Hibrid, plug-in hibrid, elektromos vagy hidrogén hajtású? Mi a különbség közöttük?

Érdemes tisztázni, mit is jelentenek a valóságban ezek a kategóriák, pontosan mi mennyire zöld, hogy ne essünk bele a fogyasztói társadalom jól irányzott csapdájába. A közlekedés zöldítése már régóta napirenden van az autóiparban, ez nem az elektromos autókkal megjelent gondolat.

Néhány példa a belső égésű motoros autók „zöldítésére”

A közlekedés zöldítése, azaz praktikusan a fogyasztás csökkentése már a 2000-es évektől meglévő terv. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi normák miatt szűrők sokaságát építik be a kipufogórendszerbe, egyre kisebbek a motorok (ez az ún. downsizing). Létezik már évek óta a start-stop rendszer, sőt, a 12V-os akkumulátort is lehet tölteni motorfék üzemben és fékezéskor. A fentiek egy-egy autó esetében kis jelentőséggel bírnak, tömeges méretben van inkább hatásuk.

Már majdnem hibrid…

Az elektromosítás első szintje a mikrohibridek és a lágy-, mild- vagy részhibridek kategóriája. Ezekben a hibridekben az a közös, hogy az ólom-sav akkumulátor mellett van egy plusz lítium-ionos akkumulátor pl. az egyik ülés alatt vagy a csomagtérben.

Ez egy nagyon kicsi, általában 0,5 kWh alatti akkumulátor. Lassításkor a generátor már nem csak a hagyományos 12 Voltos akkumulátort tölti fel, hanem ezt a kiegészítő akkumulátort is. Létezik ebből 12 Voltos és 48 Voltos rendszer.

Gyorsításkor a generátor villanymotorként is működni és a lassításkor visszanyert energiát felhasználva segít a belső égésű motornak az autó felgyorsításában. Mivel a gyorsítás igényli a legtöbb energiát, ezzel a rendszerrel alacsonyabb lesz a fogyasztás. A fogyasztás-csökkentés még mindig nem olyan mértékű, amit egy adott autón könnyen ki lehetne mutatni. Ráadásul tisztán elektromosan üzemmódban nem működik, azaz még a parkolóból sem tud kiállni az autó a benzinmotor nélkül, ezért is hívják ezeket rész-hibrid rendszernek.

Vigyázat, ezeket is hibridként árulják a kereskedők. Például a Suzuki szinte teljes termékpalettája (Swift, Ignis, Vitara, S-Cross) lágy hibrid. Teljes értékű hibrid ennél a márkánál a minimális darabszámban értékesített Swace; plug-in hibrid pedig az Accross.

Teljes értékű hibridek

A következő szint a teljes értékű hibridek szintje. Ez már képes tisztán elektromos üzemmódban hajtani a gépkocsit. Ugyan a tisztán elektromos hatótávolsága még viszonylag csekély, 2-3, max. 5 km, összességében ez az a rendszer, amellyel már jelentős üzemanyag-megtakarítást lehet elérni. Az akkumulátor kapacitása két-háromszorosa az előzőnek; ebben az esetben már 1-1,5 kWh.

Sok európai nagyvárosban (pl. Párizsban) a taxitársaságok már ilyen hibridre cserélték a korábbi dízel gépkocsi flottájuk jelentős részét. A klasszikus példa erre a Toyota termékpalettája.

Egy érdekes marketingfogás az „öntöltő” elnevezés, amellyel a japán márka a kényelem üzenetét akarta közvetíteni. Kérdés persze, hogy milyen szóhasználattal népszerűsítik majd ehhez képest a viszonylag új plug-in hibrid; illetve a 100%-osan elektromos termékkínálatukat.

Plug-in hibirdek vagy tölthető hibridek

A következő szint a plug-in, azaz külső áramforrásról tölthető hibrideké. Ezeknél már minden esetben lítium-ion akkumulátort használnak, amelynek kapacitása már kb. 10-20 kWh körüli. Modelltől függően 50-100 km tisztán elektromos hatótávolságot biztosít a konnektoros hibrid. Kedvelt típus, mivel a városi közlekedés lehet tisztán elektromos, de nagy távolság is megtehető velük.

Magyarországon jelenleg ez a kategória még jogosult a zöld rendszámra, de már évek óta lebegtetik ennek a szabálynak a kivezetését. Visszásság, hogy nem lehet ellenőrizni, valóban veszi-e a fáradságot a tulajdonos, hogy minden nap töltse az autót, vagy csak az ingyenes parkolás lehetőségével akar (vissza)élni. Mert bizony ezt az autót kell a leggyakrabban, általában minden nap tölteni, míg egy tisztán elektromos autónál heti 1-2 töltés is elég lehet.

Hatótávnövelő elektromos autó

Itt van belső égésű motor az autóban, de az csak az akkumulátor töltéséért felel, nem képes hajtani a gépkocsit. Az autót mindig a hatékony villanymotor hajtja, szükség esetén pedig, ha beindul a belső égésű motor, akkor az is a számára ideális fordulatszámmal jár, a fogyasztása is optimális.

Igazából egyetlen ilyen autó létezik, a BMW i3 REX kivitele, ahol 60 Ah (kb. 18,8 kWh) és 94 Ah (27,2 kWh) akkumulátor méretből lehet választani. Sokan ide sorolják az Opel Amperát és amerikai testvérét, a Chevrolet Voltot is, de ezeknél a gépkocsiknál a benzinmotor 110 km/h felett a hajtásba is bekapcsolódik, emiatt technikailag ez a modell plug-in hibridnek minősül.

Tisztán elektromos autók

És végül a teljesen elektromos járművek zárják a sort. Ezek esetében az akkumulátor kapacitása nagyon változó: a 2011-2016 közötti autók jellemzően 15-30 kilowattórásak voltak, mára a legtöbb új autó akkumulátora 40-60 kWh közötti. Nagy hatótávúnak tekinthetjük a 60 kWh feletti gépkocsikat, sőt, már 100 kWh feletti akkuméret is elérhető.

Fontos tisztázni, hogy nagy az autóvásárló felelőssége az akkumulátor-méret kiválasztásánál. Olyan kapacitást kell választani, ami picit a mindennapi igények felett van, így biztosítja a kényelmes és stresszmentes közlekedést, de nem szabad feleslegesen terhelni a környezetet egy túl nagy akkumulátorú autó vásárlásával.

A 40-50 kWh-s akkumulátor már 200 km feletti stabil hatótávot biztosít, ami a mindennapokra a legtöbbeknek bőven elég. A magyar átlag felhasználó napi 40-60-km-t tesz meg. Az elektromos autókhoz természetesen jár a zöld rendszám.

Bónusz: a tüzelőanyagcellás járművek

Magyarországon még nagyon kevéssé ismert kategória, amelyben a hajtáshoz szükséges energiát hidrogénben tárolják. Sokan ezt tekintik a hosszabb távú közlekedés jövőbeli alternatívájának és lehet, hogy igazuk is lesz, de várni kell még pár évet, hogy ez kiderüljön.

A tüzelőanyagcellás járművek gyakorlatilag villanyautók, csak kisebb a meghajtó akkumulátoruk, mint egy villanyautóban, kb. olyan kapacitású, mint egy plug-in hibridben. A meghajtáshoz szükséges energiát menet közben állítják elő úgy, hogy a tüzelőanyag cellába adagolt oxigén és hidrogén vízzé egyesül és eközben elektromos áram keletkezik.

A közlekedésben használt elektromos energia azért forradalmi jelentőségű, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a fosszilis energiahordozók helyett zöldebb motort használjunk. Ehhez párhuzamosan az is kell, hogy a villamosenergia-termelése is zöldüljön. Jelenleg 1,5 paksnyi napelemrendszer van hazánkban (ez természetesen nem teljesen kihasználható, csak a cél, hogy ezt megduplázzuk.

Óriási, akár több mint százszoros az akkumulátor méretbeli különbsége egy mild-hibrid és egy villanyautó között. Fontos, hogy mi, vásárlók tisztában legyünk a lehetőségekkel és felelősen ki tudjuk választani a legmegfelelőbb autót.

Ha tetszett ez az írás és szívesen olvasnál még a villanyautózásról, akkor az Iránytű az elektromos autózáshoz című, több mint 70 oldalas e-könyv hasznos lehet. Az e-book az alábbi oldalon megvásárolható néhány kattintással, a kiadvány információi pedig azonnal, papírpazarlás nélkül hozzáférhetők.