki segway-re gondolna) járművek már egy minimális tempónál is a kanyar belső íve fele dőlve mozognak. Éppen ezért van az, hogy a motorgumik futófelülete ívelt, szemben az autógumikéval, ami sík. A Bridgestone gyárlátogatás során volt szerencsém megfigyelni mennyiféle rétegből áll össze az abroncs, mivel előre meghatározott irányú erőhatásoknak kell ellenállniuk. Ahogy a videón szereplő Honda Valkyrie hátsókerekének mozgásán is látszik, autógumi számára közel sem üzemszerű a használat.
Az autók futóművének fejlesztése során folyamatosan arra törekednek, hogy az útfelület egyenetlenségeit lekövetve úgy mozogjon a kerék, hogy lehetőleg a teljes futófelület érintkezzen az úttal. Logikus, hiszen így érhető el a legnagyobb tapadás, bár tény, hogy a kanyarokban komoly oldalirányú terhelésnek is kivannak téve az autókra szerelt gumik, a belső drótmerevítés és a különféle rétegek pontosan ezen erők ellenállására készültek.
Mivel a tapadó felülete sík, kanyarodás közben a motorokra szerelt autóabroncsok legjobb esetben is a futófelület és az oldalfal találkozásánál érintkeznek az aszfalttal. Ilyenkor a guminak csak egy kis felülete ér le, igaz ez nem feltétlen kisebb, mint egy normál motorgumi esetében. Komolyabb kanyarvételnél azonban előfordulhat, hogy már csak az oldalfal ér le, ekkor egyáltalán nem a tapadásra fejlesztett felület éri az utat és könnyen jöhet is a borulás. Nem véletlen, hogy a motorkerékpárgumik futófelületének kialakítása ívelt, így kanyarodás közben sem változik a tapadó terület mérete.
Hosszas országúti egyenesben akár ésszerűnek is tűnhetne a széles sík rész tapadását kihasználni, mivel ekkor jóval nagyobb felületen fekszik fel és kevésbé is kopik a gumi, de ez messze nem kompenzálja az oldaltartás hiányát és az oldalfal gyors kopását. Nem mellesleg kiszámíthatatlanná válik a motor a változó tapadás miatt, hiszen pont akkor csökken drasztikusan, amikor a megnövekedett terhelés miatt a legnagyobb szükség lenne rá.
Ha az idei szezonra fel akartál pattintani Batman mocijához hasonló görgőket a vasra ne feledd, Hollywood rég elkaszálta a fizika törvényeinek forgatókönyvét.
