2020. augusztus 30. | 08:10

Miért pont ez lett a sorozat neve? Milyenek voltak a szabályok? Történelmi visszatekintés a 70 éves Forma-1 kezdeti időszakára.

2020-ban ünnepli 70. évfordulóját a Forma-1. Ebből az alkalomból David Tremayne, az F1 Hírességek Csarnokába tartozó legendás újságírója visszarepít téged oda, ahol minden elkezdődött. Miért éppen Forma-1 lett a bajnokság neve? Miért Silverstone-ban rendezték az első futamot? Ha velem tartasz, megkapod a választ a kérdésekre.

1. Hogy nézett ki a nemzetközi autóversenyzés, mielőtt létrejött a hivatalos Formula 1-es világbajnokság? Volt-e bármilyen hasonló sorozat azelőtt?

Igen, volt hasonló sorozat. Az Association Internationale des Automobile Clubs Reconnus (AIACR) volt a sportágat irányító szervezet, mely 1931 és 1939 között Európa-bajnokságot rendezett – ami nevét eltekintve világbajnokságnak felelt meg.

Egy rendkívül érdekes pontrendszer működött akkoriban. Négy pontot kapott az, aki a futam 75%-át teljesítette, aki 25%-ot, vagy annál kevesebbet, az pedig hét egységet gyűjtött be. A bajnokságban legkevesebb pontot szerző pilóta lett a győztes. A bajnokok között volt többek között az olasz Tazio Nuvolari, a német Rudolf Caracciola és Bernd Rosemeyer is. A legerősebb autókat az Alfa Romeo, Mercedes és Auto Union konstruktőrök adták. A bajnokságnak a II. világháború kitörése vetett véget.

2. Hogyan jött létre a Forma-1? Mikor találták ki, és ki volt az ötletgazda?

1946-ban a Commission Sportive Internationale, az AIACR sportági alszervezete megtette az első lépéseket az autóversenyzés háború utáni átszervezésére. Váltás történt az elnöki székben, a 80 éves Rene de Knyff helyére Augustin Perouse került, aki a nagydíjak újszerű lebonyolításáról szóló párbeszédet kezdeményezett. A bonyolult AIACR elnevezéstől is elköszöntek, és létrejött a napjainkban is ismert Federation Internationale de l’Automobile (FIA) szervezet.

Azt nem tudjuk biztosan, kinek az ötlete volt a hivatalos Forma-1-es világbajnokság létrehozása. Az érdemet általában Marquis Antonio Brivio-Sforzának tulajdonítják, aki Olaszországot képviselte a szövetségben. A szenvedélyes milánói autóversenyző 1935-ben Monacóban, 1936-ban pedig a Nürburgringen rendezett nagydíjon ért el dobogós helyezést.

1949-ben jóváhagyták, hogy a következő évben megrendezik az első FIA Forma-1-es világbajnokságot, melynek végén valakit világbajnokká koronáznak.

3. Miért pont ez lett a sorozat neve?

Amikor a CSI megszavazta az új autóversenyzési kategóriát, először Formula Internationale, illetve Formula A névre akarták keresztelni. Végül az 1-es szám azért került a sorozat nevébe, mert ez jelképezi leginkább a bajnokság elsőosztályú mivoltát.

4. Milyenek voltak az eredeti szabályok?

1947-től kezdve a szabályok 4,5 literes, normál szívómotorokkal, vagy 1,5 literes szupertöltős motorokkal rendelkező autók részvételét engedélyezték. Utóbbiak az úgynevezett „törpeautók” kategóriájában indulhattak. Ez olyan, mintha a mai F1-es mezőnyt összeeresztenénk az F2-esekkel. A dolog működött, így 1950 és 1953 között ezekkel a feltételekkel lehetett részt venni a világbajnokságban.

5. Milyen volt a bajnokság lebonyolítása?

Az első bajnokságot hét fordulósra tervezték: az Egyesült Királyság, Monaco, az Egyesült Államok, Svájc, Belgium, Franciaország és Olaszország kapott versenyrendezési engedélyt. Az amerikai futam a nevezetes Indianapolis 500 volt, mely 1960-ig a versenynaptár része maradt. Jack Brabham indította be az európai pilóták vándorlását, miután a Cooper színeiben elindult az 1961-es Indy500-on.

1958-ban jött létre a konstruktőrök pontvadászata, addig csak a pilóták számára rendeztek bajnokságot. Nyolc pontot kapott az első helyezett, hatot a második, négyet a harmadik, hármat a negyedik, kettőt pedig az ötödik helyen célba érő versenyző tehetett zsebre. A leggyorsabb körért – ahogy 2019 óta ismét – akkor is járt az egy bónuszpont.

6. Milyen volt az érdeklődés a gyártók részéről?

Az 1949-es évet az Alfa Romeo kihagyta, Jean-Pierre Wimille, Achille Carzi és Carlo Trossi báró halála után. A következő évben négy Alfetta 158-assal tértek vissza, melyekben 400 lóerő feletti teljesítményre képes, nyolchengeres motorok dolgoztak. A britek reménysége, a BRM V16 még nem állhatott rajthoz a királykategóriában. Miután Consalvo Sanesi karsérülést szenvedett a Mille Miglia viadalon, az Alfa Romeo – a britek előtti tisztelgés jegyében – felajánlotta negyedik autóját a hazai hős Reg Parnellnek.

Az első versenyen az Alfákon kívül öt Talbot Lagos, hat Maserati, négy ERA és két Atlas állhatott rajthoz, így a mezőny összesen 21 autóból állt.

7. Micsoda, szóval nem volt ott a Ferrari a mezőnyben?

Ez egy érdekes kérdés, hiszen a Ferrari büszkén hangoztatja, milyen régóta vesznek részt a Forma-1-es világbajnokságban, Enzo Ferrari azonban nem állított rajthoz egyetlen autót sem a legelső versenyen. Az olasz legenda attól félt, hogy nem tudnak versenyképes alternatívát kiállítani az Alfa Romeók ellen, így inkább a 4,5 literes, V12-es motor fejlesztésén dolgoztak, mellyel a következő évben legyőzték az Alfákat Silverstone-ban.

8. Nagy lelkesedés övezte az első világbajnokságot?

Részben. Általánosságban elmondható, hogy a csapatok és a nézők is örültek annak, hogy a bajnokságot hivatalos alapokra helyezték. A háború előtti időkhöz képest sokkal átláthatóbb, letisztultabb lett a helyzet.

9. Milyenek voltak a pénzdíjak?

Nem túl magasak. Az 1961-es adatokból kiindulva, a kezdeti díjazás nem érte el az 1000 fontot (386 ezer forint), ebből a verseny győztese nagyjából 350 fontot (135 ezer forintot) tehetett zsebre.

10. Miért pont Silverstone-ban rendezték az első futamot?

Silverstone 1943-tól légitámaszpontként üzemelt, először 1947-ben vették fontolóra, hogy versenypályaként is lehetne használni. 1948-ban és 1949-ben két sikeres Brit Nagydíjat rendeztek itt, ezért eshetett az FIA választása a versenynaptárban ma is szereplő angol helyszínre.

11. Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az F1 sikeres lesz?

Az Egyesült Királyságban igen. Az International Trophy Race 1949 augusztusában százezres közönséget vonzott, így az első Forma-1-es Brit Nagydíjat – mely az Európa Nagydíj tiszteletbeli címet is megkapta – is komoly várakozás előzte meg.

12. Milyen fogadtatása volt az első versenynek?

1950. május 13., szombat két okból is történelmi nap volt. Sportági szempontból az első hivatalos Forma-1-es világbajnokság nyitó futamát rendezték, brit nemzeti szemszögből pedig ez volt az első alkalom, hogy regnáló uralkodó kilátogatott egy autóversenyre. Őfelsége VI. György király, Erzsébet királyné és Margit hercegnő mellett Mountbatten Grófja és Grófnéja is jelen volt Silverstone-ban. Ők is a helyszínen tekinteték meg Giuseppe Farina futamgyőzelmét, és azt, ahogy az Alfa Romeo kisajátította az első verseny dobogóját.